A rendszer működtetésének célja továbbra is ugyanaz: az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. A kísérletben részt vevő szervezetek továbbra is kiemelten fontosnak tartják, hogy a Magyarországon termesztett fajták értékét objektív kísérletekkel lehessen bemutatni, ezért döntöttek a folytatás mellett.
A kísérletek szakmai felügyeletét a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosítja. A testület kilenc tagból áll, a tagokat az alapító társadalmi szervezetek delegálják három évre. A tanács feladata a posztregisztrációs kísérletek finanszírozási hátterének és szakmai felügyeletének biztosítása, valamint a kísérleti metodika kialakítása.
A hibrideket, a vetést megelőzően, közjegyző jelenlétében kódoltuk. Ezzel a lépéssel a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban. A visszakódolásra csak azután kerülhetett sor, miután a fajtatulajdonosokkal is egyeztetve minden vitás kérdést sikerült lezárni. A fentiek alapján világosan látható, hogy a kísérleti rendszer kivitelezésének szakmaisága és pártatlansága vitán felül áll.
A fajták kiválasztásának rendszere
2013-ban a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportba tartozó 44 szemes kukoricahibridet vizsgáltunk. A fajtakiválasztás egyik alappillére volt, hogy a 2013-ban újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibrideknek is megteremtettük az esélyt a versenyben való részvételre azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemeltük őket a kísérletbe.
A fennmaradó fajtaszámot az előző évek GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérleteiben legjobban szereplő hibridekkel töltöttük fel.
Mindezek után lehetőséget biztosítottunk a nemesítőházaknak, hogy az adott fajtaszámkeretükön belül lecserélhessék azokat a fajtáikat, melyekről úgy ítélték meg, hogy ennél jobb genetikai potenciállal rendelkezőt tudnak versenyeztetni.
2010 óta a nemesítőházak olyan hibrideket is indíthatnak, melyek hazai elismerésben nem részesültek, de az EU-listán szerepelnek. A FAO-szám pontos meghatározása érdekében ezek a hibridek elővizsgálatban szerepeltek. Egy kompenzációs listát is létrehoztunk, amelyről a fenti kritériumok alapján szerepelni nem tudó, kisebb nemesítőházak is részt vehettek a kísérletben.
A kísérleti helyszínek
A meghatározott 12 kísérleti helyhez a lehetőségeink szerinti legjobb területi elosztást dolgoztuk ki. Így volt kísérlet a nagy kukoricatermő vidékeken (Debrecen, Mezőhegyes, Iregszemcse, Kaposvár, Tordas stb.), valamint reprezentálva volt a Dél-Alföld is (Székkutas). A FAO 500-as éréscsoportba tartozó hibrideket Magyarország déli részén állítottuk kísérletbe (Iregszemcse, Székkutas, Kaposvár, Jánoshalma, Mezőhegyes).
A Kísérleti Metodika
A Metodika alapja az érvényes Fajtavizsgálati Módszertan, amelyet 2006. március 14-én az Országos Fajtaminősítő Bizottság fogadott el. Az Interneten közzétett verzió – kiegészítve a 40/2004. FVM rendelet utolsó módosításával – elérhető a NÉBIH honlapján Metodika címszó alatt.
Fő eltérési pontok értelemszerűen az előzőekben említett fajtakiválasztásban, valamint a vizsgálati helyek számában, azok területi elhelyezkedésében mutatkoznak meg. Mindkét szempontnál vezér- elv volt a termelői érdekek maximális figyelembevétele.
A 12 beállított kísérletből 11 került kiértékelésre. Szombathelyen a FAO 400-as éréscsoport jégeső és aszálykár miatt került kizárásra, Nyíregyházán madárkár miatt a FAO 300-as hibridek kerültek ki a kísérletből, és a FAO 200 és 400-as hibridek eredményeit három ismétlés alapján lehetett értékelni.
A kiadvány terjedelme nem teszi lehetővé, hogy teljes egészében közöljük, ezért most az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó, 300-as éréscsoport eredményeit jelenítjük meg. A többi éréscsoportot is tartalmazó teljes kiadvány, illetve a korábbi évek eredményei térítésmentesen letölthető a szervezetünk honlapjáról.
www.vszt.hu
Ruthner Szabolcs
VSZT
A cikk szerzője: Ruthner Szabolcs
