Traktorok

Az erőgépek vonatkozásában a legfontosabb fejlesztések a motorok területén zajlanak. A vezető gyártók a legnagyobb energiát a 2014-től érvénybe lépő, nagyon szigorú károsanyag-kibocsátási norma teljesíthetőségére fordítják. Ez a munka nemcsak a motorgyártók költségvetését terheli jelentősen, hanem a vevőknek is érezhető áremelkedésben nyilvánul meg.

Megjelent a mezőgazdaságban is az első hibridjármű. Az elektrohibrid jellegű teleszkópgémes rakodó zárt térben károsanyag-kibocsátás nélküli üzemmódban dolgozhat, épületen kívül egy dízelmotorral hajtható, amely egyidejűleg egy generátort is működtet.

A nagy teljesítményű traktorok mellett már a kisebb teljesítménykategóriába tartozó kommunális, és különleges erőgépeket is teljesítmény-elágazásos fokozat nélküli váltókkal látják el, így ezekkel is hatékonyabb a munkavégzés.

Megszületett az első terhelés alatt kapcsolható kardántengely-hajtás, amely mind a hátsó, mind a mellső TLT-k esetében alkalmazható. Növeli a termelékenységet és csökkenti a hajtóanyag-fogyasztást.

A maximális vezetési és utazási komfortot a teljesen lengéscsillapított vezetőfülkék biztosítják, amelyek az optimális kilátást nyújtó üvegezéssel és az éjszakai munkáknál nappali fényt eredményező világítótestekkel vannak ellátva. A rugózott vezetőülések és ergonómiailag legkorszerűbben kialakított kezelőberendezések teszik lehetővé az emberkímélő munkavégzést.

Az ISOBUS rendszerre alapozott TIM (Tractor-Implement-Management) programmal a teljesítményarányos sebességszabályozás már kiterjeszthető szinte az összes fontosabb gépkapcsolásra, így a rendfelszedők mellett többek között a bálázókra, burgonyafelszedőkre, hígtrágya-kijuttatókra és a szilárd műtrágyaszórókra. Ennek következtében nő a területteljesítmény, a hatásfok és kisebb a gépkezelő leterheltsége.

Talajművelés

A különböző talajművelési eljárásokhoz, úgymint a forgatásos vagy forgatás nélküli technológiákhoz a kívánság szerinti eszközök a gazdaságossági és az ökológiai elvárásoknak megfelelően rendelkezésre állnak. A fejlesztés elsősorban a GPS-szel történő vezérlésre, az automatikus mélységszabályozásra, a pontos kiemelés-leeresztés műveletére fókuszál.

Megfigyelhető, hogy a tradicionális ekegyártók mellett új márkák is megjelentek, ami nem elsősorban a szántás reneszánszát, inkább az érintett cégek portfólió bővítését jelentik üzletpolitikai célból. A jövőt tekintve erősödik a sávos művelés (Strip Till) irányába történő elmozdulás, ez főleg a kukorica termesztésénél a sávműveléssel egyidejűleg kijuttatott hígtrágyázásra irányul.

Vetés

A vetőgépeknél tovább terjed az elektronikus szabályozó- és vezérlőrendszer alkalmazása, melynek segítségével optimalizálható a tőtáv és a vetési mélység beállítása. Előtérbe kerülnek a mulcsvetőgépek starterműtrágya-kijuttatóval ellátva.

Megjelent egy teljesen újszerű művelőnyom-kialakító berendezés, amely egy terminál segítségével egyszerűsíti a sorelzárást és biztosítja a magadagolás, a nyomszélesség, a nyomtávolság beállítását.

Ugyancsak újdonság az a kombinált vetőgép, amely a sorbavetésűeknél és a szemenkénti vetésnél is egyaránt használható. Ezzel a többcélú konstrukcióval csökkenthetők a beruházási és a műveleti költségek.

A kalászosok és a repce szemenkénti vetésére jelent megoldást egy központi mennyiségszabályzású magadagoló berendezéssel ellátott pneumatikus szemenkénti vetőszerkezet, amely 12 km/h sebességgel akár 240 mag/m2

sűrűségnek megfelelő magmennyiséget is képes kivetni 15 cm-es sortávolság esetén.

Műtrágyázás, permetezés

A szilárd műtrágyaszórás területén világújdonság a szórásegyenletesség automatikus online követése és a szórásszélesség automatikus beállítására szolgáló mikrohullámú berendezés.

A permetezőgépeknél a fejlesztési trend a még szélesebb szórókeret és a még nagyobb tartálytérfogat kialakítása valamint a még nagyobb munkasebesség elérése.

Nő az önjáró permetezőgépek szerepe, amit a még nagyobb területteljesítmény elérése indokol. Fontos fejlesztési szempont az alkalmazástechnikai és környezetvédelmi igények teljesítése, ami elsősorban a vegyszerfeltöltésnél kíván új, automatikus megoldásokat.

Kombájnok, betakarítógépek

A kombájnfejlesztés iránya kalászos gabona esetén az áteresztőképesség további növelése akár 80 t/h teljesítmény közelébe. Ennek érdekében történik a cséplő- és szalmaleválasztó rendszer átalakítása, a vágóasztal munkaszélességének növelése, ami már eléri a 12 métert is, és beépítésre kerülnek a 440 kW (600 LE) körüli teljesítményű korszerű dízelmotorok.

Fontos szempont továbbá az ürítés szinkronizálása és automatizálása a kombájnnal párhuzamosan haladó szállító járműhöz.

A kombájnfejlesztésben új út a szalmarázó tengelyek fordulatszámának automatikus változtatása az átáramló szalmamennyiségtől és az oldaldőlés szögétől függően. A magfelhordó elevátor kiömlő nyílásánál pedig egy kamerarendszerrel folyamatosan lehet figyelemmel kísérni a szemtörés alakulását.

A szálastakarmány betakarításnál továbbra is törekednek a kaszálógépek munkaszélességének növelésére. A rendfelszedő kocsikat kormányzott futóművel látják el. A szögletes nagybálázóknál újszerű kétrészes dugattyús tömörítőszerkezetet vezettek be, és továbbfejlesztették a bálakötözés műveletét.

Mindebből kitűnik, hogy az innováció a mezőgépek fejlesztése területén is folyamatos és látványos. Ez azonban csak akkor járul hozzá a teljesítmények növeléséhez, ha olyan kvalifikált, az innovációkra fogékony szakemberek használják, akik a fejlesztések adta előnyöket a gépek üzemeltetése során képesek kihasználni.

-an-