A legfontosabb és legalapvetőbb táplálék a kiskutya számára az anyakutya teje, mely sûrû, koncentrált sárgás-fehér folyadék. Nagy energia és fehérjetartalmú táplálék. Ebben az életkorban tökéletesen elegendő a kiskutyák számára. Fontos vitaminokat, ásványi anyagokat (kalcium, foszfor) és immun-globulinokat tartalmaz. Fontos, hogy a megszületés után minél hamarabb szopjanak a kölykök, mivel az immunrendszer az újszülött kutyákban még fejletlen és ezek a tejjel kiválasztódó immunglobulinok védik a kölyköt a különböző fertőzésektől. Ezen védő-fehérjék koncentrációja szülés után folyamatosan csökken a szuka tejében. Ebben az életkorban az egészséges kölykök esznek és alszanak. A sivalkodó, gyakran síró, nyüszítő kölyköt vegyük pártfogásunkba. Előfordulhat, hogy társaik nem engedik emlőhöz jutni. Neki kifejezetten kölyökkutyák számára gyártott tejpótló tápszert adjunk, cumiból vagy kicsi fecskendőből, naponta hat-nyolc alkalommal 2 óránként. Sajnos hasonlóan kell eljárnunk, ha a szuka egészségügyi okokból, vagy az anyai ösztönök hiánya miatt nem foglalkozik a kölykökkel. Ebben az időszakban fontos, hogy a szuka korlátozás nélkül vízhez juthasson, és naponta többször bőségesen etessük. A vitamin és a kalcium kiegészítésre is oda kell figyelni.
2. 2-4 hetes kor
Ebben az életkorban még mindig az anyaállat teje a legfontosabb alaptáplálék, de már egy kevés nyalogatható, pépesített állagú táplálék-kiegészítéssel is próbálkozhatunk. Például csecsemők számára gyártott húsos bébiételek, parizer apró kockákra vágva, májkrém, tojássárgája és tehéntej. Ebben az életkorban a kölyköknek még nincsenek megfelelő fogaik a csontok elrágásához. A kiegészítés fontos nagy alomszámnál, mivel a szoptató szuka tejtermelő képessége nem fedezi a kiskutyák táplálékigényét. Fontos, hogy ebben az életkorban, kb. három hetesen a kiskutyák féregtelenítve legyenek. Sokkal szebben fejlődnek és nem fertőzik környezetüket orsóféreg petékkel.
3. 4-6 hetes kortól 3 hónapig
Erre az időszakra már kinőnek a kölykök tejfogai és képesek darabos táplálékot is felvenni. Ilyenkor nagyon sokat rágnak, a szuka már nem szívesen szoptatja kölykeit, mivel az éles fogak fájdalmasan felsebzik a csecsbimbókat. Ebben az életkorban választják le a kölyköket anyjukról. Érdemes elkezdeni a kölyöktápok etetését, hogy hozzászokjanak a kölykök ezeknek a táplálékoknak a fogyasztásához. A hirtelen, átmenet nélküli takarmány-váltástól lehetőleg tartózkodjunk. Kutyánkat csak fokozatosan szoktassuk át új táplálékra. Nagyon fontos, hogy a fiatal kutya könnyen fel tudja darabolni a táplálékot fogazatával, ezért túl nagy csontokat, felnőtt méretû tápokat ne adjunk a kiskutyának. Száraz tápokat jó, ha folyadékba áztatva etetünk. Javasoltak a kifejezetten kölyökkutyák számára készített tápok, ezek megfelelő beltartalmi értékkel rendelkeznek, jellemző rájuk a magas, 20% feletti fehérjetartalom, az alacsony rosttartalom és az ideális Ca: P (kalcium: foszfor) arány. Érdemes megnézni a táp csomagolását és megnézni a fehérjetartalom százalékos arányát a tápban. A növényi eredetû fehérjéket, pl. a szójafehérjét a kutyák nehezen, rossz hatásfokkal képesek lebontani és beépíteni a szervezetükbe. Ebben az életkorban naponta legalább háromszor kell etetni. A többször keveset elvet követve nem történhet baj. Ne hagyjuk, hogy az alomból hozzánk került kölyök degeszre egye magát, ez ugyanis problémát okozhat. Míg eddig alomtársaival meg kellett osztani a táplálékot, az új gazdinál egyedül, korlátozás nélkül táplálkozhat a kiskutya. A mérték nélküli evés következményei: hányás, emésztési zavarok, bélhurut, szélsőséges esetben heveny gyomormegterhelés, gyomorrepedés és ennek következményeként akár elhullás is lehet. A túletetést legjobb megelőzni. Ha már megtörtént a baj, fogjuk vissza a táplálást csökkentett adagokkal. Ha kutyánk alig tud mozogni, hasa egy labdához hasonlóan feszes és lóg, sürgősen vigyük állatorvoshoz, ahol hánytatással megszabadítják terhétől. Etetésenként jó, ha a kutya a számára kiosztott összes táplálékot elfogyasztja és nem hagy az etetőtálkában maradékot. A maradékot mindig vigyük el a kutya elől és a következő etetésnél használjuk fel, vagy semmisítsük meg. Nagyon fontos, hogy friss, tiszta víz mindig biztosított legyen a kutya számára.
