Múltra épített minőség

Az Amazone-csoport összesen hét gyáregységgel rendelkezik, melyből öt Németországban, további egy-egy Franciaországban és Oroszországban található meg – ismertette a gyár történetét Kovács Tamás, az Amazonen-Werke Kft. ügyvezetője. A lipcsei telephely, amely korábban a hazai felhasználói körökben is jól ismert BBG gyár utódjaként üzemel, 1998 óta tartozik a csoport érdekeltségébe. Olyan magas minőségű eszközök gyártását látja el, mint a Catros kompakt tárcsás boronák, Cenius kultivátorok, Centaur multifunkcionális nehézkultivátorok, illetve az UG szántóföldi permetezőcsalád. A gyár előéletét megismerve, vendéglátóink lehetőséget biztosítottak a gyárban folyó munkaműveletek megtekintésére.

Kijelölt vezetőnk elsőként az alkatrészgyártó és fémmegmunkáló egységükbe kalauzolta csoportunkat. Megtudtuk, az Amazone a gépalkatrészek 80–85%-át saját gyártásban készíti. Mint a magas minőség elkötelezett hívei, belső minőségirányítási rendszerük segítségével fokozottan ügyelnek a hibátlan alkatrészek és részegységek legyártására. Minden innen kikerült alkatrészt egyenként átvizsgálnak, és szükség esetén javítanak. A 600 m2 alapterületű alkatrészraktáruk mintegy 6000 féle gépalkatrész befogadására képes.

A hegesztőüzem, valamint a régi festőüzem bejárása után elérkeztünk az Amazone eddigi legnagyobb beruházásához, a 2012 decemberében átadott, összesen 4 millió euró értékben felépített új festőüzemhez. Kiderült, az egységre nagyfokú automatizáltság jellemző, szükség esetén akár 24 órában képesek az alkatrészek festésére.

A festőüzemet a hátunk mögött hagyva jutottunk el arra a helyre, ahol a részből egész lesz. Az összeszerelő részegységben nyerik el végső formájukat a már említett talajmunkagépek és vontatott szántóföldi permetezők. Az autóiparral ellentétben az összeszerelés nem szalagrendszerű, hanem kialakított bokszokban, az alapanyagok és részegységek felhasználásával öntik végleges formába az éves szinten összeszerelt 1500 db Catros-t, a 300 db Cenius-t, a 200 db Centaur, az 500-700 db permetezőt és mintegy 30 db hengert.

Termékpaletta ismertetés és gyakorlati bemutató

Folyamatosan szervez előadásokat, szántóföldi bemutatókat, képzéseket a külföldről érkező vendégek és értékesítő partnerek számára az Amazone, azonban a lipcsei telephely első alkalommal fogadott magyar gazdálkodókat ezzel a céllal. A program részeként betekintést nyertünk a legújabb gép és eszközkínálatba. Sajnálatos, hogy magára szántóföldi bemutatóra az esős időjárás rányomta a bélyegét, így munka közben csekély lehetőség volt megtekinteni azokat. Ettől függetlenül a magyar képviselet átfogó képet kapott kínálatukról.

 

Mindezek mellett érdemes szót ejteni a gyár mögött meghúzódó tesztpályáról. A talajmunkagépek és permetezők tesztelésére szolgáló terület célja, hogy a minden készülő gépüket egy átlagos földterülettől eltérő, stresszes környezetben tudják tanulmányozni.

A talajmunkagépek nyúzópróbájában a területen elhelyezett háromszög alakú, betonba ágyazott kövek segítik. Az extrém pálya így helyettesíti a több ezer hektáros üzemeltetést. A tesztidőszak végével a munkaeszközt teljes egészében szétszedik, majd átvizsgálják. Hiba esetén újból kezdetét veszi a tervezési folyamat, majd gyártás és az újbóli próba.

A permetezők esetében a járószerkezet és a keret viselkedését szimulálják a betonhoz rögzített négyszög és háromszög alakú bordákkal. Csoportvezetőnk kiegészítésül hozzátette: egy-egy konstrukció mielőtt még gyártásba kerülne, akár két évig is prototípusként üzemel, melyből egy évet a tesztpályán és további egy évet földterületre kihelyezve, ott üzemeltetve vizsgálnak. Legkorábban így sorozatgyártásra csak a harmadik évben kerül.

Parcella kísérletek

Kutatási céllal különböző kultúrákra vetített parcellakísérleteket folytatnak Kazahsztánban, Ukrajnában, Franciaországban, Lengyelországban, Hollandiában, Oroszországban és Németországban. Lipcsében a kísérleti terület több mint 700 hektárra tehető, amelybe beletartozik a gyár mögött húzódó saját földterület is.  A kutatás célja a minél magasabb hozam elérése a csökkentett menetszámú talajművelés alkalmazásával. Összességében a gyártó nagy potenciált lát a szántás nélküli talajművelésben, ugyanakkor kizárólag abban az esetben javasolja ezt a technológiát, ha a körülmények megfelelőek. A komplex eredmények érdekében, a kísérlet során őszi búza és árpa, kukorica, valamint repce esetén vizsgálták az összes befektetett költséget, a megtakarítást, a hozamot, de még a felhasznált eszközök energetikai paramétereit is, – ismertette a kutatás körülményeit Michael Mersmann értékesítési szaktanácsadó.

Ahogy előadásából kiderült területeiket minden alkalommal négy parcellára osztották. A felosztott területeket négy különböző talajművelési módban művelték meg. Az elsőt 22–25 cm mélyen szántották, a másodikat 22 cm-en egy Centaurral, a harmadikat 13–15 cm munkamélységben egy Cenius-szal, míg az utolsót 8 cm mélyen egy Catros tárcsával művelték meg. Búza esetében minden parcellába három különböző vetőgéppel (Amazone AD, Cirrus és Citan) és három különböző sortávra vetettek. A 2002–2008 között vizsgált eredmények kiértékelése alapján hozam szempontjából a 13–15 cm-en végzett kultivátorozás átlagosan mintegy 5% többletet jelentett a többi művelési módhoz képest. Ez mellett ugyan ezen időszakban a szántás alkalmazásakor a költségek átlagosan 388 euró/ha voltak realizálhatók, amelyből mintegy 100 euró/ha további megtakarítást értek el a konzerváló talajművelés alkalmazásával.

A részletes kutatatási eredmények folyamatosan elérhetők a gyártó honlapján angol és német nyelven

-an-