Csábító és meghatározóan kedvező, hogy a repcetermesztés kompatibilis a gabonatermesztés gépsorával. Ezzel együtt azonban nélkülözhetetlen figyelembe venni, hogy a repce sokkal kevésbé „türelmes” növény, vagyis a technológiai optimum határok sokkal szûkebbek.
(Igényesebb odafigyelés szükséges, hisz például nem lehet 2 hónapos határon belül vetni, vagy 1 hónapon keresztül aratni, hogy csak a legkirívóbb szélsőségeket említsem, azzal a megjegyzéssel, hogy ilyen tág intervallum a búzánál sem optimális, de még tûrhető eredmények érhetők el.) Ennek jelentősége különösen sorsdöntő azon termelőknél, akik nem rendelkeznek minden eszközzel (kombájn-, szállító-, szárító-, raktár stb.), mely esetben csak az alaposan tervezett és szervezett összefogás segíthet. (Megjegyzésem: ez sokkal olcsóbb, mint új, kisebb-nagyobb beruházás.)
2. Elővetemény.
Sajnos az okszerû vetésváltásba időnként súlyosan belezavarnak a közgazdasági körülmények. (Sokszor ad hoc termelünk, vagy nem repcét.) Ettől függetlenül célszerû úgy tekinteni (ezt más kultúra is meghálálja), mintha a repce termesztésünk mindig gazdálkodásunk része lenne. A legolcsóbb repce gyomirtás az előző kultúrákban végzett alapos gyomirtás, ami például vetőmagtermesztés esetében eleve elkerülhetetlenül szükséges. Emiatt is a legáltalánosabban igénybe vett elővetemény a viszonylag olcsón gyomirtható és precízen betakarított gabona. Az árvakelés ugyanis hozamcsökkenéssel vagy plusz gyomirtási költséggel jár, amit általában „kifelejtenek” az ajánlások, inkább a gyomirtószer felhasználásra ösztönöznek.
3. Talajelőkészítés, vetési idő, vetőmag norma.
E három tényező optimális körülmények között nincs hatással egymásra, egyike nem befolyásolja a másikat. A gyakorlatban sajnos emberi vagy rajtunk kívül álló okból, sokszor nincs optimum, s ekkor – kénytelen-kelletlen – meg kell próbálni egyik másik minimum tényezőt a másikkal (jobb híján) kompenzálni.
A leggyakoribb hibát a talajelőkészítésnél tapasztalom. A korszerû technika bûvöletében ( és a kényszerû spórolásban) elfelejtettük, hogy az elővetemény ( szinte 100 %-ban gabona) betakarítása után 1-2 napon belül elvégezzük; szalmalebontást segítő mûtrágyázás + tarlóhántás + lezáró hengerezés. Ha valahol fontos az utóbbi, a repcénél az! Mégis, mintha „elfelejtettük volna ennek okszerû használatát. (Nagy hiba!)
A vetési idő az áttelelés szempontjából lehet kritikus.
- A jó áttelelés alapvető, de a megfelelő fejlettség a hozamra nagy hatással van.
- Ne a vetés, hanem a kelés időzítése legyen a fő!
A kényes és sokszor vitatott vetési idő probléma végül is oda torkollik, hogy a gazdának az adott összes körülményt figyelembe véve, magának kell dönteni. Optimális a téli 6-8 lombleveles, ceruza vastagságot elérő gyökerû, felszínt teljesen takaró növényzet. Szinte minden szakíró úgymond „rangon aluli”-nak tartja, hogy „elrontott” körülményekre adjon tanácsot („aki hibázik vessen magára”, „ne foglalkozzon repcével” stb.), pedig sok esetben nincs lehetőség visszakozni, hanem kényszerû döntéseket kell hozni, s ebben ki segít? Így fordulhat elő gyakran, hogy mélyen kiszáradt, rögös „vetőágyba” (?) korán (csupán a mielőbbi esőben bízva) megemelt vetőmagnormával vetünk. Minden esetben törekedni kell, hogy a vetőmag legyen elégséges, de feleslegesen egy szemet se vessünk! Természetesen rovarölőszerrel csávázva, 3-6 kg/ha-t vessünk fajtától és körülményektől függően.
Tanácsaim:
1. Kezdettől igyekezzen a „4 tonnások klubjának” oszlopos tagja lenni! (Ehhez édes-kevés a hibrid fajta hisz pl. szentesi nemesítésû új konstans fajta is „tudott” ez évben 115 ha átlagában 4,6 t termést adni.)
2. Ne hanyagolja el a száz éve bevált vízmegőrző-, gyom- kelesztő-pusztító tarlómunkákat, mert az elmulasztottakat a legsokoldalúbb gépcsodával sem pótolhatja.
3. Szélsőséges száraz időszakban nem pazarlás akár 5-6-szor is hengerezni – megéri!
4. Aki adottságainál fogva aligha számíthat 2t/ha feletti termésre, ne áldozzon egy-egy technológiai elemre (pl. hibrid vetőmag) túl sokat (mert csak költségei nőnek), inkább a várható eredmény és az ahhoz legnélkülözhetetlenebb mûveletegyüttes harmóniájára törekedjen. (Nem biztos, hogy egy 3 tonnás repce költséghatékonysága jobb mint egy 2 tonnásé.)
5. Eleve tekintse a repcetermesztést olyan kihívásnak, aminek „csakazértis megmutatom” hogy megfelelek. ( Nem a hivalkodás, csupán az egészséges önbizalom elérésének reményében.)
Tegye magáévá az egészséges és tisztességes versenyszellemet, legyen szerelmes e csodálatos növénybe!
Nagy László növénynemesítő
vetőmag termesztési szakmérnök
Címlapkép: Getty Images
