Magyarországon egy 1997-ből származó szerológiai felmérés szerint a nagyüzemi állomá-nyok mintegy 80%-a, a kisüzemi állományoknak pedig kb.15%-a fertőzött. A szeropoziti-vitás állományokon belüli megoszlását vizsgálva azt mondhatjuk, hogy az állományok jelentős részében a tehenek kb. 70%-os szeropozitivitása mellett a növendék állatok IBR negativi-tásukat gyakran az egész felnevelési időszak alatt megőrzik és csak vemhes üsző korukban a tehenekkel való kontaktus után válnak pozitívvá. Az állományok kisebb részében kevésbé jó a helyzet, hiszen itt vagy borjúkori légzőszervi betegség formájában vagy szubklinikai módon már borjúkorban átesnek az állatok a primer IBR fertőzésen és vírusürítőkké válhatnak. Tovább bonyolítja az ilyen állományok járványügyi helyzetét az esetleges látens vírushordo-zás reaktiválódása, illetve az, hogy az átvészelt állatok védettsége és fogékonysága is vi-szonylagos, hiszen gyakran figyelhető meg szeropozitív állatokban titeremelkedés vírus-ürítőkkel való találkozás után, ami újabb fertőződést jelez. Bár az újrafertőzött állat csak cse-kély mennyiségû vírust ürít, a jelenség a vírus állományon belüli mozgására enged következ-tetni. Az állományon belüli vírusürítők szerepe tehát jelentős a víruscirkuláció fenntartásá-ban, vagyis a fogékony egyedek fertőződésében illetve az átvészelt egyedek újrafertőzésében végső soron a fertőzöttség fenntartásában és újratermelésében.
Milyen mértékû a fertőzöttség Nyugat-Európában?
Hat nyugat-európai ország(Ausztria, Svájc, Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország) már mentes. Ezekben az országokban az állományok kevesebb, mint 10%-a volt fertőzött. Így a szeropozitív állatoknak a selejtezésével, a hagyományos vakcinázás teljes felfüggesztésével és az állatforgalom korlátozásával a mentesség gyorsan deklarálható volt. Nyugat-Európa több országában a hazánkéhoz hasonló fertőzöttségi szint mellett a 90-es évek közepén-végén nem-zeti stratégiák kidolgozásával kezdetét vette a betegségtől való mentesítés.
Milyen károkat okoz a betegség?
A már mentes illetve a most mentesítő országok már régen felismerték a betegség sokrétû és számokban kifejezhetően is jelentős kártételét.
| 1. táblázat | |||
| Borjú |
Növendék |
Tehén |
Mesterséges termékenyítő állomás |
| Klinikai megbetegedés következtében történő gyógykezelés és esetleges elhullás költségei | Testtömeggyarapodás csökkenése |
Tejtermelés csökkenése | Tenyészbikák idő előtti selejtezése |
| Takarmányértékesülés romlása |
Szaporodásbiológiai mutatók romlása és
az ebből adódó költségek növekedése |
Sperma-forgalom korlátozása |
|
| Klinikai megbetegedés következtében történő gyógykezelés és esetleges elhullás költségei | Vetélés közvetlen és közvetett költségei |
A termelt sperma csökkent forgalmi értéke |
|
| Idő előtti selejtezés | Tehenek idő előtti selejtezése | ||
Németországi adatok alapján tudjuk, hogy egy 40 tehenet tartó állományban csak a fertőzött és a mentes tenyészállat árának különbségéből származóan az évente realizálható bevétel mintegy 3000 euróval kisebb a pozitív állományban. Hollandiában egy IBR-mentes állomány mintegy 14 eurós tehenenkénti éves többletbevételt jelent. Egy felmérés szerint az IBR által okozott veszteség Hollandiában -1997-es árakon - 25 millió eurósra rúg évente. 2001-es ma-gyarországi adatok szerint a betegség által okozott veszteség kb. 3 milliárd Ft évente. A szá-mok magukért beszélnek…
Miért kell mentesítenünk?
