A fogyasztói megatrendeket követve a Monsanto elkötelezett híve a fejlesztéseknek nemcsak kukorica-, hanem repcekultúrában is. De a megatrendek követőjeként mit tesz a cég közvetlenül a magyar termelőkért, hogyan segíti a magyar mezőgazdaságot?

Erre a kérdésre is választ kaphattunk az előadások során és az azt követő technológiai bemutatók által, elsősorban a kiszámíthatóságot, illetve a költség-megtakarítási elemeket tartalmazó irányvonalak bemutatásával, melyek alkalmazásával gazdasági, agronómiai és agrotechnikai előnyökhöz juthatnak a repcetermelők.

A hibridek megjelenése jelentette az igazi mérföldkövet a repce terméseredményének elmozdulásában. A hibridekre való áttérés egyúttal új dimenziókat nyitott meg, ugyanis magával vonta a termesztéstechnológiai gyakorlat megváltoztatását, melyben a Monsanto igencsak úttörő szerepet vállalt. A hibrideknek köszönhetően a 2000-es évekre jelentősen, mintegy 40%-kal tudták növelni a terméseredményeket, viszont azóta a térségünkben sajnos stagnál az átlag 2,4 t/ha körüli terméseredmény. A Monsantónak, mint piacvezetőnek igenis tennie kell azért, hogy el lehessen mozdulni erről az értékről – hangsúlyozta az ügyvezető. A különböző fejlesztési területek, mint a genetikai állomány, a kedvező tulajdonságok és az agrotechnikai megoldások keresztmetszetében található megoldási kulcsokon dolgoznak a cég fejlesztői szakadatlanul, hogy a termésátlagok arra a szintre kerülhessenek, amely képes kiszolgálni a növekvő népesség igényeit, illetve biztosítani tudja a repcetermesztés kiszámíthatóságát, megfelelő jövedelmezőségét.

A nemesítési munkájuk célja kettős, egyrészt fókuszál a lehető legnagyobb termésszint elérésére, másrészt a hozamszintet olyan tulajdonságokkal ötvözi, amely lehetővé teszi a termelőknek, hogy ezt a termésszintet évről évre a különböző adottságú termőhelyeken meg tudják ismételni.

A megtakarítást megcélzó nemesítési irányokról tartott előadást Müller Gábor nemesítő, mely irányok fókuszában a növényvédőszer- és műtrágya-megtakarítás áll.

Tökéletes biztonság a gyomok ellen idő- és pénzmegtakarítással

A Monsanto új technológiája a Clearfield- technológia (DK IMIDO CL, DK IMAGINE CL, DK IMMINENT CL), mely lehetővé teszi, hogy olyan helyen is lehessen repcét termeszteni, ahol eddig az irthatatlan gyomok ezt nem tették lehetővé.

A Monsantónál párhuzamosan zajlik a hagyományos repce-, illetve a Clearfield-nemesítés, ami azt jelenti, hogy nem a portfólióban már megtalálható hibrideket konvertálják át Clearfield-hibridekké, hanem párhuzamos nemesítéssel dolgoznak, ami ugyan időben megnöveli a folyamatot (6-7 év), viszont ezzel azt érik el, hogy nincs termésdepresszió, terméscsökkenés és ugyanannyit, vagy még többet képesek teremni a hagyományos hibrideknél. Ennek bizonyítékai a NÉBIH regisztrációs kísérletek eredményei, melyekben láthattuk, hogy országos átlagban 5 t/ha feletti terméseredményeket lehetett ezekkel a hibridekkel elérni.

A Clearfield-technológiában széles körű a gyomirtó hatás, melynek köszönhetően a keresztesvirágú gyomokat, a pipacsot, vagy a búza árvakelést is egyaránt jó hatékonysággal irthatjuk. Nincs szükség a tavaszi gyomirtásra, egyetlen őszi kezeléssel el lehet érni a kívánt eredményt a tenyészidő teljes hossza alatt.

A technológia rugalmasságának köszönhetően nem a repcéhez kell igazítani a védekezést, hanem a gyomok fejlettségéhez.

Két hatóanyagot ötvöztek a gyomirtó szerbe, melynek következtében van levélen keresztüli hatása és talajon keresztüli tartamhatása is. A technológia bármilyen talajművelési gyakorlat esetén használható.

