Ezen az alapon kapta az elnevezését a rozsda gombák csoportja is, mert az ide tartozó gombák „uredó” telepein képződő „uredó-spórák” rozsda színû bevonatot képeznek gazdanövényeik felületén. Ez csak az egyik spóra alak, mert a rendkívül bonyolult életmódú rozsdagombáknak 5 féle spóratelepe és ennek megfelelően 5 féle spóra alakja lehet. A rozsdagombák életmódjának a megfigyelését megnehezíti az, hogy a legtöbb faj gazdacserés fejlődésû. Ezért a rozsdagombák fertőzésével ott kell számolni, ahol a két különböző fajhoz tartozó, rokonságban nem lévő gazdanövény egymás közelében található. Az alma, körte és a birs gimnosporangiumos-rozsdabetegségét okozó Gymnosporangium fajok az almatermésû fajok leveleit, vesszőit, és terméseit csak abban az esetben fertőzik meg, ha 100 méteren belül fertőzött boróka (Juniperus) bokor található. Az almatermésûek levelének színén sárgás-, majd narancsvörös folt keletkezik, melynek közepén fekete pontokat láthatunk. Ez a spermogonium. Az ecidium-nyúlványok a levélfonákon, nyár közepén fejlődnek. Ezek a nyúlványok gyakran torzult formában a termésen is megjelenhetnek. Az ecidium-nyúlványok felrepednek, bojt, vagy pamacs-szerûek lesznek és a belőlük kiszóródó ecidiospórák fertőzik a boróka fás részeit. A boróka vastagabb ágain vagy a törzsén orsó alakú, 10-20 cm hosszú megvastagodás jelzi a fertőzöttséget. Tavasszal, vagy nyár elején, nedves időben a kéreg megrepedezik és rajta a kórokozó kicsi, szarv alakú, kocsonyás állományú kinövések, teleutócsapok fejlődnek. Ez a rozsdagomba fő fejlődési alakja. Nedves időben ezek a csapok vizet vesznek fel, megduzzadnak, nyálkásodnak, és bennük teleutóspórák milliói fejlődnek. Ezeken lefüződő bazidiospórák fertőzik a körte fiatal leveleit. A körte levélen fejlődő ecidióspórák fertőzik azután a borokát. A körtén a fertőzött levelek korai hullása, a borókán a megvastagodott részek száradása, majd az egész bokor pusztulása jelenti a kárt. Sokkal nagyobb kárt okoz a birs gimnosporangiumos fertőzöttsége, mert a levelek mellett a termés is fertőződik. Az egyik tünet a körülbelül dió nagyságot elért gyümölcsön jelenik meg és a hajtás is megvastagodik, torzul. Ebben az esetben a termés elpusztul. Amennyiben később történik a gyümölcs fertőződése, akkor a fertőzést jelző foltok megvastagodnak, és a gyümölcs féloldalasan fejlődik, eladhatatlan lesz. Szerte a világbab több mint 20 Gymnosporangium fajt ismernek, nálunk a Gymnosporangium sabinae a leggyakoribb. Az észak-Amerikában és Ázsiában előforduló, az almatermesztésben súlyos károkat okozó fajok Európában – így hazánkban is - zárlati károsítónak minősülnek.
A piros-, fekete- és az alanyként használt arany-ribiszkén a kronarciumos ribiszkerozsda uredo- és teleutó-alakja, az öttûs fenyőkön (Pinus-fajok) a gomba piknidiuma és ecidiuma fejlődik. Ez a rozsdagomba Európában 1883-tól ismert. Fenyőcsemetékkel került az Egyesült Államokba, ahol azóta is rendkívül veszélyes kórokozó. Ez figyelmeztet bennünket arra, hogy ilyesmi fordítva is megtörténhet, és az Európában nem ismert rozsdabetegségeket bármelyik gazdanövényével behozhatjuk hazánkba.
Nem gyakori, és csak ritkán káros mértékû hazánkban a tranzséliás szilvarozsda. Az előforduló két rokon faj közül a Tranzschelia pruni-spinosae a szilvát és a kajszit, a Tranzschelia discolor a szilvát, kajszit és az őszibarackot fertőzheti. Mindkét faj gazdacserés fejlődésû rozsdagomba. A csonthéjasok levelein fejlődő sárgás foltok fonák felöli oldalán nyár elején a rozsda-színû uredospórák, nyár végén a teleuto-telepek fejlődnek. A gomba ecidiumos alakja a bogláros kökörcsin és az erdei szellőrózsa levelein található.
A pukciniás köszméterozsda (Puccinia ribesii) csak a köszméte és sásfélék (Carex fajok) együttes előfordulása esetén okozhat gondot.
A rozsdagombák gazdacserés életmódja kicsit bonyolultnak tûnik, egy azonban biztos, a hazánkban legnagyobb kárt okozó gimnosporangiumos körte- és birs-rozsda boróka nélkül nem marad életben, és fordítva, körtefa, vagy birsbokor nélkül a boróka sem fertőződik. Ajánlatos tehát eldönteni, hogy gyümölcsöt akarunk termeszteni, az örökzöld borókában, vagy éppen ebben a különös életmódú mikrogombában gyönyörködünk szívesebben. A rozsdagombák ellen a legtöbb gombaölőszer hatásos, de nagyon fontos, hogy a közelben lévő boróka bokrokat is permetezzük meg.



Dr Véghelyi Klára