Korábban az idős, elhanyagolt gyümölcsfákon is csak ritkán, erdők közelében előforduló károsítók, most a fiatal ültetvényeket veszélyeztetik!
Díszbogarak
A bronzbogár és a fekete díszbogár a galagonya, kökény- és vadrózsa bokrokról belopóznak a csonthéjas gyümölcsösökbe. A bronzbogár bronzszínû, a fekete díszbogár fekete, de egyaránt 1,5 – 3 cm hosszú, elöl lekerekített, hátrafelé ék alakban keskenyedő bogár. Ezek a két- ritkán hároméves fejlődésû bogarak mindent megrágnak, ami zöld: levelet, levélnyelet, hajtást, sőt gyakran még a virágot is, mégis veszélyesebb a lárva rejtett károsítása. A megtermékenyített nőstény nagyobb csomókban, a fatörzs alsó részére, kéregrepedésekbe helyezi tojásait. Zavartalan körülmények között több száz tojást is lerakhat. Mindkét faj lárvája a pondró, amelynek kicsi feje és jellegzetesen kiszélesedett első szelvénye van. A kikelő, pondró típusú lárvák befúrják magukat a kéregbe, és a gyökérnyak, vastagabb gyökerek kérge alatt készítik járataikat. A károsítás ezért nehezen vehető észre, és a rejtetten élő lárvák ellen a védekezés szinte lehetetlen.
A lárvák fejlődése során a járatok egyre szélesednek, mézgásodnak, akadályozzák a tápanyagszállítást. Ezért a tünet a vontatott kihajtásban rügypergésben, a korona csúcsi részén hajtásszáradásban jelentkezik. Csak nagyon alapos, a vékony gyökerektől a fa tetejéig tartó vizsgálattal lehet meghatározni, hogy a tüneteket okozó elsődleges károsító nem pocok, nem cserebogárpajor, nem kéregmoly, nem gyökérgomba, hanem a bronzbogár vagy a fekete díszbogár lárvája a pondró. Két éven át a kéreg alatt, kanyargó járatokban élő, 5-7 cm hosszú, fehér pondró kifejlődése után, a kéreg alatt csontszínû szabad bábbá alakul.
Védekezés: A rágó kártevők elleni rovarölőszerek csak a tavaszi rajzás idején hatásosak. Amennyiben ezt a védekezést elmulasztottuk, fel kell deríteni a járatokat, el kell pusztítani a lárvákat, vagy a bábokat, majd ajánlatos sebkezelővel bekenni a sebeket. Legfontosabb azonban a károsító korai felismerése.
Szúbogarak
A korábban szépen fejlődő, de egy tavaszon vontatott kihajtású, majd pusztuló gyümölcsösben más, de szintén rejtetten élő károsítót is találhatunk. A fiatal fák törzsén, az ősszel felrakott törzsvédő háló lebontása után, finom, lepotyogó, fûrészporszerû rágcsálék, majd egy pici lyuk megtalálása segíti a szúbogarak károsításának meghatározását. Gyümölcsöseinkben három szúbogár-faj, a nagy kéregszú, a kis kéregszú és a púpos szú is előfordulhat. A károsító faj, vagy fajok meghatározása a védekezés optimális idejének meghatározása miatt fontos. A károsítás nagyon hasonló. A megtámadott fa beteges kinézetû, későn fakad, kérgén számos kerek, kb. 2-3 mm átmérőjû lyuk látható. A lárva járatok a két kéregszú-faj esetében a kéreg alatt, a púposszúnál a fatestben találhatók. Közismert, hogy a szúbogarak gyengültségi károsítók. Mindig oka van, ha egy gyümölcsöst megtámadnak. Ez az ok lehet egy helytelen mélyültetés, hosszabb ideig tartó vízállás, vagy nyári aszály, téli fagykár, jégverés, vegyszerperzselés vagy más, elsődleges rovarkárosítás, amelyet vegyszeres védekezéssel már leküzdöttünk. A lényeg a sínylődő, fonnyadó hajtások jellegzetes illata, amely csalogatja a bogarakat a közeli erdőből, vagy a több éve halmozódó nyesedék kupacokból. Tavasszal a szúbogarak a fakadó rügyeket rágják, a kétnemzedékes kéregszú fajok nyár közepén a fiatal hajtások alapi részén folytatnak érési táplálkozást. Később befúrnak a vastagabb ágakba és a törzsbe majd a gondosan elkészített járataikba helyezik el tojásaikat. A tojásból kikelő lárva, a lábatlan kukac rágásával tovább károsítja a megtámadott fát.
A szúbogarak veszélye fokozódik, ha közelben elhanyagolt idős gyümölcsös, erdő, nyesedék halom van, vagy nem távolítjuk el időben a kipusztult fákat. A vegyszeres védekezés akkor hatásos, ha figyelemmel kísérjük a lárvák fejlődését, és időben észrevesszük a bogarak rajzását. A fák felületén érési táplálkozást folytató bogarak ellen, bármelyik rágókártevők ellen ajánlott készítmény hatásos a kéreg alatt, vagy a fatestben élő lárvák, és bábozódó bogarak ellen nincs hatásos készítmény.
A fertőzött fa megmentése érdekében minél előbb radikális metszést kell végezni. Valamennyi elszáradt, száradó és ez évben már gyenge hajtásnövekedést mutató ágat ajánlatos levágni. A kertben minden levágott nyesedéket, ágat, kiszáradt fát a rajzás idők előtt el kell égetni. A rajzást úgy figyelhetjük meg, ha a fertőzöttnek mutatkozó ágdarabok egy kötegét a szúnyoghálónál sûrûbb szövésû, izoláló hálóból készült dobozban, vagy zacskóban kiakasztjuk az egyik fára, és természetes körülmények között tartva rendszeresen figyeljük a bogarak megjelenését.
A rejtetten élő, váratlan veszélyeket okozó, ritka rovarok ellen a hatásos védekezés a megelőzés. Gondoskodni kell a fák rendszeres ápolásáról, zavartalan fejlődéséről. A rosszul fejlődő, pusztuló és főleg a fertőzött fákat vagy egyes koronarészeket mielőbb el kell távolítani az ültetvényből. Ezt megelőzően azonban még egyetlen fa kipusztulásának az okát is meg kell állapítani. Csak a károsító meghatározása után dolgozhatjuk ki a hatásos védekezést és csak így előzhetjük meg a járványos károsító felszaporodást, tömeges fapusztulást.
Dr.Véghelyi Klára
Címlapkép: Getty Images
