A magról kelő egyszikûek közül az elsődleges veszélyt továbbra is az Apera spica venti jelenti. Sajnálatos tény, hogy az Avena fatua évről-évre egyre jobban terjed különösen az ország azon részén, ahol az amúgy is alacsony termésátlagok miatt ezt a plusz ráfordítást az őszi búza már nehezen bírja el. Az évelő egyszikûek közül a Phragmites communis, és az Agropyron repens okoznak helyenként problémát, ellenük ma már speciális védekezési lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Mindezen gyomproblémák mellett az utóbbi évek fő gondjává egy agresszív évelő kétszikû gyomnövény a Cirsium arvense lépett elő. Fokozott terjedése a gyomirtó szer fejlesztés terén is újabb lépéseket tett szükségessé, a speciális hatóanyagok mellé kombinációs partnerként visszakerültek a hormonok (pl. Lancet, Lintur 70 WG, Mustang).
A jelenlegi herbicidválaszték nagyon bőséges, minden gyomproblémára van megoldás a megfelelő szaktudás ismeretében.
Lassan elérkezik az őszi búza tavaszi gyomirtásának időpontja. Magyarországon az éghajlati adottságok, a domborzati viszonyok, és nem utolsó sorban a megszokás következményeként ez a gyomirtási időpont az elsődlegesen elterjedt. Az eredményes és gazdaságos gyomirtáshoz nélkülözhetetlen a gabonatáblák gyomfertőzöttségének táblaszintû ismerete, mert a megfelelő herbicid csak ennek alapján választható ki. Az idei rendkívüli időjárásnak az enyhe csapadékos télnek köszönhetően a T1–T2-es életformába tartozó gyomnövények (Lamium spp., Stellaria media, Anthemis spp., Veronica spp., Galium aparine, Apera spica venti) kelése jelenleg is folyamatos. Az ország déli megyéiben a ragadós galaj már 2-3 levélörvös, a veronika, árvacsalán fajok 2-6 levelesek. Amennyiben az időjárás enyhe marad a tavaszi gyomirtási időpontra ezek a gyomnövények túlfejlett, a herbicidekkel szemben fokozottan ellenálló stádiumba kerülnek. Várhatóan idén a kalászos kultúrákban, de az őszi káposztarepcében is a ragadós galaj lesz a legfőbb gyomprobléma. Az egyszikû gyomfajok közül az Apera spica venti (nagy széltippan) is túlnőheti a vegyszerekre érzékeny 1-3 leveles fejlettséget. A gyomnövények fejlettsége, az enyhe tél arra utal, hogy a kalászosok gyomirtását, amennyiben az időjárás lehetővé teszi, március közepétől kezdeni kell. Megkésett védekezés esetén a túlfejlett gyomnövények fokozott herbicid-ellenállóságuk mellett a kultúrnövényre gyakorolt hatásukkal is veszélyeztetik a termésbiztonságot. Az új intenzív búzafajták kisebb bokrosodási erélyük, alacsonyabb szármagasságuk miatt gyengébb gyomelnyomó képességgel bírnak elődjeiknél. A kezelendő terület gyomfelvételezését követően a megfelelő készítmény kiválasztását mindig az uralkodó gyomfajok, és azok egyedsûrûsége dönti el.
A tavaszi állománykezeléseknek megvannak az alapszabályai, melyeket a hatékonyság érdekében minden esetben be kell tartanunk.
1.) Hormonbázisú készítményekkel (MCPA, 2,4-D, Mecoprop, Dichlorprop, dicamba)
a.) éjszakai fagyok esetén
b.) + 25 °C feletti hőmérséklet esetén
c.) pangóvizes területeken
d.) szárbaindult kalászosban
nem végezhető gyomirtás.
2.) Egyes szulfunilurea hatóanyagoknál (klórszulfuron, triaszulfuron) az utóveteményre szóló korlátozásokat vegyük figyelembe.
Általános szabálynak tekinthető, hogy a magról kelő kétszikû gyomnövények 2-4 leveles, a ragadós galaj 3-5 levélörvös, míg a magról kelő egyszikûek (parlagi ecsetpázsit, nagy széltippan) 1-3 leveles állapotukban a legérzékenyebbek a herbicidekre. Az évelő kétszikûek pl. Cirsium arvense esetében a gyomnövény tőlevélrózsás állapotában van a kezelés optimális időpontja.

Szentey László, főtanácsos FVM