A tavasz korán érkezik, a nyár hosszú és forró, ősszel gyakori az „indián nyár”, avagy miként errefelé mondják: a vénasszonyok nyara. A kedvező földrajzi adottságok, a mediterrán jellegû klíma, a talaj változatossága, a soknemzetiségû Baranya évszázados hagyományainak és tapasztalatainak köszönhetően – hol a titkok a pincék rejtekében apáról fiúra szállnak – az ország egyik legjobb minőségû és legszélesebb választékú borai teremnek itt, melyeket már az 1800-as években ismertek Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, sőt Európán kívüli országokban is. Napjainkban ismét kedvezően ítélik meg ezeket a nedûket, a villányi bortermelő gazdák számos borverseny, kiállítás díjazott szereplői. Közülük Tiffán Ede 1991-ben, Gere Attila 1994-ben, Polgár Zoltán 1996-ban, míg Bock József 1997-ben elnyerte „Az év bortermelője” díjat is.
A kiváló borok mellett a történelmi borvidék települései kulturális és mûvészeti értékekkel is várják az utazót. Palkonya hûen megőrizte a XVIII. Században betelepített német ajkú szőlőmûvesek építészeti kultúráját, a község legérdekesebb nevezetessége a XIX. Század óta formálódott, egész domboldalt beborító, többszintes pincefalu, amelynek fehérre meszelt házacskái délcegen sorakoznak egymás közvetlen szomszédságában. A település katolikus templomát 1816-ban Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel, s noha dzsámira emlékeztet, a magyarországi körtemplomok egyik legszebb példája. Villánykövesdre németek a törökök kiûzése után települtek, akik ma is ápolják hagyományaikat. A település kétszintes pincesora az ország egyik leglátványosabb mûemlék együttese, ahol a borbarátok mindig nyitott ajtókra lelnek. A Batthyány-pincében – melyet 1754-ben olasz templomépítő mesterek alkottak – tartják minden évben az Európai Bordalfesztivál megnyitóját. Villány a borvidék névadó települése, ahol a szőlőmûvelés feltehetően már a kelták idejében családoknak adott megélhetést. A múltba visszanyúló kultúra írásos és tárgyi emlékeit őrzi itt a Bormúzeum. A város határában található a Villányi-hegység vonulatából 442 méter magasan csúcsosan kiemelkedő Szársomlyó. Keleti oldalában nemzetközi hírû szoborpark található, melynek háttereként felfelé kapaszkodó, harminc méteres sziklafal szolgál festői háttérként. Innen déli irányba szép kilátás nyílik a szőlőtáblákkal, szántóföldekkel, mezőkkel szabdalt síkságra, ahol 1687-ben Lotharingiai Károly keresztény serege fényes győzelmet aratott Szulejmán ottomán hada felett. Az északi szeleket, a déli meleg áramlatokat egyaránt felfogó lejtők aljában – ahol a tavasz közeledtét gyakran már februárban jelzi a kizárólag ezen a vidéken honos magyar kikerics – helyezkedik el Nagyharsány, melynek a XIII. századból származó, többször bővített református temploma érdemel figyelmet. A történelmi borvidék másik központja Siklós. A Dráva síksága felett őrködő határszéli vára a magyar középkor legjelentősebb főúri családjainak volt birtokközpontja és székhelye. A 143 éves török hódoltság egyetlen Siklóson fennmaradt emléke Malkocs bej XVI. Században épült dzsámija, melynek helyreállításáért a település elnyerte az Európa Nostra díjat. A várossal egyesült Máriagyûd, a Dél-Dunántúl legismertebb katolikus zarándokhelye, története XII. századig nyúlik vissza. Az első templomot II. Géza király 1147-ben építtette, ám fénykorát a XVIII. Században élte, amikor az ellenreformáció idején feléledt Mária-kultusz baranyai központjává vált. A borvidék nyugati bástyáját a nemzetközi hírû gyógyfürdőváros, Harkány jelenti, mely népszerûségét elsősorban az 1500 méter mélyről feltörő meleg, kénes, magas szulfid és karbonszulfid tartalmú gyógyvizének köszönheti.
