Az átvizsgálás és a szemrevételezéssel is megállapítható hibák elhárítása után kerülhet sor a próbaüzemeltetésre. Előtte azonban még a hajtómûvekben (szivattyú, ventilátor) ellenőrizni kell olajszintet, a nyomáskiegyenlítő tartályba az előírásnak megfelelően levegőt kell nyomni. A permetlétartályba a kipróbáláshoz szükséges mennyiségû (mérettől függően 100-500 dm3) vizet kell tölteni. Célszerû a nyomást a minimális értékre beállítani, a szórószerkezetet lezárni, a ventilátort kikapcsolni. A gépnek meghajtás után nyugodtan, egyenletesen, rezgésmentesen kell mûködnie. Ha rendellenességet tapasztalunk, azonnal le kell állni, a hibát meg kell keresni, és ki kell küszöbölni. Ellenőrizni kell, hogy nincs-e valahol folyás vagy csepegés. A permetlé tartályban megfigyelhető a keverő berendezés mûködése, és a visszafolyó ágon áramló folyadék. A gép megfelelő mûködése esetén a nyomás az üzemi értékre növelhető. Ha nyomás nem éri el a kívánt értéket, a próbaüzemet meg kell szakítani és ellenőrizni kell a nyomásszabályozót, mert ez is lehet az elégtelen nyomás oka, majd a szivattyút kell megvizsgálni. A szivattyú hibáját az üzemszerû kopások mellett leggyakrabban membrán szakadás, vagy szelep fennakadás, illetve törés okozza. A szivattyú állapotát a szállított folyadék mennyiségének meghatározásával kell ellenőrizni. A szórófejekhez, a keverő berendezéshez és a visszafolyóhoz vezető tömlőket leszerelve az összes folyadékot ismert térfogatú edényben (például hordóban) kell felfogni. Mérni kell az edény megteléséig eltelt időt. Mérleg segítségével is meghatározható a folyadék mennyisége. Mindkét esetben számítással meghatározható a dm3/min szállítási teljesítmény. Ha a szivattyú állapota megfelelő, ez nem lehet kevesebb, mint a névleges gyári érték 90 %-a. A szivattyú felújítása megfelelő felkészültség esetén történhet házilag, vagy szakmûhelyben, végső esetben új szivattyú beépítése válhat szükségessé. A manométer, szabályozó armatúra és a szivattyú ellenőrzése után kerülhet sor a szórószerkezet bekapcsolására. Mindkét oldal, illetve az egyes szakaszok kapcsolhatóságát ellenőrizni kell.
A permetezőgép idény előtti felkészítésénél az egyik legfontosabb feladat a szórófejek ellenőrzése. A szórás kikapcsolása után csepegés nem jelentkezhet, a permetlé áramnak pillanatszerûen kell megszûnnie. Utólagos csepegés esetén a visszacsapó szelepeket meg kell vizsgálni, meg kell tisztítani, és szükség esetén a membránokat, vagy rugókat ki kell cserélni. Több fúvóka befogadására alkalmas, illetve elzárható szórófejeknél vizsgálni kell a különböző helyzetekben a mûködést. A kopott, sérült fúvókákat feltétlenül ki kell cserélni. Ezek nemcsak a szükségesnél több folyadékot bocsátanak ki, hanem egyenlőtlen eloszlást okoznak és a cseppek is durvábbak lesznek. A fúvókák állapota az egy perc alatt kiáramló folyadék mennyiségének mérésével ellenőrizhető. A folyadék tetszőleges edényben felfogható, majd mennyisége mérőhengerben, vagy mérlegen meghatározható. A kapott értékeket az adott fúvóka névleges szállítási teljesítményével kell összevetni. Ezt a kezelési utasítás táblázatosan tartalmazza, de az újabb gépeken feltüntetik matrica formájában is. Ha a mért értékek a névleges, gyári adattól 10 %-nál nagyobb mértékben eltérnek, akkor a fúvókákat ki kell cserélni. Általában a fúvókák kopása egyszerre történik, tehát cseréjüket is egyidejûleg kell végrehajtani. Feltétlenül jó minőségû, precíziós fúvókákat építsünk be, mert csak ezek biztosítanak pontos adagolást, egyenletes eloszlást és megfelelő cseppképzést.
Szállítólevegős, vagy légporlasztásos permetezőgépeknél a ventilátor munkájának vizsgálatát is el kell végezni. Ki kell próbálni a mûködést különböző fordulatszámoknál és a légáram irányának állítási lehetőségeit.
A permetezőgépet az álló helyzetben végzett ellenőrzés után haladás közben is ki kell próbálni. A szabályszerû mûködés vizsgálata különösen a futómûnél és a szántóföldi szórókeretnél fontos. Ilyenkor fedezhetők fel az álló helyzetben nem észlelhető hibák. A szokásos terepviszonyok és munkasebesség mellett nem engedhetők meg nagyobb keretlengések, a kitért kerettagoknak gyorsan, de csillapítva kell az eredeti helyzetbe visszatérniük.
A permetezőgép ellenőrzésével egy időben elvégezhető az első munkákhoz szükséges beállítás is. Ennek során a növények jellemzőiből és a fajlagos permetlé-felhasználásból (dm3/ha) célszerû kiindulni. A szórásmennyiség táblázat, vagy a következő képlet alapján határozható meg:
ahol:
q – a szórószerkezet szórásteljesítménye (dm3/min)
Q – a fajlagos szórásmennyiség (dm3/ha)
B – munkaszélesség vagy sortávolság (m)
V – a munkasebesség (km/h)
Az így kapott szórásteljesítmény értéket osztva a szórófejek számával, megkapjuk az egy szórófejre jutó folyadékfogyasztást. A fúvóka méretét az üzemi nyomás függvényében az adagolási táblázatból lehet meghatározni. Az üzemi nyomást szántóföldi gépnél 0,2 – 0,4 MPa, kertészeti permetezőnél 1,0-2,0 MPa tartományban célszerû megválasztani. Ezeknél a nyomásoknál már megfelelő méretû és energiájú cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomás használata nem célszerû, mivel jelentősen növekszik az energiaigény és a szivattyú igénybevétele.
Kertészeti permetezőgépnél a szórófejeket illetve a szórószerkezetet a növényzet elhelyezkedésének megfelelően kell beállítani úgy, hogy a cseppek a célfelületre jussanak és elkerülhető legyen a permetlé talajra rakódása, elsodródása, vagy elpárolgása.
A gép beállítása után tisztavízzel célszerû próbapermetezést végezni, amelynek során meghatározott mennyiségû vizet kell ismert távolságon belül kiszórni. Számítással lehet ellenőrizni a fajlagos szórásmennyiséget.
A permetezőgépek idény előtti felkészítése lehetővé teszi, hogy elkerüljük a meghibásodásokat, üzemzavarokat, megfelelő időben és minőségben juttassuk ki a vegyszereket. Ez az alapja a gazdaságos, hatékony, környezetkímélő növényvédelemnek.
Címlapkép: Getty Images
