Nem tudom, hogy így volt-e vagy sem de egy másik gombbal „kapcsolatos” mondáson szeretnék cikkemben ténylegesen elindulni, ez pedig Giordano Bruno-hoz köthető és így szól: „Ha az első gombot rosszul gomboljuk be, az egész kabát rosszul lesz begombolva”. Úgy gondolom, ez teljesen illik minden folyamatra, kiváltképp az olyan komplexitásúakra, mint a növénytermesztés, s ezen belül talán a legösszetettebbre, a repcetermesztésre is.

A termelésben leges legelső lépés a döntési időszak rendkívül fontos. Akkor dől el, hogy a termelést hogyan indítjuk útjára, és az első gomb a növénytermelés technológiájában a megfelelő hibrid kiválasztása, hiszen a megtermelt végtermék, árualap mennyiségét, minőségét annak potenciális tulajdonságai határozzák meg. S most jöhetne, hogy milyen hibridjei is vannak a Syngentának, amelyek ilyen tulajdonsággal bírnak. Azonban saját magunk hirdetését, termékleírásokat ezennel kihagynám, hiszen véleményem szerint a honi piacra jelenleg 2 tucat hibrid közel azonos eredményességgel választható, termeszthető jövedelmezően. 2013. évi ajánlatunkat egy táblázatban követhetik nyomon.

Ugyanakkor nem hagyhatom ki azt a tényt, hogy az őszi káposztarepce hibridekkel már nem csak genetikai potenciált lehet választani, hanem technológiát is, hiszen megjelentek a köztermesztésben az IMI repce hibridek. Így az első „gombot” nagyon jól meg kell gondolni, s nem is csak egy, azaz a termesztési ciklus egyetlen évére vonatkozóan, hanem hosszabb távú hatások miatt több esztendőre előre tekintve, hiszen egy új technológiát kezd alkalmazni a repcében az, aki ilyen hibrideket választ.

Első megközelítésre a repce termelés célja a mindenkori gazdálkodás rendszerén belül a legnagyobb nyereség elérése, s szűkített növényvédelmen belül a hatékony és rugalmas gyomirtás. Ez utóbbi termelői igény természetesen több növényfajnál hasonló, viszont nem mindegy milyen technológiai diverzitással érhető el, azaz

vannak-e váltogatható technológiai megoldások, jelenleg is megbízható gyomirtási technológiák vagy sem. S nem mindegy az sem, hogy az alkalmazott technológia milyen hosszútávú, esetleges nemkívánatos hatásokat hordozhat magában több növénykultúrában való alkalmazás esetén. Végeredményében ha lehetnek ilyen hatások, akkor a szemlélet csak rövid távra fogadható el és hosszabb termelési távon a legfontosabb a fenntartható fejlődés biztosítása a technológiai (jelen esetben gyomirtási) sokféleség egymás mellettiségével.

Méginkább a fenntartható termelés alapvető törvényszerűsége pedig a különféle növényfajok szerkezeti arányában kell, hogy megítélésre kerüljön. Habár Magyarországon az IMI repce technológia ez első országok között már regisztrálásra került, a Syngenta szerint ettől függetlenül komoly szakmai aggályok merülhetnek fel a technológia más növényfajokra való köztermesztési kiszélesítésében. Nevezetesen:

- Magyarországon a napraforgó termesztés ma már túlnyomó részben az IMI technológián alapszik szemben a meghatározó repcetermesztő országokkal (Franciaország, Németország, Lengyelország), ami speciális helyzetet jelent a technológia más növénykultúrákban történő bevezetésében.

- Magyarországon meglehetősen magas a napraforgó/repce – rövid vetésforgóban történő termesztésének aránya, ami az IMI árvakelések problémáját veti fel már rövid távon is.

- az ALS/AHAS gátló herbicidek használatának szélesítése középhosszú idősíkon növeli a rezisztens gyomnövények kialakulásának esélyét.

Természetesen mindenkinek megvan a joga eldönteni, hogy milyen technológiát választ a repcetermesztésében, semmiképpen nem szeretnénk ebbe beleszólni. Mindösszesen, csak arra kívántuk felhívni a figyelmet, amit Giordano Bruno, valamint Deák Ferenc, a haza bölcse is megfogalmazott: „ha rosszul gomboltuk be mellényünket, nem segít egy-két rossz helyen lévőnek gondolt gomb arrébb gombolása, ehelyett ki kell gombolnunk az egészet, és az elejétől, most már jobban odafigyelve, újra kell kezdeni az öltözködést.” A 19. század közepén divatos, sok és apró gombú mellényt kell magunk elé képzelnünk, ennek helyes felöltése a férfiak reggeli készülődésén belül csaknem olyan bonyolult és időigényes feladat volt, mint a jó repcetermesztés.

Bíró János

marketing vezető

Syngenta