A hörcsög előfordulása az országban csak a számára kedvező löszös altalajú területeken figyelhető meg. A gradációs időszakokban, ezekben a megyékben gyakorlattá vált a rendszeres és eredményes csapdázás. Békés megyében a gradáció még nem omlott össze, de a többi veszélyeztetett területen létszámuk a kártételi szint alatt maradt.

A monokultúrában vetett búzában és az árvakelésekben a csócsároló kártételt figyeltük meg szerte az országban. Az enyhe ősz kedvez a gabonafutrinka lárvájának, amely az alapos vetőágy előkészítéssel, szántással ritkítható. Helyenként (Bács megye) erős károsítás is előfordul, de más megyékben alacsony számmal fordulnak elő és védekezést ritkán igényelnek. A levéltetvek őszi betelepedése mindenütt megfigyelhető, a búza és árpatáblákon. Gyenge és inváziós mértékben egyaránt előfordulnak. Ez a tény felhívja a figyelmet a levéltetvek, kabócák vírusvektor szerepére. Az enyhe hosszú ősz, megteremti a lehetőséget a hosszú károsításra, vírusfertőzésre. A búzában a lisztharmat első tüneteit november hónapban észleltük, de csak egy - két megyére jellemzően, a sûrû állományú, fogékony fajtákon, észlelési - gyenge szinten. A dreslérás levélfoltosság hálózatos tünetei, a gyökérváltás időszakában jelentek meg az árpa vetésterület kis részén. A fertőzés elindította az elmúlt években jellemző sárgulás tüneteinek megjelenését (Pl.: Csongrád, Bács), amely valószínûleg nem csak ennek a kórokozónak tudható be. Összességében, a tünetes táblák kivételével, a búza és az árpatáblák állapota kielégítő, egyenletes fejlettségû.

A repce fejlettsége szerte az országban változatos. Sok esetben láthatunk olyan táblákat, ahol túlfejlett az állomány és gyengén megy a télbe, valamint helyenként már letakarmányozták a fejlett növényeket. A repce kártevői közül a repcebolha betelepedése nem volt számottevő, ami talán a vetés utáni hûvösebb, rövid időszakkal magyarázható, valamint a csávázás is jól védte a növényeket. A termelők, a repcevetések nagy részén, a 2 - 3 leveles repcében a repcedarázs és repcebolha ellen védekezést hajtottak végre, eredményesen. Ennek köszönhetően országos szinten nem volt számottevő a kártevők egyedszáma és kártétele sem. A repce kórokozói közül a repce fómás levélfoltossága és a peronoszpóra fajtától függően észlelési szinten jelent meg az őszi szórványos csapadék hatására.



Nagy Krisztina - Veszprém Megyei NTSz

Prohászka Péter - Komárom-Esztergom Megyei NTSz