Milyen mértékû a fertőzöttség hazánkban?

Magyarországon egy 1997-ből származó szerológiai felmérés szerint a nagyüzemi állomá-nyok mintegy 80%-a, a kisüzemi állományoknak pedig kb.15%-a fertőzött. A szeropoziti-vitás állományokon belüli megoszlását vizsgálva azt mondhatjuk, hogy az állományok jelentős részében a tehenek kb. 70%-os szeropozitivitása mellett a növendék állatok IBR negativi-tásukat gyakran az egész felnevelési időszak alatt megőrzik és csak vemhes üsző korukban a tehenekkel való kontaktus után válnak pozitívvá. Az állományok kisebb részében kevésbé jó a helyzet, hiszen itt vagy borjúkori légzőszervi betegség formájában vagy szubklinikai módon már borjúkorban átesnek az állatok a primer IBR fertőzésen és vírusürítőkké válhatnak. Tovább bonyolítja az ilyen állományok járványügyi helyzetét az esetleges látens vírushordo-zás reaktiválódása, illetve az, hogy az átvészelt állatok védettsége és fogékonysága is vi-szonylagos, hiszen gyakran figyelhető meg szeropozitív állatokban titeremelkedés vírus-ürítőkkel való találkozás után, ami újabb fertőződést jelez. Bár az újrafertőzött állat csak cse-kély mennyiségû vírust ürít, a jelenség a vírus állományon belüli mozgására enged következ-tetni. Az állományon belüli vírusürítők szerepe tehát jelentős a víruscirkuláció fenntartásá-ban, vagyis a fogékony egyedek fertőződésében illetve az átvészelt egyedek újrafertőzésében végső soron a fertőzöttség fenntartásában és újratermelésében.

Milyen mértékû a fertőzöttség Nyugat-Európában?

Hat nyugat-európai ország(Ausztria, Svájc, Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország) már mentes. Ezekben az országokban az állományok kevesebb, mint 10%-a volt fertőzött. Így a szeropozitív állatoknak a selejtezésével, a hagyományos vakcinázás teljes felfüggesztésével és az állatforgalom korlátozásával a mentesség gyorsan deklarálható volt. Nyugat-Európa több országában a hazánkéhoz hasonló fertőzöttségi szint mellett a 90-es évek közepén-végén nem-zeti stratégiák kidolgozásával kezdetét vette a betegségtől való mentesítés.

Milyen károkat okoz a betegség?

A már mentes illetve a most mentesítő országok már régen felismerték a betegség sokrétû és számokban kifejezhetően is jelentős kártételét.

1. táblázat
Borjú	Növendék	Tehén	Mesterséges termékenyítő állomás
Klinikai megbetegedés következtében történő gyógykezelés és esetleges elhullás költségei	Testtömeggyarapodás csökkenése	Tejtermelés csökkenése	Tenyészbikák idő előtti selejtezése
	Takarmányértékesülés romlása	Szaporodásbiológiai mutatók romlása és az ebből adódó költségek növekedése	Sperma-forgalom korlátozása
	Klinikai megbetegedés következtében történő gyógykezelés és esetleges elhullás költségei	Vetélés közvetlen és közvetett költségei	A termelt sperma csökkent forgalmi értéke
	Idő előtti selejtezés	Tehenek idő előtti selejtezése

Németországi adatok alapján tudjuk, hogy egy 40 tehenet tartó állományban csak a fertőzött és a mentes tenyészállat árának különbségéből származóan az évente realizálható bevétel mintegy 3000 euróval kisebb a pozitív állományban. Hollandiában egy IBR-mentes állomány mintegy 14 eurós tehenenkénti éves többletbevételt jelent. Egy felmérés szerint az IBR által okozott veszteség Hollandiában -1997-es árakon - 25 millió eurósra rúg évente. 2001-es ma-gyarországi adatok szerint a betegség által okozott veszteség kb. 3 milliárd Ft évente. A szá-mok magukért beszélnek…

Miért kell mentesítenünk?

