A takarmány komponensek közül a fehérjék és szénhidrátok emésztése az emlősökéhez hasonlóan zajlik le. A nyersrost emésztését baromfiban megnehezíti a takarmánynak a baromfi bélcsövében történő rövid áthaladási ideje. Ennek ellenére a vakbélben folyik kisebb mértékû cellulózemésztés. A takarmány össze nyersrost tartalmának az emésztése mégis jelentéktelen, mert a takarmánynak csak kis része jut a vakbélbe. Éppen ezért a baromfitartók fő törekvése az, hogy az állat elé kerülő táp nyersrost tartalma minél alacsonyabb legyen, mivel a magasabb nyersrost tartalom a takarmány egyéb komponenseinek az emészthetőségét is rontja. Az alacsony rosttartalmat olyan alapanyagok alkalmazásával tudják elérni, mint például a kukorica vagy a hipro szójadara. A takarmánnyal felvett zsírok az emlősök zsíremésztéséhez hasonló folyamatok eredményeként di- és monogliceridekre, valamint zsírsavakra hidrolizálnak. A baromfifajok igen jól emésztik a zsírt, ezt használják ki a broilertartók, amikor különböző alapanyagokkal (zsírpor, full-fat szója) a tápok zsír és energiatartalmát magasra teszik, ezáltal maximalizálva a testtömeg gyarapodáshoz szükséges energia bevitelt.
A baromfiaknál fokozottan ügyelni kell a vitaminszükséglet kielégítésére, mert a teljesen zárt tartási körülmények között az állat csak az általunk szolgáltatott takarmányból tudja fedezni a szükségleteit. A vitaminbevitelnél alapszabály, hogy minél nagyobb az állat termelése, illetve hogy minél nagyobb a stressz, és minél rosszabb körülmények között termel az állat, annál többet kell belőle biztosítanunk. A takarmányban a vitaminok bomlásnak indulhatnak a hő hatására, levegővel és napfénnyel való hosszabb érintkezés hatására, vagy például egyes toxinkötő anyagok használatával. Ezek a tényezők is mind emelik az általunk bevitt vitaminok ajánlott szintjeit. A tojótyúk tápok átlagos vitaminszintjeit:
A vitamin(IU) D vitamin(IU) E vitamin(mg)
Tojótyúk 8000-12000 2500-3500 20-30
Baromfinál az A vitamin hiánya esetén a nyelőcső hámjának elfajulása és veseelváltozások kialakulása (köszvény) mellett több lesz a véres tojás, és romlik a kelési százalék. A csirke májának A vitamin tartalmától függ, hogy a csirke meddig lesz képes kompenzálni a hiányos vitaminellátást. A klasszikus tojáshéj-elvékonyodás magyarázza a D vitamin hiányát a tojótyúkoknál és a nagyszülőpároknál, de jellemző tünet a csontritkulás miatti gyenge csontozat és deformálódás a broilercsirkénél. Az E vitamin hiánytünetei sokszor az E vitamin-antioxidáns (a vitamin bomlását gátoló anyag) jelenlétének a hiányára vezethetők vissza (pl. táplálkozási agylágyulás), de igazolt a közvetlen hiánya miatti szív- és vázizom-elfajulás is.
A tojástermelés metabolizálható energia transzformációs hatásfoka 60% körüli, amely a tojáshéj felépítésének energiaigényes volta miatt ennyire alacsony. Az energia és aminosav szinteknél az ajánlásokban lényeges különbséget tennünk kistestû, és középnagytestû fajták, illetve hibridek között. Az aminosav tartalomban a kéntartalmú aminosavak fontosságát nem győzi a szakirodalom hangsúlyozni, nem feledkezve meg a lizinszintről sem. Az ajánlott szintek a következők:
táblázat A beltartalmi szintekben tegyünk különbséget attól függően, hogy az állományunk a tojástermelés mely periódusában van. Legalább 3 féle beltartalmú és összetételû tojótápot etessünk egy tojóéven belül. Ne feledkezzünk meg a makroelem szintekről sem, a sikeres tojástermelés alapja ezen paramétereknek a megfelelő mértékû kielégítése.
Muzsek András