A termelés során látszik, hogy nagy szakértelemmel járnak el, a rengeteg felhalmozott szaktudás megmutatkozik a termésben, de mégis, hogy került kapcsolatba a mezőgazdasággal?
Az alapképzettségem általános agrármérnök. 1979-ben végeztem a keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. Nem szégyellem, falun születtem. Somogy megyében, Patalom községben. A kapcsolatom a mezőgazdálkodással a születésemtől kezdődik és jelenleg is tart.
Mikor döntöttek úgy, hogy megalakítják a Farkas Kft.-t?
Családi vállalkozásunkat a feleségemmel közösen alapítottuk 2003 januárjában. A saját tulajdonú területek nagysága 2002-ben érte el azt a méretet, amely már lehetővé tette a saját géppark kialakítását. Nem utolsó szempont volt az sem, hogy előrehaladott tárgyalások folytak az ország EU-tagságáról és úgy gondoltuk, hogy ekkor lesz utoljára nemzeti támogatás induló vállalkozás részére gépvásárláshoz és telephely-létesítéshez. Vállalkozásunkat szántóföldi növénytermesztés és növénytermesztési szolgáltatás végzésére hoztuk létre. Székhelyünk Zimány községben van.
A termelés kiegyensúlyozott működéséhez elengedhetetlen a jó vetésszerkezet kialakítása. Ez Önöknél milyen növényekből tevődik össze?
A gazdálkodást jelenleg 434 ha területen folytatjuk saját kockázatra, további 204 ha területet integrálunk és megművelünk, így mindösszesen 638 ha területen folytatunk mezőgazdasági alaptevékenységet. Az alapítást követően kizárólag hagyományos növényeket termesztettünk, gondolván itt a gabonára, kukoricára, napraforgóra. Szerencsére sikerült eredményes pályázatot készítenünk az Agrár-környezetgazdálkodási Programba, így a szigorú előírások eredményeként bővítenünk kellett a termelt növények számát. Jelenlegi vetésszerkezetünkben 7 növényt termesztünk. Az árunövények mellett immár második éve sikerült bekapcsolódnunk a vetőmagtermesztésbe is. Jelenleg 124 ha-on őszi búzát, 102 ha-on kukoricát, 70 ha-on napraforgó vetőmagot, 69 ha-on őszi káposztarepcét, 33 ha-on cukorrépát, 29 ha-on takarmányborsó vetőmagot és 7 ha-on szója vetőmagot termesztünk.
Vannak gazdák, akik számára bizonyos növények közelebb állnak a szívükhöz, mint mások. Jellemző ez Önnél is?
Nincs kedvenc növényem, illetve minden növényt egyformán szeretek. Mindent elkövetünk a munkatársaimmal, a szaktanácsadókkal, hogy minden növényegyed próbálja kihozni magából a maximumot. Akkor alszom nyugodtan, ha elmondhatom magamról, hogy a lelkiismeretem tiszta, én megtettem mindent a jó termés érdekében.
A műholdas helyzetmeghatározásra alapozott növénytermesztés még napjainkban is csak fokozatosan terjed a gazdálkodók körében, pedig már hazánkban is régóta rendelkezésre állnak az ehhez szükséges eszközök. Ön hol és mikor került kapcsolatba a precíziós gazdálkodással?
A gépvásárlási döntéselkészítés folyamán, egy Keszthelyen megrendezett IKR Zrt.-s tanácskozáson hallottam először 2003-ban a precíziós gazdálkodásról. Rögtön felismertem, hogy ezt a technológiát kell alkalmaznom a szabálytalan alakú és heterogén talajú tábláimon.
Miért határozott úgy, hogy a termelésbe beépíti a technológia egyes elemeit?