Az előbbiekben láthattuk a betegség okozta károk mértékét illetve, hogy az európai méretû probléma megoldására Nyugat-Európában már évek óta jelentős lépéseket tesznek. A már mentes országok által - mentességüket védendő - bevezetett kereskedelmi szigorításokat EU-jogszabályok is megerősítik. A 64/432, 88/407 és a 89/556 EU-jogszabályok előírják, hogy az exportra szánt élő szarvasmarhának, szarvas-marhaspermának és embriónak az IBR kórokozójától mentesnek kell lennie. Közelgő Uniós csatlakozásunk, a betegség okozta jelentős károk enyhítésének szükségessége és a mentességgel járó jobb állategészségügyi helyzet illetve a korlátozásoktól mentes élőállat-, sperma és embrióexportból származó előnyök nem tehetik kérdésessé egy magyar nemzeti mentesítés elindítását

Milyen mentesítési stratégiák ismeretesek?

Állománycserés mentesítés esetén valamennyi egyedet eltávolítjuk az állományból, majd a te-lep alapos takarítása, fertőtlenítése és rágcsáló-mentesítése után igazoltan mentes állomány-ból származó egyedekkel töltjük fel azt. Hagyományos szelekciós mentesítés során a telepen lévő állatokat nem vakcinázzák, a szeropozitív állatokat kiselejtezik és eltávolítják az állo-mányból. Generációváltáskor a hagyományos inaktivált vakcinával oltott tenyészállomány u-tódainak elkülönített felnevelésével hozzák létre az új mentes állományt. Az így létrehozott mentes állományok egyedei - ha azokat valamilyen okból vakcinázni kell - hagyományos vak-cinákkal már nem olthatók.

A már mentesítő nyugat-európai országok tapasztalatai alapján Magyarországon - a mintegy 80%-os fertőzöttség ismeretében - a marker-vakcinás szelekciós mentesítésnek van létjogo-sultsága.

Mi a különbség a hagyományos és a marker-vakcina között?

A marker-vakcinában lévő vírustörzset mutációval fejlesztették ki.. A vírus genetikai analí-zise során bizonyítást nyert, hogy a vadvírus (gE+) burkában lévő gE glukoproteint kódoló génszakasz és így ez a glukoprotein is a vakcinatörzsből (gE-) hiányzik. A hiányzó gE faktor a virulencia hordozója. Ezen génszakasz hiánya lehetetlenné teszi a vadvírus rekombinálódását és ezáltal a virulencia visszatérését. Tehát ez a markertulajdonság és az attenuáltság gyakor-latilag irreverzibilis. Az IBR-markervakcina lehetővé teszi az állományban a fertőzött és a vakcinázott állatok szerológiai elkülönítését, hiszen a gE- vakcinatörzzsel szemben keletkezett ellenanyagok a vadvírussal szemben termelődő ellenanyagoktól egy diszkriminatív ELISA -próbával elkülöníthetők . Így egy vakcinázott állományban a fertőzöttség mértéke nyomon követhető.

Mi a marker-vakcinával történő mentesítés lényege?

Az IBR-markervakcinára alapozott szelekciós mentesítés során gE-negatív állatok és állományok kialakítása a cél. A gE-negatív állapot automatikusan IBR-mentességet jelent. A markervakcinázás azáltal nyújt védelmet, hogy benne az utcai vírust jó immunogenitású de avirulens vírustörzzsel helyettesítjük. A markervakcina jó és homogén állományvédettséget biztosít, vagyis hatékonyan csökkenti és előzi meg a vírus továbbterjedését az állományban; ennek eredményeként a vakcinázott fogékony állatok megfertőzéséhez nagyobb minimális fertőző vírusmennyiség szükséges illetve a vírushordozók jóval kevesebb vírust ürítenek, mint a nem vakcinázottak.

