Célunk a vetéssel egy menetben a sor mellé történő starter-, és a sorra, közvetlenül a vetőmagra szórt mikrogranulált műtrágya-kijuttatás agronómiai és gazdasági hatásainak felmérése volt.
A kísérleti terület:
- egyforma alapműtrágyázást kapott, a különbség az egyes parcellák között a vetéssel egy menetben kijuttatott szerek milyenségében és mennyiségében volt a következők szerint (lásd a táblázatot);
- humuszban közepesen, foszforban és káliumban jó ellátottságú, semleges pH-jú homokos vályog talaj.
Alaptrágyával kijuttatott hatóanyag:
12 kg/ha N, 52 kg/ha P2O5, 30 kg/ha K2O.
A kétfajta Gramix NPK kiválasztásának a szempontja a búzanövény reakcióvizsgálata volt egy kiegyenlített, az összes tápelemet tartalmazó, s egy foszfortúlsúlyos összetételre.
A dózisukat úgy választottuk meg, hogy mindegyik esetben azonos mennyiségű foszfort juttassunk a fejlődő növénygyökér közelébe, hogy a starter trágyák elsődleges, gyökérképző szerepét biztosítsuk. A műtrágya 8 cm mélységbe került a talajba, a mag alá 4 cm-rel, mellé 5 cm-re.
A Gramix NPK termékcsalád startertrágyázásra kidolgozott tagjai megfelelnek két alapvető követelménynek:
1. A műtrágya hatóanyagai jól oldódó, könnyen felvehető formában vannak a termékekben, kiemelendő a mikroelemek szerves komplex kötésű formátuma.
2. A készítmények egyenletes szemcsézettsége, pormentessége garancia a könnyű kijuttathatóságnak. Vetéskor a Rapid 300C gabonavetőgép 100%-os pontossággal tartotta a beállított dózisértékeket.
A 3. parcellán kiegészítő kezelésként a vetéssel egy menetben kijuttattunk még UMG MICRO TriticaStart mikrogranulált starter műtrágyát is, amely amellett, hogy a kezdeti csírázáskori szakasz tápelemszükségletét biztosítja magas, komplex hatóanyagtartalma révén, gyors, dinamikus kelést, csíraképződést, és erőteljes gyökérnövekedést is eredményez. A készítményt elsősorban kalászosokra ajánljuk, a magas foszfortartalom mellett figyelembe vettük ezen kultúra mikroelem-érzékenységét. Kiemelt a réz-, mangán- és cinktartalom a granulátumban.
A vetéstől számított 1 és 2 hónap múlva történtek a búzaállomány felvételezései, amely során mértük többek között a kísérleti területen a búzanövény gyökérhosszúságát.
A starter hatás eredményeként a kontroll parcellához képest a kezelt területeken mindenütt nagyobb gyökérzettel rendelkező növényeink voltak. Hasonló volt a tendencia akkor is, ha a parcellánkénti 5x150 db búzanövény átlagában megnéztük a gyökérhosszúság minimum és maximum értékét egy-egy parcellán. Lényeges, hogy a kezelt parcellák mindegyikén 20–30%-kal magasabb a gyökérhossz maximum értéke a kontrollhoz képest.
A tavaszi növényállomány is jól fejlődő, erőteljes képet mutatott. Az őszi hatékony tápelemellátás és a tavasz eleji csapadékmennyiség megalapozta a fejtrágyázást követő intenzív növekedést. Kiváló volt a gomba és rovarkártevőkkel szembeni ellenálló képessége a búzának, így optimális körülmények között érkezhetett termésérési szakaszba.
A kezelt parcellák a kontrollhoz viszonyítva 885–1450 kg/ha közötti pluszhozamot mutattak. A 2. és 3. parcella eredményeit összevetve a kontroll parcellával a startertrágyázás a tavalyi műtrágyaárakkal és a 2013. nyári 45 000 Ft/t búzaárral számolva 8–10% pluszjövedelmet eredményezett üzemi kísérleti szinten.
A mezőgazdasági kísérletekről elmondható, hogy reális képet többéves, a különböző évjárati hatásokat kiküszöbölő mérései adnak, fenti technológiát még több tényadattal alátámasztó üzemi és intézeti kísérleti munkáink folytatódnak.
Nagy Margit, fejlesztési vezető,
Fertilia Kft.
A cikk szerzője: Nagy Margit