Anélkül, hogy tárgyi bizonyosságot szereztem volna, meg voltam győződve arról, hogy rendkívüli heterogenitást mutatnak a tábláink. Hagyományos technológia alkalmazásával kockázatosnak ítéltem meg a termelést. Nagyon megalapozatlannak ítélem a táblaszintű talajmintavételen alapuló talajvizsgálati eredmény ismeretében végzett tápanyag-visszapótlást. Az átlagminta létrehozása nagyon véletlenszerű, így a végeredmény is véletlenszerű. Pontosabbá akartam tenni már a talajmintavételt is. Rendkívüli módon tetszett a rendszerben az a tény is, hogy a konkrét mintavételnek rögzítésre kerül a helye egy koordinátarendszerben, ahova akár évente, ötévente vagy akár ötvenévente is vissza lehet navigálni és a konkrét tápanyag-visszapótlásoknak a hatását nyomon lehet követni. Javítani szerettem volna a kijuttatás minőségén, a hibázási lehetőséget (kijuttatás során) ki szerettem volna küszöbölni. A kijuttatási terven alapuló tápanyag utánpótlása egy fedélzeti számítógép segítségével megvalósítható, a kormányzástechnika segítségével pedig a táblán belüli közlekedés válik szabályozottá, a jelszolgáltatás minőségének következtében pedig rendkívül pontossá.
Sorolhatnám még akár több oldalon keresztül is a szakmai érveimet, de be kell vallanom, hogy nagyon fontos volt az is, hogy megismerkedtem Dr. Reisinger Péter professzor úrral, akinek köszönhetem a precíziós gyomirtás alkalmazását az általa kidolgozott módszer szerint. A módszere kiváló eredményeket hozott a számomra, egyáltalán fel nem foghatom a gazdatársadalom közönyösségét. A módszer környezettudatossága egyedülálló, fontos lenne alkalmazni a következő EU „zöldítési előírásai” következményeként is.
Egy beruházási döntés meghozatala során rengeteg szempontot vesz figyelembe az ember, tekintettel a technológia újszerűségére. A kevés referenciagazdaságra nem lehetett egyszerű megtervezni, hogy mi az, amire szüksége van és mi az, amire nincs. Mely eszközt vásárolta meg először?
Tekintettel arra, hogy a vállalkozásunknak nem voltak eszközei, így elmondhatom, hogy szinte egyszerre vásároltam a helymeghatározáshoz és a munkagép-irányításhoz használatos eszközöket, gépeket, berendezéseket. Már 2003-ban képes volt a vállalkozás precíziósan műtrágyát szórni, permetezni és vetni.
Milyen eszközöket szerzett be később?
A technikai fejlődés eredményeként folyamatosan javulnak az eszközök és javulnak a szoftverek, így természetesen a vállalkozásunk is folyamatos gépcseréket hajt végre. Jelenleg három erőgépünk alkalmas közlekedni a táblán belül robotpilótával, kettő pedig úgynevezett dörzskerekes kormányautomatikával irányítható. Tekintettel arra, hogy bemutató gazdasága vagyunk a Kverneland Gépcsoportnak, így a legújabb szoftverfejlesztések kerülnek a munkagép-irányításhoz hozzánk. Hihetetlen távlatokat nyit a számítástechnika csatasorba állítása a gépirányításban.
Milyen üzemeltetési tapasztalatai vannak a helyspecifikus növénytermesztési technika alkalmazása során?
Úgy gondolom mindent sikerült megvalósítani, amit elterveztem. A kivitelezésben tevékenyen részt vett két gépkereskedő: az Agromatic Automatizálási Kft. tulajdonosa, Nagy Bence személyes közreműködése révén valósult meg a helymeghatározás rendszere, Borsiczky István, a Tomelilla Kft. tulajdonosa pedig a Kverneland munkagépek terén végzett munkája eredményeként sikerült zavartalanul üzemeltetni a gépeket.
A technológia alkalmazása eredményeként minden termelési évben nyereséges volt a vállalkozásunk. A kedvezőtlen időjárási események ellenére sem hátráltatta a zavartalan munkavégzésünket jelentős pénzügyi feszültség. Vállalkozásunk a 10 gazdálkodási évben közel tizenhétszeresére növelte a saját tőkéjét, mely jelenleg meghaladja a 200 millió Ft-ot.
Mikor kezdtek megmutatkozni a technológia gazdasági előnyei?
A gazdálkodás összetettsége miatt az előnyök egy része azonnal jelentkezett, míg más elemei csak egy-két év elteltével. Az alkalmazás sokrétűsége miatt nem számszerűsíthető elemek is vannak, ilyen például a környezettudatosság, az ökológiai fenntarthatóság, melyek szintén nagyon fontosak kell, hogy legyenek a 21. században.