A borvidék keleti hegyvonulatain termesztik a vörösborszőlőket, közülük a legelterjedtebb a Kékoportó, a Kékfrankos, a Cabernet Franc, a Cabernet Sauvignon, a Merlot, a Pinot Noir, a Zweigelt és a Kadarka. Villányban alig van olyan szőlősgazda, aki ne tudná megkínálni vendégét egy pohár finom Kékoportóval. A nedû elsődleges ibolyára emlékeztető illattal és zamattal rendelkezik, mélyvörös színû, lágy és csodálatos harmóniával bír. Az emlékiratok szerint „vörös boraink között a villányi úgy tûnik elő, mint agg tölgy a bokrok fölött.” A Kékfrankos rubin vagy mélyvörös színû, férfias, karakteres, csersavban gazdag, testes, zamatos borát sokan kedvelik, a gazdák burgundinak is nevezik. A bor aránylag lassan fejlődik, egyéves korára érdességét finom bársonyosság váltja fel.
A borvidék középső és nyugati lankáin termesztik a fehérborokat adó szőlőket, melyek közül a legelterjedtebb fajták az Olaszrizling, a Hárslevelû, a Chardonnay, a Tramini, a Rajnai Rizling, és a Királyleányka. Az október második felében beérő Olaszrizling enyhén rezedaillatú, keserû mandulára emlékeztető, tüzes, kissé lágy, csodálatos harmóniájú. Márai Sándor író szerint az „Olaszrizling simaságán érzik még a latinos mûveltség és szőlőkultúra, Pannónia pallérozottsága. A Rizlingben van valamilyen otthonos bizalmasság: az ember úgy issza, mint mikor rokonokkal beszél.” A Chardonnay szőlőfajtát az 1800-as évek végén a pécsi káptalan hozta be Franciaországból. Bora karakteres jellegzetesen finom illatú és zamatú, tüzes, testes, harmonikus, gyakran selymes, a legtöbb évjáratban kiváló és feltûnően elegáns. A borút egyesület megalakulása óta rendkívül sokat tett a vidék települései együttmûködésének elősegítéséért, a kulturális örökség megóvásáért és fejlesztéséért. Tagjai hiszik és vallják, hogy a térség fejlődését szolgálja az örökség megóvása, a borvidék sajátos arculatának és egységes tájegység képének kialakítása, erősítése, a borturizmus fellendítése, a kétezer éves borkultúrában rejlő lehetőségek kibontakoztatása. Az egyesület célja a térség gazdasági és infrastrukturális fejlesztése, a táj egészének és természeti környezetének védelme, a térségi fejlesztési programok összehangolása és megvalósítása. Az egyesület külön hangsúlyt fektet a minőségi bortermelés előmozdítására, a falusi turizmus fejlesztésére, a borvidék szőlőültetvényeinek, ökológiai arculatának megóvására, a helyi minőségi borok piacának és keresletének növelésére, a mûvészeti, kulturális, mûemléki és népi építészeti értékek védelmére. Az országban elsőként alakult egyesület szerepéből adódóan jelentős segítséget nyújt új borút egyesületek létrehozásához is. Ebbéli tevékenységének köszönhetően csupán az elmúlt évben hat új borút egyesület alakult a Dél-Dunántúlon, köztük a szekszárdi, a dél-balatoni, zalai és a Mohács-Bóly Térségi Fehérborút.
Villány-Siklósi Borút Egyesület
7773-Villány
Deák F. u. 22. Pf.: 30.
e-mail: iroda@borut.hu, www.borut.hu
Tel/Fax: +36 72/492-181
Tel: +36 72/492-242
Villány, 2001.08.10.
Címlapkép: Getty Images
