A betegséget kiváltó protozoonok közül házityúkban 7 faj játszik szerepet, ezek közül brojlercsirkéknél 4 kórokozónak (Eimeria acervulina, E. maxima, E. tenella, E. mitis) van jelentősége. Az állatok fertőződése a környezetben lévő oocysták szájon át történő felvételével történik, melyek burka a bélben az emésztőenzimek hatására felhasad és kiszabadulnak belőle az un. sporozoiták. Ezek behatolnak a bél hámsejtjeibe, szaporodni és növekedni kezdenek, majd felrepesztve a bélhámsejt falát a bélcsatornába jutnak. A bélbe került köztes fejlődési alakok újabb bélhámsejteket támadnak meg és a folyamat megismétlődik. Minden egyes ciklus során számtalan bélhámsejt esik áldozatul a paraziták fejlődésének, károsítva ezzel a bélbeni folyamatokat: az emésztést és a tápanyagok felszívódását. Három-négy ilyen ivartalan szaporodási ciklus lezajlása után az egysejtûek ivaros szaporodásba kezdenek, amely folyamat végére elkészül a megtermékenyített petesejt, a zigóta. Ez ellenálló külső falat képez, oocystává alakul, kiszabadul a bélhámsejtből és a bélsárral a szabadba jut. Ez a szervezetben lejátszódó folyamat általában mindössze 4-6 napig tart.
A külvilágon az oocysta megfelelő környezeti tényezők esetén akár 2 nap alatt sporulálódik, fertőzőképessé válik és újabb madarakba jutva azokban is kialakítja a betegséget. Mivel az Eimeriák szaporodása rendkívül gyors: egyetlen oocystából 400.000 is fejlődhet, egy csirke több milliárd oocystát is üríthet! A szaporodás hatalmas ütemét figyelembe véve néhány nap alatt az egész állomány fertőzötté válhat és súlyos megbetegedés léphet fel.
A tünetek
A kokcidiózis klinikai tünetei általában nem specifikusak: gubbasztás, bágyadtság, borzolt, piszkos tollazat, a szárnyak lógnak, a csirkék fázósan összebújnak. A taraj és a lebenyek sápadtak, petyhüdtek, csökken a pigmentáció. Az étvágy romlik, a madarak feltûnően keveset isznak. A tipikus véres hasmenés leginkább erős E. tenella fertőzéskor észlelhető. Később a súlygyarapodás csökken, lesoványodás következik be. Sok esetben, különösen Eimeria mitis okozta fertőzés esetén feltûnő elváltozások az állományban nem láthatók, csak a csökkent súlygyarapodás, a rossz takarmányhasznosulás alapján gyanítható a háttérben megbúvó szubklinikai kokcidiózis. A biztos diagnózis kórboncolással, illetve a bélsárban lévő oocysták fénymikroszkópos vizsgálatával állapítható meg.
A védekezés lehetőségei Az állományváltáskor végzett alapos takarítás és fertőtlenítés gyéríti az oocystákat, de nem akadályozza meg az állomány fertőződését, ugyanis a sporulált, fertőzőképes oocysták rendkívül ellenállóak a fertőtlenítőszerekkel szemben. Az újrafertőződésnek nagyon kedvez a ma szokásos rövid szervízperiódus. Az optimális tartási körülmények és állománysûrûség kialakításával csökkenthető a betegség kitörésének kockázata. Megfelelő alom-minőség esetén az oocysták sporulálódásának és ezzel fertőzőképessé válásának lehetősége csökken. A baromfitelep általános higiéniai állapota, járványvédelme nagymértékben befolyásolja a fertőzőképes oocysták bejutását az istállóba. Több mint 50 éven keresztül a kokcidiózis elleni védekezés a folyamatosan fejlesztett újabb és újabb gyógyszereken alapult. A kokcidiosztatikumok alkalmazása során előnyös tulajdonságaik mellett azonban számos hátrányuk is kiderült: hamarosan rezisztens Eimeria-törzsek jelentek meg, az újabb szerek esetében egyre rövidebb idő alatt. Alkalmazásukkor fennáll a túladagolás és aluldozírozás veszélye, káros gyógyszer-interakciókra jöhetnek létre. A vágást közvetlenül megelőző, előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időszakban (ez legkevesebb 5 nap), számolni kell a betegség késői kitörésének kockázatával. Legnagyobb veszélye azonban a gyógyszer-reziduumok előfordulásának van a baromfihúsban, amelynek humán-egészségügyi jelentősége igen nagy. Ha az állomány nem kapja meg a megfelelő időben a gyógyszermentes befejező tápot, illetve előszállítás, ritkítás történik, fennáll a veszélye annak, hogy a levágott baromfi gyógyszer-maradványokat tartalmaz. Néha még az előírt várakozási idő betartása ellenére is találnak a húsban vagy májban olyan magas maradvány-anyag szintet, amely miatt el kell halasztani a vágást. A kokcidiosztatikumok használata során, különösen ha azok tápba keverése esetleg nem megfelelően történik, mellékhatások léphetnek fel, pl. fokozott ingerlékenység, fokozott vízfogyasztás, tollképződési zavar, mérgezési tünetek.
