A tavaszi magágykészítés kritériumai és muszaki-agrotechnikai szempontjai

Agro Napló
Az idei tavasz is tartogat jó néhány meglepetést a gazdálkodóknak, elsõsorban az idõjárás alakulása és annak kihatásai következtében. A helyenként várhatóan extrém talajállapotoktól – melyek üzemeltetést és munkaminõséget egyaránt kedvezõtlenül befolyásoló jellemzõi az ún. szélsõséges talajokon (pl. homok, nehéz agyag) hatványozottabban jelentkeznek – függetlenül azonban a munkálatok megkezdése elõtt nem árt átismételni a magágykészítéssel kapcsolatos fontosabb mûszaki-agrotechnikai kritériumokat.
A magágykészítés legfontosabb feladata az elvetett magvak csírázásához és kezdeti fejlődéséhez, a jó talajfizikai állapot megteremtése. Az optimális fizikai állapotot az egész táblán egyenletesen és a vetés mélységéig terjedően azonos minőségben kell kialakítani.

A tavaszi talajelőkészítés során biztosítani kell a felső talajrétegben a következőket:

a talaj gyors felmelegedését; a téli csapadék megőrzését; a morzsalékos és homogén vetőágy kialakítását; a vegyszerek bedolgozását; a vetőmag csírázásához elegendő hőt, nedvességet és levegőt, valamint ezek kedvező arányát.

A magágykészítés alapvetően fontos irányelve, hogy a talajt csak a legszükségesebb mértékben mûveljük, a mûvelési menetszámot a minimálisra csökkentsük. Ezért a magágykészítést úgy kell irányítani, hogy a vegyszerbedolgozás és a vetőágy kialakítása egyetlen munkamûvelettel – szakmai zsargon szerint:

kombinátorozással – elérhető legyen. A kétszeri „kombinátorozás” többnyire rögösödéssel és a felső talajréteg fokozottabb kiszáradásával jár együtt, ezért javasolhatjuk, hogy csak a legszükségesebb esetekben kerüljön rá sor.

Tárcsás mûvelőeszközt általában, de főleg az aprómagvúak vetőágy-előkészítő talajmunkáinál, a felső talajréteg kiszárítása és a tárcsalevelek erőteljes rögképző hatása miatt mellőzni kell. A kombinált magágykészítő gépet minden esetben a vetés mélységéig járassuk! Lényeges gyakorlati megfigyelés, hogy az erő- és munkagépek kerekeinek nyomán erőteljesen tömörödik a talaj, ennek káros hatása a vetésnél, a csírázásnál, illetve a kelésnél már jelentkezik. A magágykészítés időpontjának megválasztásánál sosem elegendő csak a legfelső talajréteg nedvességi állapotát figyelembe venni, hanem el kell bírálni az 5-15 cm közötti talajréteg teherbíró képességét is. Annál is inkább lényeges ennek a talajrétegnek a minősítése, mivel a túlságosan nyirkos talajt a magágykészítő gép nem porhanyítja kellőképpen és a felszínre hozott, nedves talajrészek igen hamar kiszáradnak, jelentősen lerontva a magágykészítés minőségét.

A gépek kiválasztásánál természetesen több tényezőt (az ismertebbek: ár, eladási konstrukció, alkatrészellátás, referenciák) kell figyelembe vennünk, amelyek mellett a következőket is tudnunk kell:

az agrotechnikai sebességtartomány 8-14 km/h között ajánlott, ezt sajnos nem minden esetben tudjuk tartani (gépkapcsolási, ergonómiai problémák);

a rendelkezésre álló erőgép behatárolja nemcsak a gépkapcsolatot (alapvetően munkaszélesség függvényû), hanem a fent említett sebességhatárokat is; az un. kistraktorok (pl. MTZ-k) 6-8 km/h, míg a nehéz univerzális, valamint a „szántó” nagytraktorok (John Deere, Rába, New Holland stb.) a 8-12 km/h sebességtartományban adják le kedvező hatásfokkal motorteljesítményüket;

az említett két szempont figyelembevételével döntsünk a szerszámösszeállításról; olyan mûvelőelemeket válasszunk, amelyek sebességérzékenysége jól igazodik az általunk megvalósítható munkasebesség tartományhoz.

Az általánosan ismert magágykészítő gépek/gépcsaládok mindegyike különböző munkaszélességû változatokkal, de szinte egységesen, ún. precíziós szintezési rendszerrel rendelkezik. A különböző talajokon való alkalmazhatóságuk mûszaki jellegû kritériumai a teljesség igénye nélkül az alábbiakban foglalhatók össze:

igen kötött, nehezen elmunkálható kötött talajokon: nagy fajlagos mûvelőelem-terhelés, intenzív aprítás, nagy átömlési keresztmetszet (pl. Becker Optimator); kötött, nehezen elmunkálható/tömörödött középkötött talajokon: közepes fajlagos mûvelőelem terhelés, jó aprítás-lezárás, cserélhető kapatagok, az alapmûvelési hibák hatékony kiküszöbölésére is alkalmas szerszámösszeállítás (az ún. Kompaktor-kialakítású gépek, mint Lemken, Kühne); jó szerkezetû, középkötött és könnyû talajokon: alacsony fajlagos mûvelőelem terhelés, könnyû szerkezeti kialakítás – kezelhetőség, szerszámkombinációk, jól szabályozható felszínformálás (pl. Kongskilde Germinátor, RAU Terramax, Omikron OMKS gépcsalád).

Mint minden általánosan elfogadott törvényszerûség, önmagában ezen ajánlás sem mondhat ki végérvényes dolgokat. Ám utalhat többek között a gépkiválasztásra, amely mögött termőhelyre koncentrált, szakmailag megalapozott döntéskészségnek kell állnia. Az újabb, modernebb eszközök nem jelentik a bevált tavaszi magágykészítési eljárások (simítózás, egy-, ill. kétmenetes magágykészítés) teljes elvetését. Alkalmazásuknál a szakmai ésszerûségeknek kell érvényesülnie, hiszen minden technológia annyit ér, amennyit meg tudunk belőle valósítani.

Dr. Soós Sándor

osztályvezető

FVMMI GM Kht

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?