Tavaszi vetésû; vöröshagyma-termesztés fajtaválasztéka

Agro Napló
A vöröshagyma legfontosabb zöldségnövényeink egyike, melyet a nyerspiac folyamatosan igényel, emellett a szárító-, konzerv- és hûtõipar is jelentõs mennyiséget dolgoz fel. A termesztésének egyik legfontosabb tényezõje a fajta. A fajta megválasztásához tudni kell azt, hogy a megtermelt árut hol és kinek (nyers piac, konzervipar, szárító ipar. hûtõipar) kívánjuk értékesíteni, ismerni kell a vevõ minõségi igényeit, kell-e tárolni, illetve milvenek a termesztési feltételeink.

A vöröshagyma legfontosabb zöldségnövényeink egyike, melyet a nyerspiac folyamatosan igényel, emellett a szárító-, konzerv- és hûtőipar is jelentős mennyiséget dolgoz fel.

A termesztésének egyik legfontosabb tényezője a fajta. A fajta megválasztásához tudni kell azt, hogy a megtermelt árut hol és kinek (nyers piac, konzervipar, szárító ipar. hûtőipar) kívánjuk értékesíteni, ismerni kell a vevő minőségi igényeit, kell-e tárolni, illetve milvenek a termesztési feltételeink.

A piac, az értékesítési lehetőségek, a támasztott minőségi követelmények és a termesztés körülményeinek ismerete a termesztés legfontosabb elemei.

A friss piac igénye: a vöröshagymát egész évben folyamatosan, megközelítőleg azonos mennyiségben és minőségben igényli. Ennek érdekében szükséges a különböző termesztési módok (áttelelő, tavaszi vetés ill. ültetés) a különböző tenyészidejû fajták, a tárolás technikai és fajtaigényének ismerete.

Az ipar (szárító-, konzerv-, hûtőipar) igénye: felhasználási területként jelentősen eltérhet. A szárítóipar magas szárazanyag tartalmú és Magyarországon a csontszínû szárítmány előállítására alkalmas fajtát igényel. A konzervipar felhasználási iránya többrétû: a készítmények ízesítésére jó fûszerező értékû, vagy gyöngyhagyma gyártáshoz speciális – fehér héjszínû, megnyúlt alakú, apró méretû hagymát igényel. A hûtőipar vastag pikkelylevelû, és mélyhûtve megfelelő küllemû árut adó fajtákat részesíti előnyben.

A termelő igénye: elsősorban, hogy gazdaságosan termeszthető legyen a fajta. A gazdaságos termesztés függ a fajta termőképességétől, tenyészidejétől, a minőségtől (pl. beltartalom, tárolhatóság) a fajta termesztési igényétől, és természetesen a termés eladhatóságától. A termelő ma általában a termőképességre helyezi a fő hangsúlyt. A minőséget csak akkor veszi figyelembe, ha a majdani vevő minőségi követelményeket támaszt és azt meg is fizeti, hiszen egy magasabb minőséget adó fajta (pl. magasabb szárazanyag tartalom) kisebb hozammal jár. A tenyészidőt is csak a piaci igények alapján tekinti fontosnak a termelő, hiszen egy korai fajtától általában csak kisebb hozam várható.

Az utóbbi évek vetőmag kínálatában Magyarországon is egyre nagyobb számban találhatók hibridek. Elterjedésük a jelenlegi piaci viszonyok között lassú, mert a vetőmag ára igen magas, a szabadelvirágzású fajták 5–10-szerese. Terjedésük a természetes színvonalának emelkedésével várható.

A hibridek előnye elsősorban nem a nagyobb terméshozamban rejlik, hanem a minőségben, kiegyenlítettségben (az állomány fejlődésének, a termés érésének, nagyságának, minőségének egyöntetûségében) és ebből adódóan, termesztéstechnológiai előnyökkel jár. Így például szabályozható a hagyma mérete, a vetés sûrûségének beállításával, ütemezhető és hatékonyabban hajthatók végre az egyes technológiai mûveletek (vegyszeres gyomirtás, betakarítás stb.)

A hazai fajtaválasztékban jelenleg 60 fajta szerepel. Az utóbbi években állami elismerésre került fajták jelentős része külföldi nemesítésû hibrid, az új minősítésû fajták között sok a korai – igen korai érésû, és megjelent néhány rezisztens fajta is. Az új fajtáknak is meg kell felelniük néhány hazai elvárásnak: barna héj szín, közel gömb alak. Természetesen a piac – kisebb mennyiségben – mindig igényelte a különleges fajtákat is (pl.: különböző alak, és héj szín), melyekkel a választék színesíthető, bővíthető.

A piaci igények kielégítése érdekében, különböző természetes technológiák ismertek: áttelelő termesztés, tavaszi dughagymás (kétéves) illetve egyéves magról vetett, és vannak Magyarországon kevéssé ismert termesztési módok, pl.: palántaneveléssel.

Elterjedt tavaszi termesztési módok jellemzői:

Dughagymás: hagyományos termesztési mód, jó vízgazdálkodású talajokon, öntözés nélkül alkalmazható. A termesztés költségei magasabbak, a terméshozam alacsonyabb. A hőkezelést igénylő fajták (pl.: Makói) ültetése csak későn – április elején kezdhető. A termés általában jó minőségû, magas szárazanyag tartalmú, hosszan tárolható. Ma már elsősorban a szárítóipar dolgozza fel.

Egyéves, magról vetett termesztés: csak öntözött körülmények között javasolható. Szárazanyag tartalomtól és tenyészidőtől függően nagy terméshozamra képes. Vetése március elején-közepén ajánlott. A fajtaválaszték bőséges, a piaci igénynek megfelelő alakú, héjszínû, tenyészidejû, tárolhatóságú fajta kiválasztásához nyújt segítséget az alábbi táblázat.

Fehér András, OMMI

Államilag elismert vöröshagyma fajták főbb jellemzői 1.

Államilag elismert vöröshagyma fajták főbb jellemzői 2.

Államilag elismert vöröshagyma fajták főbb jellemzői 3.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Fókuszban a durumbúza

Fókuszban a durumbúza

Egyre inkább keresi a piac a kemény búzát és meg is fizeti! Az idei évben szinte sose látott magasságokig szökött a durumbúza terménypiaci ára.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?