kártételi nyomok jelenleg csak táblaszéleken észlelhetők, a további felmelegedéssel - a velejáró fokozódó imágó hullám megjelenésével a rágási veszteségek növekednek, az egész táblára kiterjednek. Amennyiben száraz tavaszban lesz részünk, április elején, közepén védekezést igénylő helyzet is kialakulhat. Ekkor még nem beszéltünk az igazi veszélyt jelentő lárvakártételről, a levélhámozásról - a vetések kifehéredéséről. Vélhetően a korai imágórepülést - érési táplálkozás - idő előtti párosodás, tojásrakás, április második felétől lárvakelés követi. A közben hûvösre váltó időjárás a rovar élettani folyamatait késlelteti ugyan, a kártétel megmarad, elhúzódóvá válik. A védekezés időzítése megnehezül, ismételt kezelésre lehet szükség. Az imágó betelepedés, kártétel figyelése kapcsán szenteljünk több időt a tavaszi árpa, zabvetések ilyen irányú szemlélésére, mivel azok érzékenysége a kártevővel szemben többszöröse az őszi kalászosokénál, különösen akkor, ha száraz, szélcsendes áprilisunk van, és a hőmérséklet tartósan 20 °C felett van. E kritérium természetesen az őszi vetésekre is érvényes, itt azonban látványos kártétel kissé később jelentkezik.
Aktuális lehet a védekezés a tömeges imágórajzás időszakában - a tojásrakás előtt, ha 10 hálócsapás átlagában 10 egyedet számlálunk, vagy a 1 m2-s mintatéren 8 db feletti az adultak előfordulási aránya. A kártevő felmérés a tábla szélére, közepére egyaránt terjedjen ki. Ennek eredményeként mérlegelhetjük, elegendő-e a 20-50 m-s szegélykezelés vagy az egész táblánkat védeni kell.
Imágók ellen célszerû a hosszabb hatástartalmú készítményeket előtérbe helyezni (Chintop, Danadim, Danatox, Nurelle, Parashoot, Enduro, Mospilan, Regent, Thiodan, Thonex stb.) mivel a később betelepedő imágók ellen is védelmet nyújtanak, továbbá ha sikeres volt ( nem volt elhúzódó rajzás, tojásrakás) elmarad(hat) a lárvakártételt is jelentősen csökkenti.
Veszélyes lárvakártételre kell számítani, ha tövenként 1 db feletti tojásszámot észlelünk vagy 10 hálócsapásban 2 db feletti a lárvák előfordulási aránya. Figyeljük a tábla belsejének kártevő sûrûségét, továbbá a tojások, lárvák levélemeleti elhelyezkedését is, ugyanis a lombozat alsó régiójában a tojások kelése lassúbb, rejtett a kártétel, a lárvák kifejlett korban másznak a felső levélzetre, rövid idő alatt, nagy veszteséget okoznak. Ismételt védekezésre lehet szükség. A 20 %-s lombveszteség feletti kártétel időszakában elvégzett kezeléskor több 100 kg-s szemveszteség állhat elő.
Ideálisnak tekinthető a védekezés, ha az időzítés a 60 %-s lárvakelést célozza meg, ekkor a rövid hatású inszekticidek is megfelelő mortalitást eredményeznek.
A vetésfehérítő bogarak mellett számos gabona táblán korai letéltetû fertőzöttséget is észlelhetünk. Jelentőségét általában alábecsüljük, még vetőmag előállító területen is. A jelenlegi néhány egyedes kis kolóniákat április második felétől kiterjedt levéltetû telepek válthatják fel, jelentős vírusátviteli lehetőség veszélyét okozzák.
Növekvő egyedszámukat jelzik a vetésfehérítő hálózásokban való előfordulásuk, a fokozott katicabogár jelenlét, a mézharmat váladékukon gyûjtő tevékenységet végző méhek, a vizes sárgatál csapdák, a ragasztós sárgalapok.
Ellenük külön - általában nem védekezünk, a vetésfehérítő bogarakkal együtt a levéltetvek kolóniái is többé-kevésbé felszámolhatók.
Csak levéltetvek ellen irányuló kezelésre akkor van szükség, ha szárbaindulástól virágzásig a tőfertőzöttség 30 %-t meghaladja.
Mindkét kártevőre vonatkozik; amennyiben a táblán virágzó gyomok vannak, vagy kalászosunkat virágzó akácos övezi, a gyûjtő méhek védelme érdekében a kezelést meghatározott inszekticidekkel (táblázat) esti méhkímélő technológiával szabad csak elvégezni!
melléklet Tóth Béla
NTÁ. Pécs