A felsoroltak közül még a legfelkészültebb szakember sem képes az időjárás változásait olyan gyakorisággal nyomon követni, amilyen gyakorisággal egy-egy kórokozó biológiája ezt megkövetelné.
A befolyásoló tényezők párhuzamos értékelése csak precíz méréseken alapuló, szakmailag kifogástalan szoftver által történő feldolgozásával lehetséges, amelynek a végeredménye a fertőzési veszélyhelyzet bekövetkezésének megállapítása. Ez pedig egyenlő a védekezés szükségességének meghatározásával és ezen az alapon a védekezés optimális időpontjának megválasztásával. Ezzel a növényvédelmi beavatkozások szakmailag megalapozhatók, a készítmények hatékonyságában rejlő lehetőségek maximálisan kihasználhatók, a felesleges védekezések elkerülhetők. Ily módon minden esetben a környezet indokolatlan terhelése elmarad és a növényvédelmi tevékenység költsége is csökkenhet.
Mindezeket felismerve a Balaton-Melléke Borvidék Hegyközségek Tanácsa a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával összefogva megkezdte Zala megyében a mûszeres növényvédelmi hálózat kiépítését a szőlőbetegségek előrejelzésére.
Az első 4 db készülék hálózati telefonos kapcsolattal rendelkezett a mérőállomások és a számítógép között.
A mérőállomások elhelyezésénél fontos szempont volt, hogy a lisztharmat, peronoszpóra és szürkepenész fertőzésre leginkább hajlamosító terepadottságok mellett is legyen egy-egy készülék. A mérési adatok ezekben az esetekben vezetékes (MATÁV) vonalon jutottak el a számítógéphez. Mivel a készülékek biztonságos helyre való telepítése is a célok között szerepelt, magánházak közelében helyeztük el őket. Ezekben az esetekben a család saját telefonján keresztül kértük le a készülék adatait, ami problémákhoz vezetett a kommunikáció során.
Ezen tapasztalatokból merítve döntöttünk úgy hogy a további beszerzéseink a GSM-kommunikációval ellátott készülékek közül kerülnek majd ki, hiszen így a készülék saját telefonszámmal rendelkezik, ami az adatokhoz való korlátlan hozzáférését biztosítja a nap bármely szakában.
A következő évben megyénk déli részén került üzembe helyezésre 2 db GSM (Pannon GSM) adattovábbítású mûszer. Ezek adattovábbítási biztonsága jobbára csak a mikrohullámú térerőtől függ. Erről a telepítés előtt könnyûszerrel meg lehet győződni.
További előnye ezeknek a mûszereknek, hogy az üzemeltetéshez saját áramforrással (napelem + akkumulátor) is rendelkeznek.
A mobiltelefon rendszerû mûszerekhez gyakorlatilag korlátlan számban kapcsolódhatnak a termelők, ha számítógéppel rendelkeznek, így részükre az informálódás is korlátlan.
Ezek üzemeltetése során mûszaki jellegû probléma nem merült fel.
Az ilyen típusú mûszerek üzemeltetése során szerzett kedvező tapasztalatokból kiindulva az elmúlt év őszén újabb 6 db mobiltelefon hívású előrejelző mûszer telepítése kezdődött meg.
A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 2 db automata előrejelző mûszerével együtt 2003. évtől összesen 14 db készülék áll a szőlősgazdák szolgálatában.
A mûszerhálózatot célszerû lenne tovább bővíteni, hogy minden hegyközség területén legalább egy mûszer mérési adataira lehessen alapozni a védekezéseket.
A számítógép képernyőjén megjeleníthetők a szenzorokkal (léghőmérséklet-páratartalom, csapadék, nedves levél állapot érzékelőkkel) mért adatok is.
A kissé drágább készülékek ezeken kívül szélerősség (és szélirány, napfénytartam, talajhőmérséklet és talajnedvesség, víztelítettség) mérésére is alkalmasak.
Ezek az adatok nagyban elősegíthetik a tápanyagutánpótlás (levéltrágyázás) és az öntözés szükségességére vonatkozó döntéseket. De természetesen szőlő esetében a lisztharmat, peronoszpóra (és a nálunk nem jellemző előfordulású feketerothadás) primér és szekunder fertőző képletek szóródásának realitásáról, a fertőzésveszély bekövetkezéséről, a lappangási idő lefolyásáról, a fertőzésveszély fokozatairól és az egyidőben zajló fertőzési ciklusok stádiumairól kaphatunk információt a szükséges gyakoriságnak megfelelően.
Minél több mérőmûszer van egy számítógéphez csatlakoztatva, annál jobban rajzolódik ki a szaktanácsadó részére a fertőzés helyi vagy járvány jellege, amely a védekezési „stratégia” felállítása szempontjából fontos.
A védekezések sikerességéhez a termelők mindegyikének tisztában kell lennie az általa termesztett fajták fertőzésre való fogékonyságáról (fajtaismertetőkben megtalálhatók), ill. az adott termőhelynek a mûszer elhelyezéséhez viszonyítottan a fertőzésre kevésbé, vagy nagyobb mértékben hajlamosító terepviszonyaival („széljárta vagy szélárnyékos, harmat- és ködképződés, égtáj szerinti fekvés, a terület lejtésének egyenletessége, stb.).
A mûszeres előrejelzésre alapozott szőlő növényvédelmi tevékenység eleddig sikeresnek mondható, amit bizonyít a mûszerhálózat bővítésének a termelők részéről felmerülő igénye, de leginkább az a tény, hogy a megyei sajtóban megjelent felhívások alapján 2001-ben 8 alkalommal, 2002-ben 6 alkalommal végzett kezelésekkel gyakorlatilag csak észlelési szinten előforduló lisztharmat, peronoszpóra és alacsony (1-5 %-os) botritisz végfertőzöttség mellett sikerült megvédeni a szőlőültetvényeket.
A szőlőmolyok elleni védekezés megalapozásához a hegyközségek többségénél már a feromoncsapdák fogási eredményeire alapozott szaktanácsadás alapján került sor - a szórványosan - szükségessé vált kezelésekre (a betegségek elleni védekezésekhez hasonló eredményességgel).
A rajzás időpontjának meghatározásánál segítséget nyújthat a feromoncsapdákon kívül még a készülék által kiszámított hőösszeg-érték is.
A károsító-biológiai ismeretek szintje és a technikai színvonal fejlettsége most már lehetővé és egyben szükségessé is teszi a mûszeres előrejelzésre alapozott növényvédelmi tevékenységet.
Az előrejelzési mûszerek kiválasztásánál azokat a rendszereket célszerû előnyben részesíteni, amelyeknél:
A felsorolt kívánalmaknak a Magyarországon fellelhető automata meteorológiai állomások nagy része megfelel. Beszerzésüknél ma már inkább az árfekvés, a készülékekhez kapcsolódó szoftver használhatósága, könnyû kezelhetősége, kompatibilitása más rendszerekkel a döntő.
A Zala megyében mûködő előrejelző készülékek maradéktalanul megfelelnek ezen követelményeknek.
Dr. Hertelendy Lajos
növényvédő szakmérnök
Címlapkép: Getty Images