Megtörténhet, hogy a kokcidiosztatikumot tartalmazó baromfitápot véletlenül - vagy szándékosan - más állatfajokkal etetik. Ilyen esetekben súlyos mérgezések fordulhatnak elő: a monensin lovakra különösen veszélyes, a narasin már nagyon kis mennyiségben is kutyáknál idegrendszeri tüneteket, bénulást és elhullást okoz. Az élelmiszer-biztonság egyre növekvő jelentősége miatt a közeljövőben várhatóan a garantáltan gyógyszermentes baromfitermékek fognak előtérbe kerülni.
Vakcinázás
A kokcidiózis megelőzésének jelenlegi legkorszerûbb módszere a biológiai védekezés, a vakcinázás. Az ideális kokcidiózis vakcina élő, gyengített kórokozókat tartalmaz, mivel az immunitás kialakulásához az Eimeriák teljes életciklusára szükség van, hogy az immunrendszer sejtjei valamennyi fejlődési alakkal találkozhassanak. Tartalmaznia kell az összes Eimeria-törzset, melyek a brojlercsirkék kokcidiózisában szerepelnek, mivel a kialakuló immunitás fajspecifikus: az egyik Eimeria faj ellen létrejött immunitás nem biztosít védelmet egy másik Eimeria ellen. Természetesen a vakcinának maximális biztonságosnak kell lennie, nehogy a benne lévő egysejtûek visszanyerjék eredeti fertőzőképességüket. Mindezeknek a feltételeknek jelenleg a világon, és most már Magyarországon is a Paracox-5 vakcina felel meg. A szájon át felvett vakcina élő, gyengített, sporulált oocystái a csirke bélcsatornájában hasonló szaporodási cikluson mennek keresztül, mint a betegséget kiváltó, vad Eimeria-törzsek oocystái. Két lényeges tulajdonságban azonban eltérnek azoktól: kevesebb a szaporodási ciklusaik száma és egy-egy ciklusban jóval kevesebb és kisebb méretû fejlődési alak képződik. Ennek eredményeként a sporulálatlan oocysták előbb jelennek meg a bélsárban mint a vad fertőzés során, valamint jóval alacsonyabb számban. Ezeket az oocystákat a csirkék a környezetből újra felveszik, így azok a madarak is védettek lesznek, amelyek napos korban esetleg nem vették fel elegendő mennyiségben a vakcinát. A vakcina Eimeria törzsei szaporodásuk folyamán találkoznak az immunrendszer sejtjeivel. Mivel a vakcina élő és a teljes szaporodási ciklus lezajlik, ezért az immunsejtek az összes fejlődési alakot felismerik, amely a hatásos védekezés alapját képezi. A vakcina ún. koraérett törzsei genetikailag stabilak, többszöri passzázs után sem nyerik vissza megbetegítő képességüket, mivel ezek a törzsek fajonként 1-1 oocystából származnak.
A vakcinát napos korban kell alkalmazni, a csibék betelepítése előtt az indító takarmányra permetezve, de alkalmazható már a keltetőben aeroszol permet formájában vagy az istállóban ivóvízben itatva is.
A vakcinázással a kokcidiózis elleni védekezés a termelő kezébe kerül. A védelem közel 100%-os: a betegség sem önállóan, sem társult formában nem fordul elő, csökken a kokcidiózishoz társult egyéb betegségek (pl. elhalásos bélgyulladás) gyakorisága is. A gyógyszermentes takarmány használata során nincs várakozási idő, ezért a nevelés bármely időszakában lehetségessé válik az aggálymentes ritkítás, elővágás, grillcsirke értékesítés. Elhúzódó vágás esetén sem kell a betegség késői kitörésének veszélyétől tartani. A vakcinázással lehetővé válik bio-, illetve ökocsirke előállítása, amelynek értékesítésével növelhető az árbevétel.
A baromfiállományok vakcinázása esetén a takarmánykeverőkben nem jelent többé problémát az egyre csökkenő koncentrációjú kokcidiosztatikumok homogén elkeverése a tápokban, nincs szükség a kokcidiosztatikumos takarmány keverése után a rendszer tisztításra, megszûnnek a kokcidiózis fellépése miatti takarmányreklamációk. A vágóhidakon javul a késztermék homogenitása, mert a vágandó állomány szórtsága csökken: ez megkönnyíti a vágást, a gépek pontosabb beállításával kevesebb a selejt, javul a feldolgozhatóság és biztosan maradványanyag-mentes termékek előállítása válik lehetővé.
A Paracox az egyetlen kokcidiózis elleni vakcina, amelyet az Európai Unióban regisztráltak. Magyarországon is befejeződött a törzskönyvezési eljárás, a felhasználás első hazai tapasztalatai kedvezőek: a kezelt állományokban csökkent az elhullás, javult a súlygyarapodás és a fajlagos takarmányfelhasználás a gyógyszeres tápot fogyasztott állományokhoz képest.
Dr. Hajdu Péter
állatorvos
Címlapkép: Getty Images
