A vetésfehérítő bogarak áttelepedése a kukoricába évről évre megfigyelhető. A leveleken hámozgatnak kisebb-nagyobb kárt okozva. Májusban kezdődött a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke rajzása. A kukoricamoly inkább a szárban készített járatával és ezzel a növénydőléssel, míg a gyapottok bagolylepke a generatív részek károsításával okoz gondot. Az ország több részén készülni kell az ellenük való védekezésre. A kukorica veszélyes kártevője a kukoricabogár rajzása június hónapban indul. 2002-ben az ország egész területén számítani kell az imágók megjelenésére. Károsításuk a levelekre és a generatív részekre terjed ki. A lárvakártétel még nem várható mindenütt. Az imágók vagy lárvák észlelését az illetékes megyei növényvédelmi szolgálatnak jelenteni kell.
A burgonya károsítói közül a burgonyavész fertőzése csapadékos, párás időszakban várható A levelek leszáradását, a szürke penésztelepek megjelenését réztartalmú szerekkel akadályozhatjuk meg. A burgonyabogár lárvanemzedékei ellen akár többszöri permetezésre is szükség lesz. Az L1 – L2-es lárvák elleni védekezés után június végén, július elején kell újra védekezni.
A napraforgó fehérpenészes rothadásának aszkospóra szóródása ebben az időszakban következhet be. Ezen a kórokozón kívül a szürkepenészes rothadás, a hamuszürke szárkorhadás, és a diaportés szárfoltosság ellen komplexen védekezhetünk az intenzív növekedés időszakában. Újabban a fekete szárfoltosság (Phoma macdonaldii) fokozottabb megjelenésére számíthatunk országszerte. A kórokozók egy részének fertőzéséhez nagymértékben járulnak hozzá a mezei poloskák. Szívogatásuk és tojásrakásuk során megrepedezik a szár, vagy levélnyél és a sebfelületen fertőzhetnek a kórokozók.
Ha az időjárás csapadékosra fordul, várható a cerkospórás levélfoltosság megjelenése cukorrépában. A répa levéltetû tömeges megjelenése a levelek fonákán lesz megfigyelhető. Több vírus vektoraként különösen veszélyes ebben a kultúrában.
Az almavarasodás terjedésében dominánssá válik a konídiumos terjedési mód. Már megvalósult és kifejlődött aszkospórás fertőzést követően a konídiumos fertőzés megvalósulásához kisebb csapadékok és rövidebb idejû levélnedvességek is elegendőek. A konídiumképzés a nyár elején a legnagyobb, és az egyes konídium- nemzedékek kedvező feltételek esetén mintegy 2 hetenként fejlődnek ki. Az időjárás felmelegedésével az almalisztharmat terjedéséhez egyre kedvezőbbé válnak a feltételek, a másodlagos fertőzések gyorsan kialakulhatnak. A fejlődő levelek és terméskezdemények mindkét betegségre kifejezetten fogékonyak. Június és július folyamán várható a tûzelhalás levél- és hajtástüneteinek, a tipikus pásztorbotszerûen meggörbült és száradó hajtásvégeknek a megjelenése. Mivel a betegség tünetei más kór- vagy kárképpel összekeverhetők, az azonosításhoz forduljunk növényvédelmi szakemberhez. Július elejétől kezdjük meg az almamoly feromoncsapdás rajzásmegfigyelését a kikelő lárvák elleni védekezések időzítéséhez. Meleg, száraz időjárásban várható a takácsatkák felszaporodása. Szívogatásuk nyomán súlyosan károsodhat a lombozat.
Június végétől kezdjük meg a szilva fejlődő terméseit károsító szilvamoly, június közepétől a csonthéjasok hajtásait és gyümölcskezdeményeit károsító keleti gyümölcsmoly, és július elejétől a kajszi és az őszibarack hajtásait és gyümölcskezdeményeit károsító barackmoly feromoncsapdás rajzásmegfigyelését.
Szamócában a szüretet követően a szívlevelek kivételével távolítsuk el az öreg lombot. Ezzel felszámoljuk az idős leveleken kialakult megbetegedéseket, segítjük az új levelek képződését, és a későbbiekben azokat könnyebben védhetjük meg a levélbetegségek ellen.
A szőlő kötődött bogyói és fiatal hajtásai a betegségekre – peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenész – kifejezetten fogékonyak. A peronoszpóra másodlagos fertőzéséhez már 3-5 mm csapadék is elegendő lehet. A szőlőlisztharmat konídiumos terjedésének a legkedvezőbb, ha a hőmérséklet naponta minimum 6 órán át 21-30 &186;C közötti és a lombozatban magas – 90% feletti – a relatív páratartalom. A szürkepenész fellépésének elsősorban a mérsékelten meleg (18-22 &186;C), csapadékos időjárás teremt kedvező fertőzési feltételeket. Kezdjük meg június közepétől a tarka szőlőmoly, a szőlőilonca, és a nyerges szőlőmoly feromoncsapdás rajzásmegfigyelését. A szőlőilonca lárvái a leveleket és a fürtöket, a szőlőmolyok lárvái a fejlődő szőlőszemeket károsítják.
Számítani kell a paradicsomvész megjelenésére. Mivel a kórokozó néhány nap alatt képes elpusztítani a növényeket, preventíven védekezzünk ellene.
Babon, uborkán, paprikán és dinnyén a meleg, száraz időjárásban várható a takácsatkák felszaporodásának megindulása. Szívogatásukkal súlyosan károsítják a leveleket, csökken a termésmennyiség.
A bab xantomonászos és kolletotrihumos betegsége ellen folytassuk a megelőző védekezést. Mindkét betegség fellépésére a 20 °C feletti hőmérsékleten, csapadékos időjárásban vagy öntözéses körülmények között kell fokozottan számítani.
Uborkában csapadékos időjárásban és 15-20 &186;C hőmérsékletnél várható az uborka peronoszpóra fellépése. Tízleveles kortól meleg időjárásban (15- 25 &186;C) az uborkalisztharmat megjelenése is várható.
Július közepétől kezdjük meg a gyapottok bagolylepke feromoncsapdás rajzásmegfigyelését, hernyói súlyosan károsítják a zöldségfélék terméseit.
Mérsékelten meleg (~20 &186;C), párás időjárás esetén, folytatódhat a kertészeti kultúrákban a levéltetvek betelepedése és felszaporodása.
Nagy Krisztina –
Veszprém Megyei NTSZ
Prohászka Péter – Komárom- Esztergom Megyei NTSZ
A megyei Szolgálatok előrejelzőinek segítségével
Címlapkép: Getty Images
