- A paradicsom sztolburja FITOPLAZMÁS BETEGSÉG elsősorban szabadföldön károsít. A levelek torzulását, elkeskenyedését, besodródását okozza. Fonákuk lilásan elszineződik. A virágok is torzulnak Bogyók nem, vagy csak nagyon aprók fejlődnek. A sok hónaljhajtás képződése miatt a tövek „elsöprûsödnek”. Gazdanövényei még a paprika, a tojásgyümölcs, a dohány és számos gyomnövény, pl. az apró szulák /folyondár/, az aszat, a mezei katángkóró, a mezei zsálya, az élősködő aranka fajok. A kórokozót a kabócák terjesztik, így ellenük kell védekezni és a gazda gyomnövényeket kell irtani. BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEK közül a paradicsom xantomónászos betegsége szabad földön rendszeresen súlyos károkat okoz. A levélen apró, kerek, a levélnyélen és a száron megnyúlt vizenyős foltok láthatók. Később a foltok elszáradnak, elbarnulnak, felületüket fénylő baktériumnyálka borítja. A bogyókon a foltok kiemelkedőek, varszerûek, enyhén berepedeznek.
A termés ipari feldolgozásra alkalmatlanná válik. Paradicsomon kívül a paprikát is károsítja. A betegség vetőmaggal és növénymaradványokkal terjed, de fertőzési forrás a talaj is. Ezért a védekezés alapja a növényi maradványok eltávolítása és megsemmisítése, legalább 4 éves vetésforgó betartása, valamint a vetőmag csávázása Kasumin 2 L növényvédő szerrel. Megelőzésként a kiültetés után, május második felétől legalább a 3 cm-es bogyónagyságig rendszeresen permetezzük a növényeket Kasumin 2 L vagy réztartalmú /Astra rézoxiklorid, Champion 50 WP, Cuproxat FW, Kocide 101, Funguran - OH 50 WP, Rézgálic, Rézoxiklorid 50 WP, Vitra rézhidroxid, stb/ készítményekkel.
GOMBÁS BETEGSÉGEK közül a fitoftórás betegség /paradicsomvész/ a legveszedelmesebb, mely a védekezés gerincét is képezi / lásd: AGRO NAPLÓ 2000/1-2.sz./.
A paradicsom szeptóriás betegsége szabad földön rendszeresen előfordul. A levélen apró, kerek, barna, majd közepükön kivilágosodó foltok láthatók, bennük a gomba fekete termőtesteivel /piknidiumok/. A száron és a levélnyélen a foltok hosszúkásak. Később a foltok összefolynak, a lomb elpusztul, így a terméshozam csökken és a bogyók napperzseltek, értékesítésre alkalmatlanok lesznek. Fertőzési források a beteg növénymaradványok, így alapvető mechanikai védekezés azok megsemmisítése. A kémiai védelmet már a palántanevelés során meg kell kezdeni és két alkalommal el kell végezni, majd kiültetés után legalább 3-4 alkalommal meg kell ismételni. Esős nyáron, vagy ha harmattól sokáig nedves a növényfelület, a hőmérséklet pedig 25 °C körül van, szükség lehet a permetezések továbbfolytatására.
A paradicsom alternáriás betegsége rendszeresen fellép és főleg a nyár közepétől okoz súlyos károkat. A pirenohétás betegség és a botritiszes betegség kisebb mértékben jelentkezik szabad földön /leírásuk az AGRO NAPLÓ 2000/1-2.sz.-ban/.
A KÁRTEVŐ ÁLLATOK közül a terrikol /talajlakó/ kártevők, a pattanóbogarak lárvái - a drótférgek - és a cserebogarak lárvái - a pajorok - sok tápnövényûek, így a paradicsomot is károsítják. A gyökerek megrágásával a növények gyenge fejlődését, gyakran pusztulását okozzák. Egyedsûrûségükről talajfelvételezéssel győződhetünk meg. Amennyiben négyzetméterenként átlagosan 3 drótférget vagy 1 pajort találunk, vetés vagy ültetés előtt végezzünk talajfertőtlenítést Basudin 5 G, Diazinon 5 G vagy Diazol 5 G készítménnyel. A felvételezést és a talajfertőtlenítést végezhetjük előző év ősz elején - amikor még a lárvák közel vannak a talajfelszínhez - vagy tavasszal. Rendszeres talajmûveléssel is gyéríthetjük számukat. A melegigényes gyökérgubacs-fonál-férgek helyre vetés esetén nem, palántáról való termesztés esetén - ha fertőzött palántát ültetünk ki - súlyos gondokat okoznak. /AGRO NAPLÓ 2000/3/. Szabad földön - különösen homoktalajon - a szabadföldi gubacs-fonálféreg terjedt el. Kártétele hasonló az előző fajokéhoz, de gubacsai apróbbak. Fejlődése is lényegesen lassúbb, nemzedékszáma „csak” 2-3, így nem alakul ki olyan súlyos kártétel, mint az előzőeknél. Ha fertőzött a talajunk, termesszünk 2-3 éven át gabonaféléket, rendszeresen irtsuk a gyomokat, használjunk ellenálló fajtákat. Szabad földön is használhatjuk a Basamid G talajfertőtlenítőt növénymentes területen, de költséges eljárás. Növényállományban Vydate G-vel gyéríthetjük a fonálférgeket. A lombon több levéltetû faj szívogat. Közvetlen kártételük általában nem túl jelentős, de közvetett kártételükkel, a vírusos betegségek terjesztésével veszélyeztetik a növényállományt. Ezért észlelésükkor azonnal védekezzünk ellenük /Lásd: AGRO NAPLÓ 2000/3.sz./. A burgonyabogár imágói és lárvái a lombozat rágásával okozzák kártételüket. Az áttelelő bogarak május elején, közepén jönnek elő tömegesen.
Az utóbbi években a termésen a gyapottok-bagolylepke lárvája okoz súlyos károkat. A védekezés azért nehéz, mert a kis lárvák rövid ideig tartózkodnak a növények felületén, gyorsan berágják magukat a termésbe. Mivel az érés idején károsít, csak rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejû szerekkel védekezhetünk, mielőtt a lárvák a termésbe hatolnának. Ilyen készítmények pl. a Novodor FC, a Dipel, a Decis 2,5EC, a Sherpa.
Dr.Ördögh Gizella