A táplálékot igyekezzünk mindig testtömeg-arányosan kiosztani a kutyának. Ez azt jelenti, hogy ahogy nő, fejlődik a kiskutya, úgy kell növelni a táplálék mennyiségét is. Táponként változó mennyiséget kell adni, ez a beltartalmi értéktől függ. Tanácsos kölyökkorban, akár hetente ellenőrizni a kutya testtömegét. Egyszerû megoldás, ha a gazdi a kiskutyát magához emelve megméretkezik, majd saját súlyát levonja a kapott értékből. Így a pontos testtömeg ismeretében naprakész tápmennyiséget etethetünk a kutyával. Amit ő megfelelő fejlődéssel, növekedéssel meg is hálál nekünk.
Nagyon gyakori kérdés hogy milyen vitamint, táplálék-kiegészítőt adjunk a kiskutyának? A gyári táplálékok, konzervek, száraztápok, általában mikro- és makroelemekkel, vitaminokkal dúsítottak. A tárolás, a hőkezelés és egyéb tartósítási eljárások során azonban csökken a vitamintartalmuk, ezért javasolt jó minőségû multivitamin és kalcium kiegészítés a növekedésben lévő kutyának. A nagytestû fajták nem megfelelő mennyiségû kalcium- és vitaminbevitel esetén gyenge csontozatú, görbe hátú és lábú példányokká válnak. Itt kell felhívnom a figyelmet arra, hogy a túlzott vitaminpótlás súlyos károkat okozhat kedvencünknél. Főleg a zsírban oldódó vitaminok az A és D vitamin okozhat problémákat. Ezért kerüljük ezen vitaminok túlzott adagolását. Csak a tájékoztatón javasolt adagokat alkalmazzuk, azzal nem teszünk jót, ha a javasolt adag többszörösét adjuk, csak ártunk vele. Emberi fogyasztásra gyártott A és D vitamin készítményeket, multivitaminokat soha ne adjunk kutyának, macskának, mert vitamin-igényük eltér az emberétől.
Fontos megemlíteni, hogy a kutya és a vadon élő húsevők nem csak izomhúst esznek, hanem a zsákmányállat csontjait, bőrét, mirigyeit és a növényi részeket tartalmazó zsigereket is elfogyasztják. Ez azt jelenti, hogy ha önállóan állítjuk össze kutyánk táplálékát, kerüljük a kizárólagos húsetetést, mivel ez csontosodási és növekedési problémákat okoz. Kerüljük a forró, hideg, túl fûszeres étkek kutyával való etetését. Jó, ha hőkezeljük a táplálékot (főzés, sütés) ezzel fertőzéseket előzhetünk meg. Nyers sertéshúst, sertés belsőséget, tüdőt, nyirokmirigyeket, soha ne adjunk a kutyának és más húsevőknek sem. Súlyos, gyógyíthatatlan betegséget az Aujeszky-betegséget tudjuk így kivédeni. Az élesen törő baromfi csontot, pl. combcsont, halak, halszálka kerülendő az étrend összeállításakor.
Speciális etetési rendszereket kínálnak egyes tápgyártó cégek. Ezekről állatorvosi rendelőkben illetve az elárusító helyen érdemes tájékozódni. További takarmányozási tanácsokért forduljon bizalommal állatorvosához.
Pécs, 2001. július 25. Dr. Révész Bálint állatorvos
Címlapkép: Getty Images