A gazdasági előnyök nagyon nehezen számszerűsíthetők, mivel az elmúlt 10 gazdasági évben nem volt két azonos vagy legalábbis közel egyforma év. A környezeti hatások és a közgazdasági környezet nagyon változatos volt. A változatosság ellenére stabilan és jövedelmezően sikerült minden évet lezárni. Ezt pedig a precíziós gazdálkodás nélkül nem sikerült volna elérni.
Mely technológiai elem (tápanyag-visszapótlás, vetés, növényvédelem) a legjövedelmezőbb?
Nem szeretnék különbséget tenni az egyes technológiai elemek között, véleményem szerint azért sikerült eredményeket felmutatni, mert sokrétűen alkalmazzuk a technikát.
Az üzemméret miatt a helymeghatározás eszköze kerül alkalmazásra a tápanyag-visszapótlásnál, a gyomirtásnál és a vetésnél is, így a kihasználtsága már gyors megtérülést eredményez.
A precíziós gazdálkodás tulajdonképpen az erőforrások jobb kihasználtságát eredményezi, egy optimalizációs lehetőség a kezünkben.
Az alkalmazás tekintetében igénybe vesz-e szaktanácsadói segítséget?
Igen, igénybe veszek szaktanácsadói segítséget, mert ugyan a szakmai képzettségem feljogosítana arra, hogy saját magam határozzam meg a különböző dózisokat, de a munkaidőm több mint 80%-át a munkák szervezése teszi ki, így már kevés idő jutna az aktuális szakirodalom áttekintésére, a legújabb megoldások kiválasztására. A szaktanácsadó az aktuális tárgykör legjobb ismerője és nagyon sok gyakorlati adat, információ van, amit felhasznál a szaktanácsa kidolgozásánál.
A szaktanácsokat elektronikus úton kapjuk meg, abból a kijuttatási terveket a fiatalabbik fiam készíti el. A szaktanács akkor ér valamit, ha az megvalósul. Az alkalmazott technika erre a garancia.
A kijuttatástervezés során milyen input adatokat vesznek figyelembe?
A tápanyag-gazdálkodás talajvizsgálaton alapul és a hagyományos tápanyagmérleg-számítás segítségével valósul meg. Lényeges különbség azonban az, hogy a tápanyagmérleg az mintavételi helyenként készül el, nem pedig táblaszinten. A mintavételi helyekhez van rendelve a korábbi és a tervezett hozam is.
A gyomirtás tervezésénél Dr. Reisinger Péter professzor Úr által kidolgozott adatgyűjtésen (ténylegesen gyomfelvételezés) alapuló módszert alkalmazzuk a kalászosoknál, a kapásoknál pedig a talajvizsgálati eredményeket veszi figyelembe a kijuttatásnál a Professzor Úr.
A vetési terv készítésénél a talajvizsgálati eredményeket vesszük figyelembe.
Alkalmaznak-e hozamtérképezést?
Igen, a kombájnunk fel van szerelve hozamtérképezővel. A hozamtérképet a szaktanácsadó figyelembe veszi a tápanyagmérleg elkészítésénél.
A talajmintákat milyen metódus alapján gyűjtik?
Amikor elkezdtünk precíziósan tápanyagot visszapótolni 2005-ben, akkor még nem rendelkeztünk hozamtérképezővel, így a mintavételi helyek kijelölésére a számítógép segítségével előállított teljesen szisztematikus mintavételi hálót alkalmaztunk. A mintavételi egység akkor az IKR Zrt. szakemberei javaslatára 3 ha-os nagyságrendben került meghatározásra. A talajvizsgálati eredmények rögzítésre kerülnek egy SMS nevű szoftver segítségével és az adatokból a szoftver térképet készít. Nem kívánok módosítani a mintavételi hálón, mert már megtörtént két mintavétel ezzel a módszerrel, így már kialakulóban van egy adatállomány. Ha rajtam múlna, akkor kötelezővé tenném mindenki számára a precíziós talajmintavételt, mert így kaphatunk teljes képet a táblánkról, annak heterogenitásáról.
