Az iparűzési adóra kötelezett az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység), az adó alanya a vállalkozó. (Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.)

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén általános esetben az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

a.) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes vagy 500 millió forintot meghaladó árbevétel esetén a számított összegével,

b.) az alvállalkozói teljesítések értékével,

c.) az anyagköltséggel,

d.) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

- Az a) pont szerinti nettó árbevétel-csökkentő összeggel (eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke) a vállalkozó – nettó árbevétele összegétől függően, sávosan – az alábbiak szerint csökkentheti nettó árbevételét. A nettó árbevétel

- 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg egésze,

- 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85%-a,

- 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75%-a,

- 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70%-a vonható le.

A fent említett, a sávba jutó nettó árbevétel-csökkentő összeg az összes nettó árbevétel-csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata.

Az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számolja el. A számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

A kapcsolt vállalkozásoknak együttesen kell meghatározniuk a 2013. évi iparűzésiadó-alapjukat, ha a közvetített szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értéke csoportszinten számítva meghaladja az árbevétel 50%-át. Az együttesen számított adóalapból az egyes vállalkozások nettó árbevételei arányában kapjuk meg a vállalkozásra jutó adóalapot.

Példa a számításhoz:

Amennyiben a vállalkozás nettó árbevétele 32 000 millió Ft, az anyagköltsége 500 millió Ft, az eladott áruk beszerzési értéke 28 000 millió Ft és a közvetített szolgáltatás 250 millió Ft (összesen 28 250 millió Ft), az alvállalkozói teljesítés nulla Ft.

Mezőgazdasági őstermelő adókötelezettsége és adóalapja

A fentieknek megfelelően az iparűzési adó alanya a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő (kistermelő) is, ha az őstermelői tevékenységéből származó bevétele a 600 E Ft-ot meghaladja. Ebben az esetben a helyi önkormányzathoz „Bejelentő lap” beküldésével az iparűzési adó hatálya alá be kell jelentkeznie. A helyi önkormányzat felé az adóévet követő május 31-ig bevallási és előleg-kiegészítési (adóbefizetési) kötelezettsége van, mint minden más gazdasági tevékenységet folytató adóalanynak.

Tételes költségelszámolás esetén

Az iparűzési adó alapját úgy kell kiszámítani, hogy a mezőgazdasági őstermelői bevételből az anyagköltség levonható. Ezután az adóalap után általánosságban maximum 2% adó fizetendő.

Átalányadózás esetén

Átalányadózó őstermelő (kistermelő) választhatja az egyszerűsített adóalap meghatározását. Az adóévre és a következő évre történő választását az önkormányzat által kiküldött bevalláson jelölni kell. Az adóalap: a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadó alapjának 1,2-szerese. Az adó összege a helyi önkormányzat által meghatározott adókulccsal számított összeg.

Ideiglenes iparűzési adó

A helyi adókról szóló törvény szerint a székhelyen, telephelyen kívüli településen végzett tevékenység bevétele után akkor kell ideiglenes iparűzési adót fizetni, ha a tevékenység végzésének időtartama megszakításokkal vagy folyamatosan az adóéven belül meghaladja az egy hónapot (30 napot). Ennek megfelelően az adófizetési kötelezettség a tényleges tevékenységvégzés 31. napján kezdődik és legfeljebb 180 napig tarthat. Amennyiben a tevékenység folytatása meghaladja a 180 napot, akkor végzésének helyszíne telephellyé válik.

Iparűzési adó fizetési és bevallási kötelezettség

A 2013. évi bevallást 2014. május 31-ig kell az önkormányzat részére megküldeni. Az esetleges adókülönbözet befizetését 2014. május 31-ig az önkormányzat számlájára kell teljesíteni.

Krenovszkyné Lovász Andrea

reg. okl. adószakértő

A cikk szerzője: Krenovszkyné Lovász Andrea