A szántóföldi növények szinte mindegyikében károsít a sok tápnövényû mezei pocok. Változatos táplálék forrása, szaporasága, alkalmazkodó képessége miatt az egyik legveszélyesebb rágcsáló kártevőnk, mely néhány éves ciklusokban tömegesen felszaporodhat és károsít. Az elmúlt évi időjárás – néhány csapadékos hónap, illetve tájegység kivételével – kedvező volt a mezei pocok számára. Októberre szinte az ország egészén jelentősen felszaporodott, és különösen a lucernában, gyomírtott sorközû gyümölcsösökben célirányos védekezésre volt szükség. A kártevő számára a sok csapadékot hozó téli időjárás nem volt kedvező, jelentős mortalitásra kell számítani, így a tavaszi induló népesség csak lokálisan, gócokban lehet védekezést igénylő.
A hörcsög tömeges felszaporodása ebben az évben nem várható, mert az összeomlott népesség felszaporodása csak néhány év elteltével fog várhatóan bekövetkezni. A kártevő elleni védekezés ezekben az években természetesen olcsóbb, hatékonyabb mint tömeges felszaporodáskor ezért a károsító figyelemmel kísérése célszerû.
A gabonák sok helyen későn kerültek elvetésre, korán jött a kemény, téli hideg azért áttelelésük, tőállományuk még nem minősíthető. Az őszi búzán számos levélbetegség közül az elmúlt évben egyik sem okozott nagy járványt, jelentős terméskiesést. A lisztharmat számára a májusi száraz idő nem kedvezett, ezért nagyobb részt csak az alsóbb levelek fertőződtek. Az elmúlt évekhez viszonyítva kisebb inokulum tömeg telelt át és a búzák őszi fejlettsége sem kedvezett a kórokozó felszaporodásának. Ezért a tavaszi fejlődés kezdetén erős fertőzöttségre nem kell számítani. A kórokozó felszaporodására az enyhe, mérsékelten csapadékos, de párás időben elsősorban sûrû állományban, a bokrosodás végétől kell felkészülni.
A vörösrozsda csak elvétve fordul elő a telelő gabonában. Gyors felszaporodására a kalászolást követő időszakban a mérsékelten csapadékos, meleg időben kell felkészülni. Optimális időben rendkívül gyorsan terjed, ezért csak a megelőző védekezés hozhat ellene eredményt.
A hemintosporiumos levélfoltosság az utóbbi években előretörő betegség. Az elmúlt évben nem volt erős fertőzöttség, csapadékos tavasz esetén kell felkészülnünk előfordulására és kártételére elsősorban a monokultúrás táblákon. Itt is elengedhetetlen a megelőző védekezés, mert kialakult fertőzés esetén csak szerényebb eredmény érhető el.
A kalászfuzáriózis fertőzöttség az elmúlt évben nem volt magas, de ennek nincs köze az idei várható fertőzöttséghez. Mivel csúszott a kukoricák betakarítása, sok helyen csak tárcsás talajelőkészítés után került kukorica után a búza elvetésre ezért a felszínen lévő szármaradványok miatt nagy a potenciális veszélye a virágzáskori fertőzöttségnek. Ez nagy biztonsággal bekövetkezik ha virágzás és érés között a csapadékos napok száma eléri vagy meghaladja a 20-at.
A gabonafutrinka lokális jelentőségû rosszul ápolt táblák nyomán fordulhat elő. A vetésfehérítő bogarak telelő népessége nem magas így komolyabb bogár kártételre nem kell számítani. Mérsékelten csapadékos, meleg tavaszon lárva kelését kártételét figyelemmel kell kísérni április végétől.
A kukorica keléskori kártevője a kukoricabarkó évek óta csak lokális jelentőségû rovar. Száraz hûvös tavaszon kell rá figyelni főként monokultúrás táblákon.
