A koca ellése

Agro Napló
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen megközelítéssel kezeljem ezt a témát. Nagyon fontos, hiszen a sertéstenyésztés egyik legfontosabb, a gazdaságosságot nagymértékben befolyásoló, meghatározó területe a szaporodásbiológia és ennek részeként az ellés. A gyakorisága, a született malacok száma, alomsúly és még sorolhatnám. Ebben a megközelítésben óriási anyagot kellene felölelni, hiszen úgy lenne teljes, ha a szerteágazó vonatkozásokról is szót ejtenénk. Úgy gondolom, hogy a gyakorló állatorvos szemével nézve, a gyakorlatban elõforduló problémákra, érdekességekre koncentrálnék.
A sertés 114 - 116 napig vemhes (szélsőértékek 113, 119). Ezt az öregek falun úgy mondják, hogy három hónap, három, hét három nap. (ez - ha a február nem esik bele - 114, 115 nap) Itt kezdődik az első probléma. Nem írják fel pontosan a búgatás dátumát, és kétségbe esnek, hogy "még mindig nem ellett meg”. Az is problémát okoz, ha "korábban ellik", mert a téves dátum miatt nem készülnek fel az ellésre. Nem csak a kocának kell felkészülni, hanem a gazdának is! Jó az, ha állat már az ellés előtt egy - két héttel abba az ólba kerül, ahol majd elleni fog. Nyugodt helyet kell biztosítani a kocának, hogy mire a fialás ideje eljön ne idegen környezetben legyen, szokja meg a helyet. Tehát minden munkát előtte végezzünk el. Ott - már amikor a kocát áthelyeztük - nem jó építkezni, szerelni, kopácsolni stb. Az újszülött malac érzékeny a kihûlésre. A hőigénye elég magas 28 OC. Ha azonban a teremhőmérsékletet ilyen magasra emelnénk, a koca érezné magát rosszul. Ha melege van, nem eszik, ezáltal a tejtermelése csökken, ami a malacok testsúlygyarapodására van negatív hatással. Tehát olyan klimatikus viszonyokat kell teremteni, ahol a malacok is és a koca is jól érzi magát. Ezt valamilyen mesterséges hőforrással, a búvófészekben padlófûtéssel, hősugárzóval, infravörös lámpával lehet megoldani. Hangsúlyozni kell, hogy a búvófészekben, mert baleset forrása lehet a rosszul elhelyezett hőforrás. Saját praxisomban fordult elő, hogy az infralámpát nem a malacok számára elkülönített helyre (nem volt ilyen) lógatták be. A koca a hátával elérte, megégette a bőrét, ijedtében leverte és belesett a szalmába a lámpa. Az alom kigyulladt és a jól bezárt disznóólban sûrû füst keletkezett. A malacok fele elhullott. A koca szerencsére életben maradt, bár erős füstmérgezés (tüdővizenyő) miatt sokáig kezelés alatt állt. Természetesen elapasztott, és a megmaradt malacokat mesterségesen kellett felnevelni ezért a fejlődésben erősen visszamaradtak. Ez jó példa arra, hogy nagyon körültekintően kell eljárni a hőforrások üzemeltetésekor. Eltekinteni nem lehet tőle, mert a kismalac olyan kevés tartalékkal születik, hogy ha a saját hőtermelését is biológiai úton kell biztosítania, hamar kimerül, és gyorsan kihûl. Ha ez mégis bekövetkezne, azonnal meleg helyre kell vinni, és rögtön megitatni az anyjától fejt tejjel. Csodákat lehet mûvelni.
Nagy kérdés, hogy az ellés során elszedjük a malacokat, vagy a koca alatt hagyjuk? Megoszlanak a vélemények. Van, aki arra esküszik, hogy ahogy születnek a malacok, rögtön elszedik, és amíg az ellés le nem zajlik, nem teszi az anyja alá, „ne zavarja az anyját”. Ez esetleg akkor lehet indokolt, ha az első ellésû koca „fél a malacaitól”, vagy az un. „ellési düh” jön rá. Az előhasú koca valóban sok esetben úgy viselkedik, mintha félne a malacaitól. Ha a fejéhez közelítenek, odakap, felugrik, ha megnyikkan a malac, esetleg támadja, sőt meg is harapja a malacát. Ilyenkor, ha a koca „kézhez szokott” elég, ha a gazda nyugtatással, simogatással megpróbálja megnyugtatni. Ha nem megy, nyugtatókkal is be lehet avatkozni. Ehhez azonban mindig állatorvosi segítséget kérjünk.