Egyenlő méretű egységekre bontják a területeket az elemzések során vagy menedzsment-zónák alapján végzik el a beavatkozásokat?
A magam részéről én kettébontanám a kérdést, mert el kellene választani az elemzést a beavatkozástól. Az elemzés kérdésében jelenleg folyik egy tudományos munka arról, hogy közgazdaságilag mi legyen a megfigyelési egység, amelyhez rendeljük a ráfordításokat és a hozamokat. Ha ez a munka elkészül, akkor válik lehetségessé a precíziós kezelések igazi elemzése. A keszthelyi egyetem ökonómiai tanszéke foglalkozik ezzel a munkával. A táblánkénti adatok feldolgozásával, összefüggés vizsgálatával kívánják meghatározni az egyes megfigyelési egységeket.
A beavatkozások során továbbra is külön egysége lesz a tápanyag-visszapótlásnak, a gyomirtásnak és a vetésnek. A jelenlegi ismereteink nem indokolnak egységesítést a beavatkozási felületek vonatkozásában. Jó lenne, ha kórokozók és a kártevők esetében is lehetőségünk nyílna differenciált kezelések megvalósítására.
A fejtrágyázást on-line, ún.: OptRx-szenzor segítségével végzik. Mi a véleménye az eszköz működéséről?
A mosonmagyaróvári egyetem munkatársai segítségével teszteltük a szenzor működését. Közösen megállapítottuk, hogy az eszköz maximálisan alkalmas a fejtrágyázás irányítására. Nagy valószínűséggel több millió adat feldolgozása alapján végezték el a szoftver kidolgozását az USA-ban. Az eszköz használatával javulnak az átlagminőségi adatok, hozamtöbblet keletkezik. Kipróbáltuk a szenzort úgy is, hogy előzetesen a permetezés során adatot gyűjtöttünk, ebből térkép készült, majd a térképből készítettünk kijuttatási tervet, amely alapján szórtuk ki a fejtrágyát.
Mindkét módszer jó eredménnyel szolgált, mert minden esetben a növény állapota volt a döntő a dózis meghatározásánál. Egy 30 ha-os tábla esetében 7600 mintavétel, felvétel alapján kerül meghatározásra a műtrágyadózis, szemben a hagyományos, csekély számú mintavételen alapuló dózis meghatározásához képest.
Tervezi-e a későbbiekben további eszközök beszerzését?
A precíziós módszer folyamatosan fejlődik, fontos a rendszerszemlélet, mert így lehetővé válik a saját géppark folyamatos fejlesztése.
Mit ajánl azoknak a gazdálkodóknak, akik most szeretnének áttérni a helyspecifikus gazdálkodásra?
Minél előbb hozzák meg a döntésüket és minél előbb tűzzék ki az elérendő céljaikat, utána pedig már minden beruházást az elérendő cél érdekében hajtsanak végre. Még egyszer megismételném, fontos a rendszerben gondolkodás. Mielőtt megkötnék az üzletet, kérjenek referenciákat, sajnos sokan vannak, akik rendszert hirdetnek, de abból csak egy-két eszköz működik problémamentesen.
Milyen eszközöket szerezzenek be először?
Először mindenképpen a helymeghatározás, a sorvezetés, a kormányautomatikai eszközök beszerzése indokolt, mert nélküle nem tud működni a helyspecifikus kijuttatás. Ha viszont aktuálissá vált egy műtrágyaszóró, egy permetező, egy vetőgép vásárlása, akkor gondolni kell arra, hogy mit szeretnénk majd megvalósítani, akkor már fontos szempont lehet a precíziós kijuttatásra való alkalmasság is.
Mindig az elérendő cél lebegjen a beruházási döntést hozó szeme előtt, nem pedig a pillanati probléma mielőbbi megoldása.
Köszönetnyilvánítás:
A szerzők ezúton is szeretnék hálájukat kifejezni Farkas Lászlónak, hogy felkérésünket elfogadva megosztotta tapasztalatait velünk. Kívánunk számára jó egészséget és további eredményes gazdálkodást.
Milics Gábor – Smuk Norbert
A fotókat Reisinger Péter professzor úr bocsátotta rendelkezésünkre.
A cikk szerzője: Smuk Norbert
