Minõsítés

Agro Napló
A nagyüzemi sertéstenyésztés eredményességét befolyásolja az állami intervenciós rendszer. Az intervenciós rendszer célja egyrészt, hogy elõsegítse a vágósertések minõségjavításának folyamatát az állattenyésztésben, másrész a kereskedelmi célú vágóállat termelést, a minõségi hústermék elõállítást és kereskedelmet.
A 13/1998. (IV. 3.) FM és a 15/1998. (IV. 3.) rendelet írja elő a vágóállatok vágás utáni minősítését, és a félsertések kereskedelmi osztályba sorolását. A minősítés során a levágott sertések vágási eredményeitől függően az állam meghatározott értékben (Ft-ban) kilógrammonként visszatérít a feldolgozónak, vagy a termelőnek a piaci élősertés ár függvényében. A visszaigényelhető támogatás összegben 1-20 Ft között mozog és a mindenkori élősertés felvásárlási ár, határozza meg, hogy a termelő vagy a feldolgozó jogosult a visszaigénylésre.
Az alapárakról a tájékoztatást a FVM Agrárrendtartási Hivatala hasított súlyra vonatkoztatva országos heti piaci átlagárat tesz közzé, melyet a VHT bocsát az ARH rendelkezésére. Az átlagárat minden héten, a tárgyhetet követő szerdán a Magyar Mezőgazdaságban teszik közzé. Az intervenciós támogatás visszaigénylése a helyi adóhivatal meghatározott bankszámlaszámáról történik.
A vágósertés intervenciós áron alapuló minőségi termelési támogatása 2002. január 1.-től változott a 112/2001. XII.27. FVM rendelet alapján. A rendelet meghatározza, hogy az S, E, U minőségi kategóriában minősült félsertések után, milyen intervenciós támogatás igényelhető. A VHT tagság alapfeltétele az intervenciós támogatás igénybevételének akár termelő, feldolgozó, vagy kereskedő a visszaigénylő.

Alapanyag-termelő által igényelhető támogatás.
A feldolgozó által igényelhető támogatás

Az élősúlyra vonatkozó sertésárból úgy tudjunk hasított súlyárat képezni, hogy az élősertés árat felszorozzuk 1.213-al.
Míg a korábbi támogatási rendszernél a maximális visszaigényelhető támogatás 36 forint volt, a jelenlegi rendszerben ez mindössze 20 Ft/kg-ra csökkent. Így előreláthatólag az idei termelési évben nehezebb lesz jó gazdasági eredményeket elérni.

A MINŐSÍTÉS ALAPEGYSÉGEI:

Főfelügyelet: A minősítő szervezetek felügyeleti szerve a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Hús és Tejellenőrzési Főfelügyelete. Az előírt jogszabályoknak megfelelően ellenőrzi a minősítő szervezeteknél a minősítés módját, eszközrendszerét, menetét a minősítés személyi és tárgyi feltételeit.
Minősítő szervezet: A vágóhidakon tevékenykedő, a minősítés végrehajtásáért létrehozott önálló gazdálkodási egység (Kft, Bt, stb.). A szervezet keretén belül alkalmazottként dolgoznak a minősítők.
Minősítők: A minősítés manuális részét végzik. A termelő és feldolgozó üzemektől gazdaságilag független személyek.

Magyarországon 162 vágóhíd mûködik, amelyben sertésminősítést végeznek. A vágóhidakon, a vágóhídtól független sertésminősítő szervezetek végzik a vágóállatok minősítését. A minősítő szervezet tagjai a húsminősítők, szakképzett a tevékenység végzésére vonatkozó mûködési engedéllyel rendelkező, és a hatályos jogszabályokban előírt szervezeti keretek között mûködő természetes személyek. A hatályos rendeletekben szigorúan szabályozzák, hogy a minősítést végző szervezet valamint a minősítő és a vágóhíd, vagy a termelő között nem lehet semmiféle közös gazdasági érdekeltség. Ugyanis egy közepes méretû vágóhíd esetében is, ahol éves szinten 5-10 ezer darab sertést vágnak az éves intervenció akár tízmillió forint is, lehet. Így a főfelügyelet és a FVM komoly megszorításokat tesz a visszaélések elkerülésének érdekében.
A vágóhíd üzemeltetőjének kötelessége biztosítani a minősítéshez szükséges berendezéseket, mérlegeket, eszközöket. ( az adatrögzítő kivételével )
A minősítés költségeit a minősítő szervezettel szerződő felek viselik.