Mihez kell még az állatorvosi segítség? Mikor hívjunk állatorvost?
· Ha biztosan letelt a vemhességi idő és nem ellik a koca. Meg lehet indítani az ellést. · Ha nem a megfelelő ütemben jönnek egymás után a malacok. Ha két malac megszületése között túl hosszú idő telik el. (Általában elmondható, hogy normális esetben 10-15 percenként követik egymást a malacok.) Ilyenkor un. „fájásgyengeségről” beszélhetünk, aminek sok oka lehet, de lényege az, hogy vagy a méhösszehúzódások száma kevesebb, vagy a kontrakciók intenzitása gyengébb a kívánatosnál. Téves az a szemlélet, hogy a gazda, vagy a gondozó, időnként néhány ml. méhösszehúzó inj.-t ad a kocának. Ebben nem az a veszélyes, hogy méhösszehúzót ad, hanem az, hogy nem előzi meg vizsgálat. Keringési rendellenesség is lehet a háttérben, egyéb gyógyszerre is szükség lehet és a gondozó nem tudja a kiegészítő terápiát és kezelést elvégezni.
· Ha ellési segítségnyújtásra van szükség. Abban az esetben, ha a szülőútban elakad a malac, a koca nagy erővel nyom, és még sincs eredmény. Ez előfordulhat akkor, ha túl nagy a malac, ha normális a magzat csak a koca „szûk” (a szülőutak tágulása hiányos), ha valami helyeződési probléma van, ha méhcsavarodás áll fenn, vagy ha pl. torz a malac. A szülőútban elhullott, megfulladt malacot is nehezebben nyomja ki az anya ilyenkor ugyanis, a magzat aktív mozgásának a hiánya megnehezíti a szülőútba való helyeződést. A segélynyújtás anatómiai ismereteket és nagy gyakorlatot igényel. Tehát mindenképpen állatorvosi beavatkozás. Annál is inkább, hogy ha minden kötél szakad, császármetszést kell végezni. Sokkal jobb eredményt ad egy idejében elvégzett császármetszés, mint ha órákon, esetleg napokon keresztül próbálkozva, agyonkínozzuk a kocát.
A megszületett malac nem igényel sok gondozást. Ha nem csinálunk semmit, sincs semmi probléma. Általában, mivel felügyelet mellett zajlik az ellés, az újszülötteket megtörülgetik, a szájukba fújnak, a köldökzsinórt megfelelő méretûre szakítják. (Soha nem vágjuk éles ollóval, hanem kesztyûben, 10-15 cm-re elszakítjuk.) Akkor kell csak feltétlenül segíteni, ha burokban születik a malac, ugyanis ha nem szakítjuk fel a burkot, megfullad. · A lezajlott ellés után, ha a hüvelyváladék kóros. Ha fehér, gennyes, vagy barna-vörös büdös váladék távozik a pérarésből másnap, harmadnap. Az első esetben (általában elhúzódó ellés után) majdnem mindig méhgyulladásról van szó. Rögtön kell szólni, mert ez egy több szervre kiterjedő betegség egyik tünete. A betegség neve MMA syndroma. Metritis (méhgyulladás), Mastitis (tőgygyulladás), és Agalactia (elapasztás) jelent a rövidítés. Ha bûzös, barna-vörös váladék ürül, vagy malac, vagy magzatburok maradt a méhben, ami rothadásnak indult. Mindkét esetben, időben jelezni és kezelni kell, mert ha elapaszt az anya, bár a koca később meggyógyul, de addigra a malacok éhen pusztulnak.
Természetesen a felsoroltakon kívül van még jó néhány indikáció, hogy állatorvost hívjunk. Bármikor, ha valamilyen rendellenességet tapasztalunk, kérhetjük a szakember segítségét, mert az időben jövő segítség, jó tanács, instrukció, meghozza a maga gazdasági hasznát.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Új képzés az állatvédelemért

Új képzés az állatvédelemért

Magyarországon első ízben, tervezetten 2022 őszén indulnak diplomás állatorvosokat, illetve jogászokat célzó állatvédelmi szakállatorvos és állatvédel...

Antibiotikum bejelentő rendszer indult

Antibiotikum bejelentő rendszer indult

Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem és a felelős gyógyszerhasználat érdekében idén január végétől az állatorvosoknak havonta jelentést kel...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?