A számos kopóalkatrészek közül a betakarítógépeken leggyakrabban alkalmazott gépelemek, a csapágyak és ékszíjak átvizsgálásával, hibajelenségeivel kapcsolatban szeretnék összefoglalni néhány hasznos tudnivalót.

Minden csapágynak van egy számított üzemi élettartama. A kutatások azonban azt mutatják, hogy különböző okok miatt ezt nem minden csapágy éri el. Az életciklus egyes szakaszainak rendkívül fontos szerepe van a csapágy maximális élettartamának elérésében. Helyes karbantartási gyakorlattal és megfelelő szerszámok alkalmazásával jelentősen növelhető a csapágy üzemi élettartama, a termelékenység és hatékonyság. Élettartam szempontjából az egyik legkritikusabb pont a beszerelés. A különböző alkalmazásoknál a helyes és jó csapágybeszereléshez mechanikus, hőközlési és hidraulikus szerelési műveletek alkalmazása szükséges.

A korai csapágy-meghibásodások kb. 16%-a helytelen (általában nyers erővel történő) szerelés, illetve a szerszámok helytelen megválasztásának eredménye. Miután a csapágy beépítésre került, el kell végeznünk a beállítást. Ha ez a lépés kimarad, a kialakuló tengelyhiba nagyobb terhelést ró a csapágyra, súrlódást, rezgést okoz, mely a csapágy tönkremeneteléhez vezethet. Ezek mellett alapvető fontosságú a csapágyak megfelelő gyakoriságú és mértékű kenése. Fontos az alkalmazási területnek megfelelő kenőzsír kiválasztása, alkalmazása. Bár az élettartamra szólóan tömített csapágyakat a beépítést követően akár el is felejthetjük, a korai csapágy-meghibásodások 36%-a a kenőanyag nem megfelelő kiválasztásából ered. Általánosan elterjedt gyakorlat a csapágyak kézi újrakenése, a folyamatos újrakenésnek azonban számos előnye van. A rendszeres újrakenés végezhető újrakenő automata kenőberendezések alkalmazásával. Ha a gépek túlterheltek, nem megfelelő a szerviz, vagy elhanyagolják őket, ennek a csapágyak és persze a tulajdonos látják kárát. Ez okozza a korai csapágy-meghibásodások 34%-át.

A csapágyakon túl nagy odafigyelést és szakértelmet kíván a szíjhajtások átvizsgálása is. A betakarítógépeken ezen hajtásformákat alkalmazzák leggyakrabban. A szíjhajtásokkal a tengelyek közötti hajtást, erő- és nyomaték átviteli kérdéseket oldottak meg a konstruktőrök. Általában egy hajtáslánc leggyengébb pontjai, így a hajtásátvitel mellett a „biztosíték” feladatát is betöltik, mondván: „Inkább a szíj szakadjon, mint a tengely csavarodjon”.

Az ékszíjak állapotát legegyszerűbben szemrevételezéssel tudjuk elvégezni. Repedések, elöregedés jeleit így tudjuk a legegyszerűbben felfedezni. Természetesen az elöregedés mellett még számos más külső körülmény is befolyásolja egy szíj élettartamát. A legkönnyebben elkövethető hiba a csavarhúzóval, feszítővassal indokolatlan feszegetéssel okozott sérülés, melynek eredményeképpen a szíj maganyaga egyetlen helyen van eltörve. Ebben az esetben rövid használat után szakadás várható. Számos más fizikai behatásból is származhatnak sérülések (pl.: idegen test ér bele a hajtásláncba). A külső fizikai behatásból eredő problémákon túl számolhatunk helytelen felszerelésből, feszesség megválasztásból vagy a párhuzamosság eltérésének túlzott mértékéből fakadó meghibásodásokkal is.

Amennyiben az idő engedi, a szakemberek tudását, rutinját kell igénybe venni. Ezzel komoly költségektől óvhatja meg magát a gazda. Nem is beszélve arról, hogy ha a meghibásodás egy az idei évben is tapasztalt változékony időjárással tarkított aratásban következik be, extra költségeket eredményez a könnyelműség. A betakarítógépek éves szinten alig több mint 2 hónapig dolgoznak. Ez idő alatt nem engedhető meg állásidő.

Összefoglalva elmondhatom, hogy a gépek szezon előtti átvizsgálása nagyon fontos lépés kell legyen minden gazdaságban. Amellett, hogy csökkenthetjük a munka közbeni meghibásodás esélyét, komoly összegeket is spórolhatunk, kihasználva a kereskedők év eleji aktuális ajánlatát.

Juhász-Nagy László

A cikk szerzője: Juhász-Nagy László