Az idő múlásával a szárbaindult gabonában lényegesen kevesebb lehetőség adódik a beavatkozásra, így a gyomnövények felszaporodásával kell szembenézni.
Az idei évben - a tavaszi gyomirtási időszakot követően - a száraz, arid körülmények között az uralkodó gyomnövények kedvezőbb feltételek mellett fejlődhettek, mint a kultúrnövények. Az ellenálló, nehezen irtható gyomfajok ennek következtében aratásig magot érlelhettek és elszórhatták azokat.
A vázolt körülmények között jelentős gondot okozott a ragadós galaj, a nagy széltippan és az ebszékfû, illetve az orvosi székfû. Természetesen helyileg, különböző ökológiai feltételek mellett felszaporodhattak más – a T2 életforma-csoportba tartozó – gyomfajok is, alapvetően azonban a legnagyobb gyomirtási problémát a fenti négy gyomfaj jelenti.
Az évelő gyomnövények közül továbbra is számolnunk kell a mezei acattal és a tarackbúzával. A mezei acat elleni védekezést nehezíti, hogy három önálló típusa alakult ki, mely nagymértékben akadályozza a védekezés eredményességét. Azokon a területeken, ahol a mezei acat gondot jelent, célszerû meghatározni a gyomnövény típusát, hogy a helyes védekezési technológiát kialakíthassuk.
Szolgálatunknál 2001-ben széleskörû vizsgálatot folytattunk őszi búzában, különböző kombinációkban, elsősorban a nehezen irtható gyomnövények ellen eredményesen alkalmazható technológiákkal.
A kísérlet megtervezésénél elsődleges szempont volt a hatékony, ismert vegyületek mellett az új, ígéretes hatóanyagok, illetve ezek kombinációinak vizsgálata az ellenálló, nehezen irtható gyomnövényekkel szemben.
Jelen dolgozatnak – terjedelménél fogva – nem célja, hogy aprólékosan ismertesse a kísérlet körülményeit, a talaj paramétereitől kezdve az agrotechnikai adatokon át a klimatikus viszonyokig.
A vizsgálatok eredményeiből célzottan a gyomnövények elleni hatékonyságot szeretnénk ismertetni, megkönnyítve ezzel a gazdálkodók eligazodását a számtalan vegyszerválaszték közül.
A permetezés időpontjában az ebszékfû bokrosodás, a viola 8-10 leveles, a ragadós galaj 7-9 örvös, a nagy széltippan bokrosodás fejlettségi állapotban volt.
Az alkalmazott készítmények két nagy hatóanyag-csoportba tartoztak, amelyekhez kombinációs partnerként hormonhatású gyomirtókat adtunk.
A kontakt hatású gyomirtók közül az újonnan engedélyezett protoporfirinogén – IX-oxidáz enzim gátlását eredményező szerek tartoztak, így a cinidon-etil, karfrentazon-etil, piraflufen-etil és az etoxifen tartozik. Ebbe a csoportba tartozó készítmények a PROTOX szubsztráthoz kapcsolódnak, ezt követően leáll a fotoszintézishez szükséges klorofill képzése és szabad oxigén keletkezik. A zöld növényekre kerülve perzselésben megnyilvánuló tüneteket, később pedig teljes pusztulást okoznak. Ezeknél a herbicideknél nagyon fontos a jó permetléborítás, különben az épen maradt növényi részekből új hajtások fejlődhetnek ki.
A PROTOX-gátló készítmények perzseléses tüneteket okozhatnak a fiatal gabonanövényeken, amelyet később a kultúrnövények kinőnek.
A szulfonilkarbamidok csoportjába sorolható herbicidek legfontosabb közös tulajdonsága az acetohidroxisav-szintetáz enzim gátlása. A kipermetezést követően a gyomnövények növekedése leáll, gyakori tünet az antociános elszíneződés, ezt követően pedig az egész anyagcsere leállása után a teljes pusztulás. Ebbe a hatóanyag-csoportba tartozik a szulfoszulfuron, a jodoszulfuron-metil-nátrium + mefenpir-dietil, az amidoszulfuron + jodoszulfuron-metil-nátrium + mefenpir-dietil.