2. táblázat
	Állománycsere	Hagyományos szelekció	Generációváltás	Marker-vakcinára alapozott szelekció
Immunitás növelése	nem	nem	nem	igen
Alkalmazhatóság magas fertőzöttség esetén	nem	nem	nem	igen
Végső virológiai státus	BHV-1 mentes állomány	BHV-1 mentes állomány	BHV-1 mentes állomány	BHV-1 mentes állomány
Végső szerológiai státus	gE-és gB-negatív	gE-és gB-negatív	gE-és gB*-negatív	gE-negatív
* Teljes mértékben IBR-ellenanyag negatív

BR> A marker-vakcinázás mellett szükségesek-e járványvédelmi intézkedések?

Bár a marker-vakcinázás csökkenti az utcai vírus terjedését, a vakcinázás teremtette kedvező szerológiai és immunológiai állapotot védő és a fertőzés szóródását megelőző járványvé-delmi intézkedések is természetesen fontosak. Az állomány minden egyedére kiterjedő alap-immunizálással, a rendszeres emlékeztető oltásokkal és az esetleges immunszupresszív kóro-kozó által okozott betegség (pl. BVD) elleni inaktivált vakcinával való egyidejû védekezéssel és az oltások tényének pontos adminisztrációjával, az állatmozgatás korlátozásával, ra-gályfogó tárgyak, anyagok, közlekedési eszközök és személyek forgalmáénak a korlátozásával hatékonyan segítjük a vakcinás védekezést.

Élő vírusos vagy inaktivált vakcinát használjunk?

Bár a humorális immunválasz tekintetében az élő vírusos vakcinák kevésbé hatékonyak, mégis gyakorlati tapasztalat, hogy a klinikai tünetek megelőzésében, kivédésében az élő vakcinák akár egyszeri alkalmazásával is jobb eredményt lehet elérni, mint ismételt inaktivált vakcinával. Ezt azzal szokták magyarázni, hogy a lokális és celluláris immunválasz kiváltásában eredményesebbek az élő vakcinák. A vírus állományon belüli cirkulációjával kapcsolatos vizsgálatok alapján is egyértelmûen elmondható, hogy az élővírusos marker vakcinák hatékonyabbak az inaktivált vakcináknál. Az inaktivált vakcina egyedül a reaktiválási kísérlet esetén adott jobb eredményt, amikor a fertőzött állatokat vakcinázták, és a vírus reaktivizálódása után kevesebb vírust ürítettek a vakcinázott tehenek, mint a kontrol csoport egyedei. A vírusürítés tehát -ha kisebb mennyiségben is-, de fennmaradt az inaktivált vakcinánál is.

A napi gyakorlat oildaláról érdemes emlékeztetni a sok analógiát mutató Aujeszky-mentesítésre, melyben nagy állatsûrûség mellett is leghatékonyabbnak az élővírusos vakcinák mutatkoztak világszerte.

Mennyi idő alatt mentesíthető az ország?

A jelenlegi IBR-fertőzöttség megszüntetése élővírusos marker-vakcinával átlagosan 3-5 évig tart. S ne feledjük ; mindez folyamatos termelés mellett és a szokásosnál nagyobb arányú se-lejtezés nélkül.

Mennyibe kerül a mentesítés?

Hollandiai tapasztalatok szerint az élő vírusos marker-vakcinás szelekció a legjövedelmezőbb stratégia. A taáblázatban állományszintû IBR-mentesítési stratégiák költségei láthatók 60 tehenes tejelő állományra vonatkoztatva.

3. táblázat
A gE-pozitív tehenek aránya	Marker-vakcinás szelekciós mentesítés költsége euróban	Mentesség eléréséhez szükséges idő marker-vakcinázással, év	A gE-pozitív állatok azonnali szelekcióján alapuló mentesítési stratégia költsége euróban
20%	3162	3.5	3347
50%	4658	5.5	6219

Ha a mentességből származó tehenenkénti többletbevételt (14 euro/tehén/év) vagy a marker-vakcinás védelem költségeit (kb-8 euro/tehén/év)

hasonlítjuk egy esteleges járvány-kitörés költségéhez (50 euro/tehén/év ) a különbség még egyértelmûbb. A holland gazdasági szíámítások egyértelmûen bizonyítják, hogy a klinikai tünetek és a termeléscsökkenés kivédése révén a vakcinázás költségei már a mentesítés alatt megtérülnek.