Az előbbiekben láthattuk a betegség okozta károk mértékét illetve, hogy az európai méretû probléma megoldására Nyugat-Európában már évek óta jelentős lépéseket tesznek. A már mentes országok által - mentességüket védendő - bevezetett kereskedelmi szigorításokat EU-jogszabályok is megerősítik. A 64/432, 88/407 és a 89/556 EU-jogszabályok előírják, hogy az exportra szánt élő szarvasmarhának, szarvas-marhaspermának és embriónak az IBR kórokozójától mentesnek kell lennie. Közelgő Uniós csatlakozásunk, a betegség okozta jelentős károk enyhítésének szükségessége és a mentességgel járó jobb állategészségügyi helyzet illetve a korlátozásoktól mentes élőállat-, sperma és embrióexportból származó előnyök nem tehetik kérdésessé egy magyar nemzeti mentesítés elindítását
Milyen mentesítési stratégiák ismeretesek?
Állománycserés mentesítés esetén valamennyi egyedet eltávolítjuk az állományból, majd a te-lep alapos takarítása, fertőtlenítése és rágcsáló-mentesítése után igazoltan mentes állomány-ból származó egyedekkel töltjük fel azt. Hagyományos szelekciós mentesítés során a telepen lévő állatokat nem vakcinázzák, a szeropozitív állatokat kiselejtezik és eltávolítják az állo-mányból. Generációváltáskor a hagyományos inaktivált vakcinával oltott tenyészállomány u-tódainak elkülönített felnevelésével hozzák létre az új mentes állományt. Az így létrehozott mentes állományok egyedei - ha azokat valamilyen okból vakcinázni kell - hagyományos vak-cinákkal már nem olthatók.
A már mentesítő nyugat-európai országok tapasztalatai alapján Magyarországon - a mintegy 80%-os fertőzöttség ismeretében - a marker-vakcinás szelekciós mentesítésnek van létjogo-sultsága.
Mi a különbség a hagyományos és a marker-vakcina között?
A marker-vakcinában lévő vírustörzset mutációval fejlesztették ki.. A vírus genetikai analí-zise során bizonyítást nyert, hogy a vadvírus (gE+) burkában lévő gE glukoproteint kódoló génszakasz és így ez a glukoprotein is a vakcinatörzsből (gE-) hiányzik. A hiányzó gE faktor a virulencia hordozója. Ezen génszakasz hiánya lehetetlenné teszi a vadvírus rekombinálódását és ezáltal a virulencia visszatérését. Tehát ez a markertulajdonság és az attenuáltság gyakor-latilag irreverzibilis. Az IBR-markervakcina lehetővé teszi az állományban a fertőzött és a vakcinázott állatok szerológiai elkülönítését, hiszen a gE- vakcinatörzzsel szemben keletkezett ellenanyagok a vadvírussal szemben termelődő ellenanyagoktól egy diszkriminatív ELISA -próbával elkülöníthetők . Így egy vakcinázott állományban a fertőzöttség mértéke nyomon követhető.
Mi a marker-vakcinával történő mentesítés lényege?
Az IBR-markervakcinára alapozott szelekciós mentesítés során gE-negatív állatok és állományok kialakítása a cél. A gE-negatív állapot automatikusan IBR-mentességet jelent. A markervakcinázás azáltal nyújt védelmet, hogy benne az utcai vírust jó immunogenitású de avirulens vírustörzzsel helyettesítjük. A markervakcina jó és homogén állományvédettséget biztosít, vagyis hatékonyan csökkenti és előzi meg a vírus továbbterjedését az állományban; ennek eredményeként a vakcinázott fogékony állatok megfertőzéséhez nagyobb minimális fertőző vírusmennyiség szükséges illetve a vírushordozók jóval kevesebb vírust ürítenek, mint a nem vakcinázottak.