Gombaölőszer-megtakarítás

További növényvédőszer-megtakarítást realizálhatunk, ha a gombaölőszer-felhasználást vizsgáljuk, hiszen az Rlm7 génnek köszönhetően nemcsak a hagyományos (DK EXCELLIUM, DK EXCOCET), hanem a Clearfield-hibridek is rezisztensek a rendkívül nagy terméskiesést okozó fómás megbetegedéssel szemben. Ezt nevezzük minőségi rezisztenciának.

A keresztezés hatására egyes hibridekben eltűnnek, míg másokban felszaporodnak a betegségellenálló képességért felelős gének, meghatározva ezzel a növény immunrendszerét. A nemesítők feladata, hogy kiválogassák azokat a hibrideket az utódnemzedékből, melyek leginkább betegségellenállóak. Ezt nevezik mennyiségi rezisztenciának (DK EXQUISITE).

Ebben az esetben a gomba ugyan képes behatolni a növénybe, de annak megfelelő védekező mechanizmusa miatt nem képes terméscsökkentő hatást elérni.

Úgynevezett kombinált genetikai rezisztencia fogalmazható meg a DK EXPOWER és a DK EXSTORM hibridek esetében, amikor is a mennyiségi és a minőségi rezisztencia ötvözete által egy megerősített, kombinált rezisztenciával bíró hibridet kínálnak fóma ellen.

Műtrágyaszükséglet-csökkentés

A műtrágya-megtakarítás és a megfelelő hozamszint együttes biztosításának jegyében a Monsanto cég három európai kísérletben, Franciaországban, Magyarországon és Romániában csökkentett nitrogénadag-kijuttatási kísérletekben vizsgálja azt, hogy melyek azok a hibridek, amelyek csökkentett dózisú mű-

trágyával a legmagasabb termésszintet képesek produkálni.

Szabó Szilárd, a fejlesztési kísérletek vezetője (fotónkon) rávilágított arra, hogy minden térség máshogy értékeli a termést befolyásoló tényezők szerepét, fontossági sorrendjét.

A Monsanto azt vallja, hogy nem lehet a technológiát különválasztani a genetikától, hiszen a vetőmag határozza meg azt a potenciált, amelyhez igazítva a termesztéstechnológiai elemeket a lehető legnagyobb termésszintet érhetjük el.

A megfelelő adottsággal rendelkező, nagy repcetermesztő helyektől távolodva egyre inkább nő a hőmérséklet- és csapadékviszonyok okozta kockázatunk. A nemesítés célja az, hogy olyan hibridet biztosítson, ami ezt a kockázatot csökkenti, így a bevezetőben már említett kiszámíthatóságot garantálni tudja.

Ezek tulajdonságok, melyek előnyét az egyik esztendőben ki tudjuk használni, egy másik évjáratban viszont rejtve maradnak. Ami fontos, hogy ezek a tulajdonságok mindig jelen vannak a hibridekben és ha a környezeti feltételek úgy alakulnak, hétköznapiasan mondva: a növény „előhúzza a zsebéből” a kívánt előnyös tulajdonságot.

Az egyes hibridekre jellemző tulajdonságok összességét ezért nevezhetjük biztosítási csomagnak; a maximális termésszint elérését, a korai fejlődési erélyt, a Clearfield-technológiát, a télállóságot, a kipergés-ellenállóságot, a stressztűrő képességet és a betegség-ellenállóságot a Monsanto saját kísérleti hálózatán belül teszteli, s az eredmények ismeretében az egyes hibrideket speciális agrotechnikai ajánlással „felöltöztetve”prezentálja a termelők felé.

Ízelítőként említette a szakember a DK EXPOWER hibrid esetét, amely csökkentett tápanyagdózissal biztosított több termést, vagyis egy bizonyos tápanyagszint elérése után már nem hálálja meg a hibrid a túlzott gondoskodást. Ezzel ellentétesen reagált a DK EXTORM, amely viszont igényli a több tápanyagot a magasabb termésmennyiség eléréséhez.

A sopronhorpácsi kísérleti helyszínen lapzártánkkal egy időben zajlott a betakarítás, így az egyes agrotechnikai kísérletek, mint a vetésidő, tőszám-, visszavágásos-, regulátor-, vagy a tápanyagkísérlet eredményeiről következő lapszámunkban számolunk be, már a konkrét betakarítási eredmények ismeretében.

-g.a.-