Ezen kockázati tényezők mérsékelhetők, ha a hőingadozásnak kevésbé kitett termőhelyre ültetik a gyümölcsöst, pl. az Alföld gyorsan melegedő homokjával szemben a dombvidékre. A fajták eltérő tûrőképessége mellett a fák télre való felkészültsége (hajtás beérés, elegendő tartalék szénhidrát), egészségi állapota, tápelem ellátottsága is szerepet játszanak a kár mértékében. A tápanyag ellátottságnál a hangsúly az arányosságon van. Ugyanis pl. hiányos nitrogénszint esetén előnyös a nitrogén trágyázás a fagytûrésre, mert a lombozat aktívabb asszimilációjából jut elegendő a tartalék tápanyag képzésre is. Ugyanakkor a szükségesnél bőségesebb nitrogén adag használatakor a növény szöveti szerkezete is fellazul, a fokozott fiziológiai aktivitás miatt a fák később kerülnek nyugalmi állapotba, vagy a kora őszi fagy "megzavarja" a téli felkészülést. Hasonló következménye lehet az erősen csapadékos, enyhe, hosszú ősznek is, vagy a probléma nagyobb, ha ez sok nitrogénnel is társul.
Kísérletünk elsősorban a kálium trágyázás kedvező hatását igazolja a téli fagytûrés javításában. A termőkorú Dixired fák rügyeit hosszú, egyenletes nyugalmi időszak végén vizsgáltuk. Ezalatt - 22 Co volt a legalacsonyabb hőmérséklet. A K1 kezelésû fák a telepítés előtt 1200 kg K2O/ha-nak megfelelő kálisót kaptak a talajforgatással bekeverve. A K2 esetén ennek háromszorosát adagoltuk. A nitrogén alapadag évente, tavasszal kiszórva 75 kg N/ha-t jelentett, míg a nagy dózisnál ennek a négyszeresét kapták a fák.
| A trágyázás hatása az őszibarack termőrügyek fagytûrésére | |||||||
| Kezelés jele | 0 | N1 | N4 | K1 | N4K1 | K2 | N4K2 |
| Fagykár % | 27,5 | 28,2 | 30,0 | 20,6 | 22,2 | 17,4 | 20,1 |
Az adatok szerint az N/K arány vagy a nitrogén trágyázás negatív hatása nem szignifikáns, de elég következetes tendenciával jelzi a megfelelő kálium trágyázás mellett tápelem arány fontosságát is.
Ha a trágyázási kezeléstől eltekintve a lomb kálium tartalma szerint hasonlítjuk össze az adatokat, akkor az 1. ábrán látható lineáris összefüggést kapjuk.
A fák kálium ellátottságának javulásával csaknem felére csökkent a károsodott virágrügyek száma. Természetesen a tápláltság és azon belül is a kálium csak egy része a befolyásoló tényezőknek. Az őszibarack mindenképpen az érzékenyebb gyümölcsfajaink közé tartozik. Lényeges különbség van még a csonthéjas fajok között is. Azonos évben és hasonló körülmények között lévő meggy trágyázási kísérletünkben nem fordult elő említésre érdemes rügykárosodás.
Lényeges a harmonikus tápanyag ellátottság megvalósítása, ahol először a minimumban lévő tényezőt kell korrigálni és ezzel arányosan változtatni a többit. Az ismertetett kísérletünkben a fák alapvetően káliumhiányosak voltak. Így a nitrogén adagolása - az abszolút K-hiány mellett - a relatív kálium hiány előidézésével tovább rontotta a helyzetet.
Az eredmények alapján az őszibarackfák levelében augusztus elején mérve 2,7-3,3 % kálium tartalmat és 1-1,3 N/K arányt tartunk kedvezőnek.
Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht.
1223 Budapest, Park u. 2.
Címlapkép: Getty Images
