A repce termesztési munkái befejezõdtek, az országot járva igen változatos képet mutatnak a repcetáblák. Idén az áttelelés után különösen nagy különbség alakult ki az egyes táblák között, és ez már meg is marad a közelgõ betakarításig. Néhány héten belül dönteni kell: betakarítás elõtt lombtalanítsunk-e, és ha igen, akkor milyen módszert válasszunk? A Dunántúlon néhány éve még a termelõk többsége a vegyszeres lombtalanítást választotta, a legutóbbi két év száraz nyara viszont legtöbbször lehetõvé tette a vegyszeres állományszárítás nélküli betakarítást. Sok gazdálkodó és növényvédõ mérnök kolléga teszi föl a kérdést mostanában úgy, hogy hatékonyan vagy biztonságosan lombtalanítson, esetleg rendre vágja a repcét, vagy csak hagyja megszáradni magától. A kérdés komoly, hiszen látványos, költségigényes, és a repce gazdaságosságát nagyban befolyásoló döntésrõl van szó. Száraz idõjárás esetén kézenfekvõnek tûnik, hogy az aszály miatt kiesett termés egy részét a lombtalanítás elhagyásával spóroljuk meg. Valóban mindig megtakarítás ez a választás? Vegyük sorra a lehetõségeket.
Ha hagyjuk a repcét magától lábon száradni, akkor az alsó, korábban kötött becők jelentős része túlérik és felnyílik, ez igen jelentős termésveszteséget okoz. A felső részeken viszont még ekkor is félig éretlen, nedves magok maradnak, és ezzel gátolják, hogy megfelelő nedvességgel takarítsuk be a termést. Régen a repcét rendre vágták, és bizony ma is sokan ezt teszik. A vágás során már fellép egy jelentős termésveszteség, amit a kasza kiver. A fekvő repce, ha esőt kap, nehezebben szárad ki, mint az álló. Véleményem szerint csak az egészen kis területeken, egy-két hektáros szabálytalan alakú parcellákon indokolt ez az eljárás. A növényvédő szeres deszikkálás kisebb területeken földi géppel, nagyobb egybefüggő táblákon pedig légi kijuttatással gazdaságos. A hagyományos, a napraforgó lombtalanítására engedélyezettnél jóval szûkebb vegyszerválaszték azonban valóban indokolttá teszi a címbeli kérdést, vajon látványosan gyors hatású, ám a szomszédos kultúrákra igen veszélyes, vagy lassabb, kímélőbb, de a gyomok ellen hatástalan készítményt válasszunk? A kompromisszumok nélküli, a legújabb, és bátran mondhatjuk hogy a legideálisabb megoldás a BROMOTRIL 40 EC használata a repce lombtalanítására. Egyesíti magában a hagyományos szerek előnyeit rendkívül gazdaságos hektárköltség mellett. A BROMOTRIL 40 EC gyomirtó szer típusú deszikkáns, így a repce állományszárítására egy közepes gyomosodás esetén is biztonsággal használható. Légi úton is biztonsággal kijuttatható, mivel a repcében engedélyezett más gyomirtó szer típusú lombtalanítókkal ellentétben a BROMOTRIL 40 EC az egyszikû kultúrákra nem jelent veszélyt. A kukoricában és a gabonákban, mint állománykezelő gyomirtó szer engedélyezett. Ennek jelentőségét talán nem is lehet eléggé hangsúlyozni akkor, amikor évről évre annyi kukoricát vetnek az országban, hogy szinte minden repcetábla szomszédságában van. A BROMOTRIL 40 EC engedélyezett dózisa: 1,0-1,2 liter/ha. A kezelést akkor kell végezni, amikor a becők 75-80%-a aranybarna, a bennük levő magvak már barnák és kimorzsolhatók. A permetezés során a cseppek nagysága nem lehet kisebb, mint 500 mikron. Sûrû, erős repceállomány esetén a magasabb dózisban kell alkalmazni. A BIO-FILM 0,5 l/ha dózisával viszont minden esetben célszerû kiegészíteni a kezelést, mert ez az adalékanyag nemcsak a biológiai hatékonyságot növeli, hanem a kezelések esőállóságát is. A kezelés után 6-7 nappal kezdhető az aratás. A betakarítási veszteség – gyakorló gazdák véleménye szerint is – jelentősen csökken a BROMOTRIL 40 EC alkalmazásával, mivel akadályozza a becők felnyílását.
A válasz tehát a kérdésre: repce deszikkálás lehetséges kompromisszumok nélkül, hatékonyan és biztonságosan: BROMOTRIL 40 EC + BIO-FILM kombinációval.
Tehát ne rutinból döntsön! Számoljon velünk! Bromotrilozzon!
Közben pedig nőnek a napraforgók, ahol a kérdések és a válaszok is sok tekintetben hasonlóak...
Balczár Zoltán
Biomark Agro
Címlapkép: Getty Images
