Egy tehenészet gazdaságos mûködését számos tényező befolyásolja. Ezek közül vannak melyeket nem, vagy csak kismértékben tudunk változtatni (pl.: tej átvételi ára, energiahordozók ára, amortizációs költségek stb.) és vannak, melyek jelentősen változtathatóak – szerencsére ezekből van több - (pl.: termelési szint, tőgyegészségügy, tömegtakarmányok minősége, borjúelhullás mértéke, spermaköltség, állatorvosi kezelés költsége, anyagforgalmi betegségek előfordulása stb.). Szinte már elcsépelt az a kijelentés, hogy minél magasabb egy tehenészet termelési szintje annál nagyobb a tehenenkénti nyereség mértéke, de mégis sokan kételkednek ebben és egy „optimális termelési szint” kialakítására törekednek, mert az „olcsó”.

Árbevétel – költségek

Az 1. táblázat az egy tehénre jutó takarmányozási költség és árbevétel mértékét mutatja be különböző termelési szintek mellett. A táblázatban szereplő értékek természetesen telepenként változnak, ezért nem valamilyen átlagos értékek, hanem tendenciák bemutatására szolgálnak. A takarmányozási költség a legmagasabb termelési szint mellett a legnagyobb, de a termelés során nem a napi takarmányozási költség csökkentése az elsődleges cél, hanem az, hogy a naponta elérhető tehenenkénti haszon a lehető legnagyobb legyen. Ennek egyik oldalát a költségek képezik, melybe a takarmányozási költség is beletartozik, a másikat a bevétel adja, mely a felvásárlási ártól és az értékesített tej mennyiségétől és minőségétől függ. Az egy tehénre eső napi fedezeti összeg (árbevételből kivonva a takarmányozási költséget) a termelési szinttel egyenesen arányos, vagyis a legmagasabb termelési szint mellett a legnagyobb. A fedezeti összegből, ha kivonjuk a többi költséget, akkor a napi egy tehénre eső nyereséget kapjuk, mely szintén a legmagasabb termelési szinten a legnagyobb. Az 1. táblázatban látható tendenciákból azt a következtetést lehet levonni, hogy a termelés gazdaságossága érdekében a termelési szintet a lehetőségekhez mérten növelni kell.

1. A tejtermelés főbb ökonómiai mutatói eltérő termelési szint esetén

Kulcskérdés a takarmányozás

A termelési szintet, ezáltal a telep gazdaságossági mutatóit sok tényező alakítja. Ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a takarmányozás, amely átlagosan az összes költség 45-55%-át teszi ki, éppen ezért nem mindegy, hogy egy adott tejtermelési szint táplálóanyag-igényét milyen minőségû és áru alapanyagok felhasználásával elégítjük ki. Ebben kívánnak segítséget nyújtani az AGROKOMPLEX C. S. RT szakemberei, akik szarvasmarhatartó Partnereik részére telepfelmérésen alapuló helyreadaptált takarmányozási javaslatot készítenek. A takarmányadag-összeállítás egy amerikai költségoptimalizáló számítógépes program segítségével történik, amely figyelembe veszi a rendelkezésre álló takarmányok minőségét, mennyiségét és árát, így az állat szükségleti értékei mindig az adott körülményekhez képest legalacsonyabb költségen kerülnek kielégítésre.

A tehén táplálóanyag-szükségletének kiszámítása és a takarmányadag összeállítása az USA NRC ajánlásai alapján történik, aminek előnye a nyugat-európai takarmányozási rendszerekkel szemben, hogy egyrészt sokkal nagyobb számú állatkísérleti eredményen alapul, másrészt a hazai tömegtakarmány bázis sokkal inkább hasonlít az USA-ban találhatóra, mint a nyugat-európaira.

Takarmányfelvétel és bendőmûködés maximálása

A napi szárazanyagfelvétel mértéke és a tejtermelés egymással szorosan összefügg. Egy jó genetikai adottságú tehén 1 kg takarmány szárazanyagból 1.6-1.8 liter tej termelésére képes, ennek alapján a termelés növelésének egyik legfontosabb eleme a takarmányfelvétel maximálása. A takarmányfelvétel növelése nem egyszerû feladat, ugyanakkor sok olyan tényező van, mely drasztikus étvágycsökkenést okoz. A gyenge minőségû, rossz ízû, esetleg romlott tömegtakarmányok etetése akár 15-20%-al is csökkentheti a takarmányfelvételt és ezáltal a tejtermelést.

A kérődző állatok takarmányozása során a „bendőt”, azaz a bendőben élő mikroorganizmusokat takarmányozzuk. A felvett takarmányból a bendőben illózsírsavak és bakteriális fehérje termelődik, amely a gazdaállat energia és fehérjeellátásának döntő hányadát képezi. A termelést elsődlegesen a tehén energia- és fehérjeellátása határozza meg, ezért fontos kérdés a bendőmûködés maximálása. A mikroorganizmusok tevékenységét a bevitt keményítő-, fehérje- és rostmennyiség befolyásolja, azok egymáshoz való arányának drasztikus megváltozása étvágy és termeléscsökkenést vonhat maga után.

Ezzel kapcsolatban kell megemlítenünk egy gyakran előforduló, takarmányozási eredetû betegséget a bendőacidózist, amely a nagy mennyiségben etetett könnyen bomló szénhidrátokból rövid idő alatt felszabaduló illózsírsavak következtében kialakuló bendő pH csökkenés eredménye. Ennek következménye a bendőflóra átalakulása, a bakteriális emésztés csökkenése, étvágycsökkenés, összességében az energia és fehérjeellátás romlása, a termelés és a tejzsír csökkenése. Súlyos esetekben a bendőhám is roncsolódik, bevérzések keletkeznek, melyek kaput nyitnak a fertőzésnek. A megbetegedés az AGROKOMPLEX C. S. RT. termékskálájában található bendőpuffert tartalmazó termékekkel és a takarmányadag rosttartalmának beállításával előzhető meg.

A helyreadaptált tejelő tehén takarmányadagok összeállításához az AGROKOMPLEX C. S. Rt hatféle komplett premixet, nyolc ásványi kiegészítőt és hat koncentrátumot ajánl, amelyek a legkülönbözőbb telepi igények kielégítésére, takarmányozással összefüggő problémák megoldására alkalmasak. Alkalmazásukkal biztosíthatóak azok a vitaminok, makro- és mikroelemek, amelyek az élettani folyamatokhoz, az immunrendszer mûködéséhez és a jó szaporodásbiológiai eredmények fenntartásához nélkülözhetetlenek. A termékek kifejlesztése, módosítása a legújabb kutatási eredmények felhasználásával történik, mely biztosítékul szolgál Partnereink részére, hogy az élvonalban lehessenek.
Vegye igénybe szaktanácsadásunkat Ön is, mert a tejet a profitért termeljük!


Elek Péter
szarvasmarha termékmenedzser