A vetésforgóban a gabonafélék után rendszerint kapásnövények, repce kerülnek elvetésre, de kisebb területen gyomosodási szempontból különösen érzékeny zöldségnövények is előfordulhatnak. A tavaszi vetésekben a gyomok közül elsősorban az agresszív évelő gyomnövények jelentenek növényvédelmi problémát, de hasonló elmondható néhány nehezen irtható magról kelő gyomról is, mint például a tavasszal több hullámban kelő selyemmályva, parlagfű, szerbtövis, vadköles. Egyes kultúrákban széles hatású eljárások állnak rendelkezésre, de még ebben az esetben is hasznos a gyomfertőzést csökkentő tarlókezelések alkalmazása (1. kép). A többnyire vetés után, kelés előtt alkalmazott acetoklór hatóanyagú készítmények sajnálatos Európai Uniós visszavonása következtében a jövőben nagy valószínűséggel megnő az állománykezelések részaránya kukoricában.
1. kép: az előző évi tarlókezelés nélkül a mezei acat az állománykezelés idejére már erősen visszavetette a kukorica fejlődését
A tavasszal egyre kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények miatt viszont fontos, hogy a kelés után alkalmazott kezeléseknek lehetőleg minél kisebb gyomnyomással kelljen megbirkózniuk. A már említett egyéves gyomfajok mellett a fakó muhar tömeges kelése szinte általános tarlón. A fakó muhar az egyszikűek ellen kukoricában állománykezelésként alkalmazott szulfonil-karbamid típusú készítményekre kevésbé érzékeny, emiatt lényeges, hogy a tarlón ne hozzon magot. Akár az évelő, akár a magról kelő gyomok esetében a tarlókezelés szakszerű alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a kukorica és más, a kezdeti gyomosodásra érzékeny kultúra sikeres termesztéséhez a rákövetkező évben.
A tarlókezelésnél nem kell tekintettel lenni a kultúrnövény érzékenységére, ezért az adott gyomflóra ellen leghatékonyabb készítmény, vagy gyomirtószer-kombináció alkalmazására van mód. Évelő gyomok esetében fokozza a felszívódó készítmények hatását a nyári tápanyag-felhalmozás a földbeni szaporítóképletekben, mert ennek köszönhetően a hatóanyag nagyobb arányban kerül a gyökérbe, tartósabb, alaposabb hatást kiváltva. Mind az évelő, mind az egyéves gyomnövények tarlón történő irtására hatékonyan alkalmazható a ROUNDUP® MEGA.
A ROUNDUP MEGA előnyei a tarlókezelésben
Rövid várakozási idő a talajmunkáig
Hagyományosan az első talajmunkára az évelő gyomok elpusztulása után kerülhetett sor. A ROUNDUP MEGA gyors felszívódásának és a növényben való szétterjedésének köszönhetően a művelést fenyércirok, tarackbúza esetében 2 nappal, a folyondár szulák, mezei acat esetében 3-4 nappal a kezelés után el lehet kezdeni (2-3. kép), ha szükséges. Indokolhatja a kukoricabogár tojásrakásának megelőzése vagy időben történő talajelőkészítés a következő növény (pl. repce) számára.
2–3. kép: kezeletlen, fenyércirok és folyondár szulákkal (fent), és ROUNDUP MEGA 3,2 l/ha dózis hatása (a lenti képen) 2 napos, tarlókezelés utáni műveléssel 294 nappal a permetezést követően
Megbízható hatás száraz, meleg időben
A magyarországi kontinentális klíma mellett általában száraz, meleg az időjárás július–augusztusban, amikor a leginkább időszerű a tarlókezelés. Kontrollált kísérleti körülmények között a ROUNDUP MEGA ilyen esetben is jobb hatásúnak bizonyult, mint a versenytársak (lásd a grafikont).
Kiváló esőállóság
A jellemzően száraz nyári idő mellett is előfordulnak csapadékos időszakok, amelyek rendszerint gyors kialakulásúak. A kísérleti és gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a ROUNDUP MEGA akkor is jól hat, ha a kezelés utáni 1–4 órában csapadék éri a területet. Ettől függetlenül ajánlatos csapadékmentes időszakot választani a kezeléshez.
Parlagfű elleni hatás
A hivatalos gyomfelvételezések szerint Magyarországon tarlón a parlagfű a legelterjedtebb gyomnövény. Irtása kötelező, még virágzás előtt, a pollenszórás megakadályozása érdekében. A ROUNDUP MEGA tövestől elpusztítja a növényt (4. kép), szemben a kaszálással, amely után a növény újrahajt.
4. kép: ROUNDUP MEGA (2,4 l/ha) hatása 2 héttel a kijuttatás után parlagfű, vadköles és fakó muhar ellen
Talajnedvesség-megőrzés
A ROUNDUP MEGA gyors felszívódásának és a teljes növényre kifejtett hatásának következtében a gyomok talajt szárító hatása megszűnik, sőt az elpusztult növények maradványai árnyékoló hatást kifejtve is védik a talajt. Ezzel szemben a nyári melegben, különösen a talajt sűrűn behálózó tarackos, rizómás évelő fajok hamar elhasználják a művelt rétegben található talajnedvességet, amennyiben kezeletlenek maradnak (5-6. kép).
5. kép: ROUNDUP MEGA-hoz hasonló tulajdonságú ROUNDUP készítménnyel, 1080 g/ha hatóanyag-mennyiséggel kezelt tarackbúza középen, mellette a kezeletlent tartalmazó tenyészedényekkel. Öntözés azonos vízmennyiséggel történt az előző napon. Fotó: 2013. június 19.
6. kép: a kezeletlen edényekben a talajt átjáró tarackok kiszárították a talajt, míg a középen elhelyezkedő kezeltben a talaj nedves maradt. Fotó: 2013. június 19.
