Így minden mag megéri … a holnapot.

Agro Napló
A privatizáció után több, korábban nem jelentkezõ gonddal találták magukat szemben a termelõk. Számos helyen komoly nehézségeket eredményezett az elõre tervezett vetésváltások elmaradása, az így kialakuló egyoldalú gyom és kártevõ állomány, az esetenként nem megfelelõ talajmunkák miatti talaj és víz problémák.

A szántóföldi növénytermesztési technológiákból egyre jobban kiszorult a talajfertőtlenítés. Ez egyrészt a termelési költségek növekedése miatti takarékoskodási kényszerrel magyarázható, másrészt az olyan növények termőterülete csökkent, amelyek termesztése talajfertőtlenítés nélkül nagy kockázatot jelent (cukorrépa, csemegekukorica, hibrid kukorica, hibrid napraforgó, szántóföldi kertészeti növények). Egyes térségekben a területek nagy részén már több éve nem végeztek talajfertőtlenítést. Ennek hiánya a talajlakó kártevők, különösen a drótférgek felszaporodásához vezetett. Amikor ez megtörténik, a különböző üzemekben a termelők kénytelenek alkalmazni a talajfertőtlenítést, sokszor olyan kultúrák esetében is, amelyek bevétele nem bírja el ezt a költséget. Ilyen kultúráknak tekinthetők az árukukorica és az ipari napraforgó területek. Az utóbbi években ezeket a kultúrákat a drótférgek és más talajlakó kártevők gyakran erősen károsították (30-70 %). A napraforgó árbevétele még talán elbírta a talajfertőtlenítés költségeit, de csak olyan készítmény esetében, mely a barkók ellen is hatásosnak bizonyult (Marshal 25 EC). Az árukukorica területeken csak tûzoltásszerûen, nagy veszély esetén alkalmaztak a termelők talajfertőtlenítést. Ezekből az okokból kifolyólag szükségessé válik egy költségtakarékos módszer alkalmazása a talajlakó kártevők ellen. Ez a megoldás az 1999 – es év elején kukoricára és napraforgóra 2,5 l/t dózisban engedélyezett Semafor® 20 FS rovarölő csávázószer használata jelenti. A készítményt a magok felületére juttatva a viszonylag kis szermennyiség a talajban a mag felületéről leoldódva részben közvetlenül találkozik a talajlakó kártevőkkel, részben erős riasztó hatásával, elûzi a kultúrnövény környezetéből azokat. Feleslegesen nem terheli a környezetet, és nem veszélyezteti a vadon élő állatokat, valamint megkíméli pl. a földigilisztát is. A Semafor® 20 FS valódi vizes oldat, így filmszerûen tapad oda a maghoz. Ennek köszönhetően nincs leporlása a magról így nincs számottevő anyagvesztesége, vagyis nem szennyezi sem a környezetét, sem a felhasználót. A formuláció további előnye, hogy gond nélkül keverhető akár gombaölő csávázószerekkel is. A hatóanyag a magról fokozatosan leoldódva a talajban lassan bomlik el, 3 hónapos tartamhatását biztosítva a kezelésnek. A készítmény a csíranövényekre teljesen biztonságos, nincs semmiféle csírázásgátló hatása. A kísérletek bizonyították, hogy drótféreggel fertőzött területeken a Semafor® 20 FS alkalmazása csávázószerként a kezeletlen kontrolhoz képes átlagosan 20 %-kal magasabb hektáronkénti tőszámot eredményezett és számottevően csökkent a károsított, de életben maradt növények száma is. A jó termés elsődleges feltétele az optimális tőszám, ez közvetlenül befolyásolja a hozamot. A nagyobb tőszámból következő többlethozam messze fedezi a kezelés költségét (napraforgó: kb. 500 Ft/ha, kukorica: kb. 1700-2000 Ft/ha). Ez a költség lényegesen kevesebb, mint bármely más rovarölő szeres eljárás költsége Erős fertőzés esetén pedig inszekticides kezelés nélkül a tábla kitárcsázására is sor kerülhet. Nagy problémát okoz, ha a raktárban maradt zsákos tételeket raktári kártevők támadják meg. Ilyenkor a gázosítás kivitelezése akadályokba ütközik, mert a zsákokba nem juthat be megfelelő koncentrációban a rovarölő szer és a benne lévő kártevők életben maradnak. A Semafor® a lezsákolt tételekben 210 nap után is megőrzi rovarölő hatását úgy, hogy közben nem befolyásolja a vetőmag csírázó képességét, de biztosítja a vetőmag védelmét a lezsákolt tételek esetében a raktári kártevők ellen is. A csávázószer színező és tapadást segítő adalékot tartalmaz, semmiféle más adalékanyag hozzáadása nem szükséges. A tökéletes fedettség elérése érdekében 10 l/t csávázólé mennyiség javasolt. A Semafor® -ral kezelt vetőmag állati takarmányozásra nem használható fel! A fémzárolt kukorica és napraforgó vetőmagot a hibrid vetőmagüzemek állítják elő, ezért a termelők úgy juthatnak hozzá legegyszerûbb módon a csávázott vetőmagokhoz, hogy a vetőmagüzemektől már ilyen csávázott vetőmagot rendelnek. Erre több hibrid esetében, pl. a GKI Ella (FAO 380) és Sze TC 465, valamint az Advanta Hypnos (FAO 380) és Horus (FAO 450) hibrid vetőmagjai esetében közvetlenül is lehetőség van. A szer természetesen bármilyen, különleges berendezés nélküli csávázó berendezéssel (pl. betonkeverő) házilag is felvihető a vetőmagra, ekkor 100 kg vetőmaghoz 1-1,5 liter vizet és 3 deciliter Semafor 20 Fs-t használunk fel. A szállító által kezelt vetőmagtételek természetesen a vetőmagpiacon drágábbak lesznek, mint a nem kezeltek, de ez az alacsony költség hektáronként befektetésként biztosítja a kultúrák biztos kelését, ami az eredményesebb termesztés elengedhetetlen feltétele a napraforgó és kukorica területeken.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A vetések után

A vetések után

Az idei tavasz az erőteljes hidegfrontok betöréséről szól. A naptár már azt mutatta, hogy vetni kellene, de az időjárás nem akart melegedni. A vetések...

Az LG legújabb bőtermő napraforgója

Az LG legújabb bőtermő napraforgója

A termésátlag jó mutatója a termelési kultúrának. Az elmúlt évtizedben Magyarországon a vetésterület növekedésével együtt a napraforgó termésátlaga is...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?