| 2. táblázat | ||||
| Állománycsere | Hagyományos szelekció |
Generációváltás |
Marker-vakcinára alapozott szelekció |
|
| Immunitás növelése | nem | nem | nem | igen |
| Alkalmazhatóság magas fertőzöttség esetén |
nem | nem | nem | igen |
| Végső virológiai státus | BHV-1 mentes állomány | BHV-1 mentes állomány | BHV-1 mentes állomány | BHV-1 mentes állomány |
| Végső szerológiai státus | gE-és gB-negatív | gE-és gB-negatív | gE-és gB*-negatív | gE-negatív |
| * Teljes mértékben IBR-ellenanyag negatív | ||||
Bár a marker-vakcinázás csökkenti az utcai vírus terjedését, a vakcinázás teremtette kedvező szerológiai és immunológiai állapotot védő és a fertőzés szóródását megelőző járványvé-delmi intézkedések is természetesen fontosak. Az állomány minden egyedére kiterjedő alap-immunizálással, a rendszeres emlékeztető oltásokkal és az esetleges immunszupresszív kóro-kozó által okozott betegség (pl. BVD) elleni inaktivált vakcinával való egyidejû védekezéssel és az oltások tényének pontos adminisztrációjával, az állatmozgatás korlátozásával, ra-gályfogó tárgyak, anyagok, közlekedési eszközök és személyek forgalmáénak a korlátozásával hatékonyan segítjük a vakcinás védekezést.
Élő vírusos vagy inaktivált vakcinát használjunk?
Bár a humorális immunválasz tekintetében az élő vírusos vakcinák kevésbé hatékonyak, mégis gyakorlati tapasztalat, hogy a klinikai tünetek megelőzésében, kivédésében az élő vakcinák akár egyszeri alkalmazásával is jobb eredményt lehet elérni, mint ismételt inaktivált vakcinával. Ezt azzal szokták magyarázni, hogy a lokális és celluláris immunválasz kiváltásában eredményesebbek az élő vakcinák. A vírus állományon belüli cirkulációjával kapcsolatos vizsgálatok alapján is egyértelmûen elmondható, hogy az élővírusos marker vakcinák hatékonyabbak az inaktivált vakcináknál. Az inaktivált vakcina egyedül a reaktiválási kísérlet esetén adott jobb eredményt, amikor a fertőzött állatokat vakcinázták, és a vírus reaktivizálódása után kevesebb vírust ürítettek a vakcinázott tehenek, mint a kontrol csoport egyedei. A vírusürítés tehát -ha kisebb mennyiségben is-, de fennmaradt az inaktivált vakcinánál is.
A napi gyakorlat oildaláról érdemes emlékeztetni a sok analógiát mutató Aujeszky-mentesítésre, melyben nagy állatsûrûség mellett is leghatékonyabbnak az élővírusos vakcinák mutatkoztak világszerte.
Mennyi idő alatt mentesíthető az ország?
A jelenlegi IBR-fertőzöttség megszüntetése élővírusos marker-vakcinával átlagosan 3-5 évig tart. S ne feledjük ; mindez folyamatos termelés mellett és a szokásosnál nagyobb arányú se-lejtezés nélkül.
Mennyibe kerül a mentesítés?
Hollandiai tapasztalatok szerint az élő vírusos marker-vakcinás szelekció a legjövedelmezőbb stratégia. A taáblázatban állományszintû IBR-mentesítési stratégiák költségei láthatók 60 tehenes tejelő állományra vonatkoztatva.
| 3. táblázat | |||
| A
gE-pozitív tehenek aránya |
Marker-vakcinás
szelekciós mentesítés költsége euróban |
Mentesség
eléréséhez szükséges idő marker-vakcinázással, év |
A gE-pozitív állatok azonnali szelekcióján alapuló mentesítési stratégia költsége euróban |
| 20% | 3162 | 3.5 | 3347 |
| 50% | 4658 | 5.5 | 6219 |
Ha a mentességből származó tehenenkénti többletbevételt (14 euro/tehén/év) vagy a marker-vakcinás védelem költségeit (kb-8 euro/tehén/év)
hasonlítjuk egy esteleges járvány-kitörés költségéhez (50 euro/tehén/év ) a különbség még egyértelmûbb. A holland gazdasági szíámítások egyértelmûen bizonyítják, hogy a klinikai tünetek és a termeléscsökkenés kivédése révén a vakcinázás költségei már a mentesítés alatt megtérülnek.
Címlapkép: Getty Images