A sertéseket a vágási folyamat közben minősítik. A félbehasított sertéseken meghatározott pontokon méréseket végeznek.
Az 1. mérési pont a hasítás síkjától 8 cm-re a 3.-4. ágyékcsigolya között a szalonnavastagság első mérése.
A 2. mérési pont a hasítás síkjától 6 cm-re a 3.-4. borda között a 2. szalonnavastagság és az izomvastagság mérése (karajátmérő). A mérések elvégzésére többféle minősítő eszközt alkalmaznak jelenleg
. A kapott eredményeket egy regressziós egyenlet alkalmazásával a színhústartalom meghatározásához használja fel az alkalmazott minősítési rendszer. A számítógépes adatfeldolgozás során az adatok alapján a sertéseket kereskedelmi osztályokba sorolják. A kereskedelmi osztályba sorolás alapja a félsertések mérési adatai alapján kiszámolt színhústartalom. A színhústartalom hasított súlyra vonatkozik. A következő kereskedelmi osztályokat alkalmazzák a gyakorlatban:

50-120 kg tömegû meleg súlyú hasított sertés esetében:
120 kg tömegû meleg súlyt meghaladó hasított sertés esetében:

A MINŐSÍTŐ RENDSZEREK:

Napjainkban a leggyakrabban alkalmazott mérőmûszerek ultrahangot, vagy fényt bocsátanak ki. A kibocsátás és a visszaverődés között eltelt idő különbségéből a mûszerek meghatározzák a mérendő távolságot. A mért adatokat továbbítják számítógépbe, ahol az elfogadott regressziós egyenlet alapján kiszámítja a gép a hasított súlyra vonatkozó színhústartalmat. Az így kapott eredmény azonban becsült eredmény.
A jelenleg alkalmazott legmodernebb minősítő rendszer a dán SKF Technology által kifejlesztett AUTOFOM rendszer. A rendszer fő része, egy mérőívben elhelyezett 16 darab ultrahang fejet hordozó mûszer. Az ultrahang fejek a felettük elhaladó még egészben lévő sertés 1 m-es szakaszát mérik, azaz 5 mm-enként, összesen 3200 pontot. A rendszer ultrahanggal méri a sertéstestet a színhús és szalonnavastagságot. Az alkalmazott szoftverrendszer az egész testre és kiválasztott húsrészekre, elsősorban a négy fő testtájra – karaj, comb, lapocka, császár – becsüli meg a színhústartalmat, százalékban kifejezve. A hasított súly ismeretében pedig a nemes húsrészek színhústömegét számítja ki.
Az autofom rendszer jelenleg a legpontosabb sertésminősítő eszköz. Pápán és Kaposvárott már sikeres próbaméréseket végeztek az autofom rendszerrel.

Magyarországon jelenleg kizárólag egy cég foglalkozik minősítő rendszerek forgalmazásával, telepítésével, szervizelésével.

 

db

%

Felvásárolt sertések

3.634.002

100,00

Vágás utáni min. sertések

3.507.456

96,52

Nem minősített sertések

126.546

3,48


Minőségi megoszlás

Minősített db

Színhús %

%

S

117.906

61.21

3.36

E

1.119.950

56.83

34.21

U

1.428.492

52.67

40.73

R

537.249

47.88

15.32

O

172.497

42.88

4.92

P

51.326

37.78

1.46

Összesen:

3.507.456

52.95

100

A Vágóállat és Hús Terméktanács által leközölt eredmények alapján néhány adat a 2001 január01-december 31. felvásárolt és minősített sertésekről. Az adatokban nem szerepelnek a háztáji gazdaságokban levágott sertések. Becslések szerint a nagyüzemi állomány 20-30%-át teszi ki, ez az állatlétszám. A vélemények azonban igen eltérőek.

Gajdacsi Gábor
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?