A válasz nagyon összetett, hiszen a biztosított levegő összetételének, hőmérsékletének, páratartalmának állandóan változó értékeit kell figyelembe venni. Ezeket a paramétereket többek között befolyásolja még az állat kora, tömege és állományra vetítve az istállóban lévő állatok darabszáma. Az utóbbi évtized központi kérdésévé vált a környezet terhelés ezért jelentős kutatások figyelhetők meg az állattartó telepekről kikerülő gázok (emisszió), illetve trágya kapcsán. Ez tovább növeli a kérdés összetettségét és új vizsgálati, technológia megítélési szempontokat vetett fel. Az istállóklímát ill. a belső levegő minőségét befolyásoló főbb tényezők:

 

• állatok jellemzői (hőleadás,párologtatás,CO
2termelés),

 

• termelt trágya mennyisége, minősé
ge,

 

• trágya tárolása és kijutása,

 

• szellőztetés technikája, mértéke,

 

• istálló jellemzői,

 

• takarmányozástechnika.

Egy 1995-ös felmérésünk szerint a hazánkban megtalálható igen sokrétû és változatos termelési környezetben tyúkok esetében az árutojás termelés szinte kizárólag ketreces tartással történik. Ez nem változott az évek során, azonban technológiai váltások, új beruházások történtek. Az egy-, két- és háromszintes (esetenként négyszintes) tojóketrecekben igen nagy (10-30 tojó/m2) állománysûrûség érhető el, ami igen intenzív légcserét kíván. Kisüzemekben találhatók meg a rácspadlós, ülőrudas vagy mélyalmos tojótyúk tartó épületek. A brojlernevelés hazánkban mélyalmon történik.

A nagyüzemi baromfitartó telepeken a szellőztetést nagyrészt 15-20 éves berendezésekkel oldják meg. Ezek a berendezések gondos karbantartás mellett funkcionálisan még évekig ellátják feladatukat. Az alkalmazott fokozatmentes szellőztetésszabályozók a baromfitartás igényeit kielégítik. Cserélni, javítani kell azonban az erősen korrodált légbevezető és kieresztő kürtőket és idomokat. A kisüzemekben alkalmazott ventillátorok kapacitásával, szabályozásával vannak még problémák. Az egy légtérbe épített ventilátor kapacitás általában nem elegendő, szabályozó automatika nélkül, kézi szabályozással üzemelnek. A ventilátor típusok gyakran különböznek emiatt az egyenletes levegőeloszlást (átöblítést) nem képesek megoldani. A légfûtést korábban olaj ma már főleg gázüzemû berendezésekkel oldják meg. A napos állomány hőigényének a kielégítésére pedig kiegészítő fûtésként villamos üzemû mûanyákat is üzemeltetnek.

A környezet- és állatvédelmi megfontolások, szabályok miatt újabb átalakulás várható a baromfitartás területén is. Az állatok férőhelyigényének növelése, a ketrecen belüli tojófészek kötelezővé tétele, ülőrudak használata és a környezetbe jutó anyagok (gázok, trágya) koncentrációjának, mennyiségének és minőségének előírásai új technológiák, ezen belül új ketrecek kialakulását indukálják. Ennek kapcsán az istállók szellőztető, klíma rendszerét is át kell alakítani az új technológiákhoz. A hígtrágyát kibocsátó ketrecek, majd a trágyaaknás rendszerek után a trágya ketrecen belüli szárításának technológiája alakult ki, fejlődik a 80-as évek elejétől. Lényege, hogy szalagos trágyaeltávolítási rendszerû ketreceknél a szalagon lévő trágyát levegő befúvással szárítják, ekkor ketrecbe épített ventillátorra van szükség. Más technikáknál az istálló belső levegőjét használják fel a szárításra. Battérián történő trágyaszárításra is megtalálhatók új technológiák melyeknek kutatási eredményei az ammónia emisszió csökkentése területén igen jó eredményeket mutatnak. Kialakultak ezen kívül un. alternatív rendszerek is (pl. többszintes dróthálós, ülőrudas, madárház) amelyekre a csoportos tartás, nagyobb férőhely, almozott rész, tojófészkek stb jellemzőek.

Hazánkban is az új technológiai előírások miatt állománysûrûség csökkenés, egyben a fajlagos fûtési és energia költségek emelkedése várható. Szellőztetési és klímarendszerek mindig az aktuális technológiákhoz kell, hogy igazodjanak, ami nehézségeket, költségnövekedést okozhat, pl. rekonstrukciós átalakítások esetében.

Pazsiczki Imre