Közel egy éves egyeztetés előzte meg a törvény elfogadását, hiszen 2012. július 12 napján lett benyújtva a törvény első verziója az Országgyűlés elé. Célom, hogy bemutassam a jogszabály lényeges rendelkezéseit, a törvény kiemelt jelentőségére és újításaira tekintettel. Az összes fontos szabály megismerése érdekében egy cikksorozatot szentelek ennek a témának, melynek ez az első része.

Jelen számban a törvény hatálybalépését és a lényeges új fogalmakat kívánom bemutatni.

Önmagában a törvény elnevezése is újdonsággal bír, hiszen bár mindenki így emlegeti, hogy az új termőföld törvény, de ténylegesen a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról elnevezést viseli.

A törvény főszabály szerint 2013. december 15. napján lép hatályba, de egyes rendelkezéseire eltérő hatálybalépési időpontot rögzít maga a törvény az alábbiak szerint:

- 2014. január 1. napján lépnek életbe a földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértékét szabályozó egyes rendelkezések, a haszonélvezeti jog és a használatjogának megszerzésére, a föld használatára, hasznosításra (általános szabályok, földhasználati jogosultság megszerzése, illetve annak tilalma és megengedett mértéke, haszonbérlet időtartama, haszonbérleti szerződés, és annak módosításának hatósági jóváhagyása, a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződések hatósági jóváhagyása, jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződések, a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése, a kényszerhasznosítás) vonatkozó szabályok.

- 2014. március 1. napján hatályosulnak az elővásárlásra jogosultak sorrendjére és az elővásárlási jog gyakorlására megalkotott szabályok, valamint az a szabály, hogy a tulajdonjog átruházására vagy a tulajdonjogot érintő más jogügyletekre csak olyan dokumentumban kerülhet sor, amely külön jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik.

- 2014. május 1. napján lépnek hatályba a tulajdonjogszerzéssel kapcsolatos általános szabályok, a földműves földszerzési maximumára, az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyására, az adásvételi szerződésnek nem minősülő tulajdonjog-átruházási szerződések hatósági jóváhagyására, valamint a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésekre, a helyi földbizottságokra vonatkozó szabályok.

A törvény tanulmányozásakor tehát érdemes 2014. május 1. napjáig figyelni arra, hogy az adott rendelkezés már hatályba lépett-e vagy sem.

Fontos kérdés még az, hogy a törvény életbe lépésekor hatályban lévő jogviszonyokra hogyan hat ki az új törvény?

A törvény hatálybalépése előtt megkötött és az illetékes földhivatalhoz bejegyzés végett benyújtott haszonbérleti, szívességi földhasználati szerződések módosítására a régi termőföldről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Egy kivétel van ez alól, ha a szerződés módosítása a földhasználati jogosultság időtartamának meghosszabbítására irányul.

Az új törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön-szerződés időtartamának meghosszabbítása semmis. Az új törvény hatálybalépésekor fennálló határozatlan vagy határozott időre kötött haszonkölcsön-szerződések 2014. december 31. napjával megszűnnek.

A jogszabályoknak nem mindig kedvelt, de igen fontos része az értelmező rendelkezések. Ezen törvény esetében azért is van kiemelt jelentősége, mert olyan új fogalmakat vezet be, amelyek teljesen idegenek voltak eddig a termőföldekkel összefüggésben.

A teljesség igénye nélkül az alábbi fogalmak ismeretét tartom szükségesnek:

Földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki külön jogszabályban meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve

a, mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy

b, a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.

Mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

a, amelynek:

- alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat,

- éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és

- legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és külön jogszabályban meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy

b, amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül.

Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet: Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

a, amelynek alaptevékenysége a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység,

b, amely nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld felett használati joggal,

c, amelynek legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező- ,erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, és

d,a szervezet nem szétválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett.

Helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.

Helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.

A termőföld definíció eltűnik, helyette a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld fogalom kerül bevezetésre, ami magába foglalja a bel- és külterületi valamennyi olyan földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban, az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.

A mezőgazdasági termelő tevékenység definícióját a kibővített mező-, erdőgazdasági tevékenység definíciója váltja fel, ami felöleli a növénytermesztést, kertészetet, állattartást, a méhanya előállítást, halászatot, haltenyésztést, szaporítóanyag-termesztést, vadgazdálkodást, erdőgazdálkodást és vegyes gazdálkodást.

A következő részben a föld tulajdonjogának megszerzésével fogok foglalkozni.

Dr. Bacskai Edina

A cikk szerzője: Dr. Bacskai Edina