A kukorica moly több helyen (Baranya, Békés, Csongrád, Hajdú, Pest megyékben) komolyabb gazdasági kárt is okozott az elmúlt évben, de ennek ellenére védekezés csak a csemege kukoricákban elterjedt ellene. Mivel sok helyen nem forgatták le a kukorica szárat, párás, mérsékelten meleg időben az első májusi nemzedék egyedszáma magasabb lehet mint az elmúlt években volt.
Az amerikai kukorica bogár hatodik éve ismert hazánkban és már minden megyében igazolt előfordulása. Legnagyobb az egyedszáma Békés, Csongrád, Bács, Baranya, Tolna megyékben, ahol már gazdasági kárt is okozott (Bácsbokod, Katymaz, Decsk, Tevel, Bonyhád, Szekszárd). Érzékeny gyökér kártétel monokultúrás táblákon, szárazabb években és egyenlőre a jelzett megyékben fordulhat elő. Néhány év elteltével az ország teljes területén fel kell készülni az ellene való védekezésre.
A csőfuzáriózis főként a hernyó és kukorica bogár rágásnyomokat követően lépett fel elsősorban az elmúlt évben csapadékosabb Békés, Baranya, Heves, Szolnok, Tolna megyékben.
A cukorrépa keléskori kártevőinek (barkó, bolha) jelentősége csökkent, melyben az inszekticides csávázásnak jelentős szerepe lehet.
A répa levéltetû elmúlt évi felszaporodása lokális, a nyári gazdanövényeken viszont jelentős volt. Az októberben tojást rakó egyedek száma igen magas volt, így nagy lett a téli gazdanövényeken a tojásprodukció. A hosszú, meleg októberben a tojások nagyobb része megérett így minden bizonnyal nagy induló népességgel kell számolni a levéltetveknél.
A napraforgó növényvédelmi problémáit az elmúlt évben nem a megszokott gomba betegségek, hanem az elgyomosodás okozta. A tavaszi bemosó csapadék hiánya, a későbbi nyári esők erős gyomosodást idéztek elő, így a napraforgó terület egyike lett a legjelentősebb pollenallergiát okozó parlagfû termőhelyeknek.
A betegségek közül az egyik legveszélyesebb a diaportés szárkorhadás áttelelő inokulum mennyisége elenyésző volt, melyhez társult a kórokozó számára kedvezőtlen nyári időjárás. Ezért csak a vegetáció későbbi szakában fertőzött és a termés csökkentésében nem jutott nagyobb szerephez. Az idén nagyobb lesz a fertőzés veszélye különösen ha bimbózás, virágzás időszakában párás, meleg lesz az időjárás. Csak a megelőző védekezés lehet megoldás, mert a fertőzést követően már csak szerény eredmény érhető el a leghatékonyabb készítményekkel is.
A fehér és szürke penész sok tápnövényû gombák fertőző anyaga minden évben nagy tömegben fordul elő, de a kártétel csak a kórokozó számára optimális időben jelentkezik. Ezért mindkettő esetében védekezés szempontjából elsősorban ezt kell figyelembe venni.
Az őszi káposzta repce legjelentősebb virágzáskori kártevője a repcefénybogár nagy tömegben vonult telelőre, így nagy fertőzési nyomással fog a tavasz folyamán megjelenni. Legnagyobb kártételi veszély akkor fog jelentkezni ha az időjárás következtében lassú, elhúzódó lesz a virágzás.
A burganyavész kórokozó kártétele szempontjából másodrangú az áttelelt inokulum mennyisége, mivel a betegség csak cseppfolyós nedvesség jelenlétében tud fertőzni. Ha az rendelkezésre áll mérsékelten meleg időben, május végétől fertőződhet a levél és optimális időben rendkívül gyorsan terjed. Elsősorban kevésbé kezelt házi kerti növények betegsége.
A burgonya bogár áttelelő egyedszáma, életképessége terén a megszokott helyzetre kell számítani, azaz mindenhol megjelenhet, kizárólag a védekezés hatékonysága dönti el, hogy okoz-e gazdasági kárt a burgonya területeken.
Budapest, 2002. január 28.
Bagyinka Tamás
igazgató
Címlapkép: Getty Images