Az uralkodó gyomnövények közül a ragadós galaj a kezelés időpontjában 7-9 örvös fejlettségû volt, ezért nem minden esetben kaptuk meg a várt eredményt.
Galaj ellen a legjobb hatást az amidoszulfuron + jodoszulfuron-metil-nátrium + mefenpir-dietil, valamint a floraszulam +2,4D + fluroxipir + szulfoszulfuron kombinációk adták. A kezelésben részesített parcellákon a galaj gyors pusztulása következett be. Amely egyedek kiheverték a permetezés utáni sokkot, azok sem tudtak betakarításra kellően megerősödni, illetve életerőssé kifejlődni.
Jó eredménnyel irtotta a galajt a jodoszulfuron–metil-nátrium + mefenpir-dietil, a floraszulam +2,4-D + szulfoszulfuron + etixilált izodecil alkohol és a cinidon-etil + diklorprop – P/600 + szulfoszulfuron kombinációk. Ezek a kezelések nem adtak 100 %-os eredményt a ragadós galaj ellen, azonban gyakorlati szempontból a gyomnövény jelentős gazdasági kárt nem tudott okozni a parcellákban.
Azokon a táblákon, ahol a galaj kisebb tömegben jelentkezik, ott sikeresen kijuttatható ellene a karfentrazon + tifenszulfuron-metil + szulfoszulfuron, vagy a szulfoszulfuron + tribenuron-metil + etoxilált izodecil alkohol, vagy a diklorprop-p+MCPA+mecoprop-p + szulfoszulfuron + etoxilált izodecil alkohol, vagy az MCPA+MCPB + karfentrazon +izoproturon kombináció is.
Matricaria fajok ellen kitûnő eredményt várhatunk a szulfonilureákat tartalmazó kombinációktól. Ezek közül legjobb hatást a jodoszulfuron-metil-nátrium + mefenpir dietil; a floraszulam + 2,4-D + szulfoszulfuron + etoxilált izodecil alkohol; a floraszulam + 2,4-D + fluroxipir + szulfoszulfuron + etoxilált izodecil alkohol, a karfentrazon + tifenszulfuron-metil + szulfoszulfuron, a szulfoszulfuron + tribenuron-metil + etixilált izodecil alkohol, a dikamba +triaszulfuron + izoproturon, az amidoszulfuron + jodoszulfuron-metil-nátrium + mefenpir –dietil és a triaszulfuron + karfentrazonetil + izoproturon kombinációk eredményezték.
Ez az eredmény azért is fontos, mert a kamilla-fajok olyan tömegben borították a területet, hogy az egyedek egymást is takarták a permetlé elől.
Nagy széltippan ellen a szulfoszulfuront, ill. a jodoszulfuron-metil-nátrium + mefenpir-dietil hatóanyagot tartalmazó kombinációk hatásukat viszonylag lassan fejtették ki. A legjobb gyomirtóhatást a szulfoszulfuron eredményezte nagy széltippan ellen. Ezt követte szorosan a jodoszulfuron-metil-nátrium + mefenpir dietil, amely a bokrosodó széltippan döntő hányadát elpusztította.
A kalászosok gyomirtására több, mint 70 készítmény ill. kombináció engedélyezett, így nagy választékból végezhetők el a védekezések.
Az eligazodást jelentősen megnöveli a gabonák gyomösszetétele, illetve a készítmények hatásspektruma. A gazdálkodóknak ezért idejekorán célszerû felkészülni a legjobb gyomirtási eljárás kiválasztására.
Zalaegerszeg, 2002.08.10.
Karamán József
Címlapkép: Getty Images
