A JÖVEDELEM MEGHATÁROZÁSA

A szja-törvény szerint az ingatlan, a vagyoni értékû jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyek valamely tevékenységből származó bevétellel szemben költségként elszámolt). Ezek lehetnek:

- vásárolt termőföld esetében a szerződés szerinti vételár,

- kárpótlással szerzett termőföld esetén a vételárként szereplő összeg,

- örökölt, ajándékozás keretében szerzett termőföld esetében az illeték megállapításakor figyelembe vett összeg.

A bevételt csökkenti az a ráfordítás, amely értéknövelő beruházásként az ingatlan szokásos piaci értékét növeli. Nem számít ingatlanértékesítésnek a termőföldről szóló törvényben meghatározott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere. Ha a cseréhez értékkiegyenlítés is kapcsolódik, akkor az így kapott pénzösszeg teljes egészében egyéb jövedelemnek számít. Ezt viszont nem itt, hanem a 12. sorban kell feltüntetnie. Költségként vehető figyelembe a szerzéssel és átruházással kapcsolatban felmerült, igazolt kiadás, pl. ügyvédi költség, hirdetés költsége, illeték. A termőföld esetében is a bevétel és a kiadások (költségek, ráfordítások) különbözeteként számított összeg csökken 10-10 százalékkal, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik, vagy azt követő évek valamelyikében történik. A megszerzés évét követő 15 év eltelte után a termőföld-értékesítést nem terheli adófizetési, bevallási kötelezettség.

A 2012-ben értékesített termőföld esetében a számított összeg a következők szerint csökkenthető:

Adómentes a termőföld értékesítéséből származó jövedelem összegéből a 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha az éves összes jövedelem a 4 318 000 forintot nem haladja meg, és az értékesítés:



- regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja,



- az értékesítés regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja részére történik, és az alkalmazott a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja.

Amennyiben a termőföld értékesítéséből származó jövedelem meghaladja a 200 000 forintot és a magánszemély összes éves jövedelme – az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kivételével – nem haladja meg a 4 318 000 forintot, akkor a jövedelem 200 000 forint feletti részét az adóbevallásban fel kell tüntetni. Ekkor a 16%-os adót a jövedelem 200 000 forinttal csökkentett része után kell az „e” oszlopba beírni. Abban az esetben, ha az összes jövedelem több 4 318 000 forintnál, akkor a jövedelem egésze után meg kell fizetni a 16%-os adót. Amennyiben az átruházás az utóbb említett cél megvalósulása mellett a részarány tulajdon megszüntetését is eredményezi, akkor a teljes jövedelem mentes az adó alól a magánszemély éves összes jövedelmének nagyságától függetlenül.

Jövedelemnagyságtól függetlenül adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem akkor, ha az értékesítés:



- regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemély részére történt, akinek az általa használt földterülete nem éri el az erről szóló jogszabályban meghatározott mértéket, és a vevő a területet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként legalább öt évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább tíz évre bérbe adja,



- magánszemély részére birtokösszevonási céllal történt,



- a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából történt,



- a Nemzeti Földalap javára történt.

Az előzőekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatók, ha az eladó rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával arról, hogy a termőföld értékesítése az adómentesség feltételeinek megfelel. Az okiratnak tartalmaznia kell a vevő természetes azonosító adatait és az adóazonosító jelét is. Az eladónak a vevő nyilatkozatát az elévülésig meg kell őriznie. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt a vevőnek kell megfizetnie.

Amennyiben kárpótlási eljárás során megszerzett termőföldet, erdőt értékesített, az ebből származó jövedelme után is 16%-os adót kell fizetnie. Ekkor a 160. sor „b” oszlopába a teljes bevételt, a „c” oszlopba a szerzéskori forgalmi értéket (ez a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget jelenti), az esetleges értéknövelő beruházás költségét és a szerzéssel és eladással kapcsolatosan felmerült kiadásokat együttesen kell beírnia. Amennyiben a szerzést követő hatodik évben vagy azt követően került sor a termőföld értékesítésére, akkor az előzőek szerint kiszámított jövedelmére is vonatkozik az évenkénti 10–10%-os jövedelemcsökkentési lehetőség. A „d” oszlopban a jövedelmet, az „e” oszlopban pedig ennek 16%-os adóját kell feltüntetnie.

Abban az esetben, ha a kárpótlásban szerzett termőföldjét eladja és a keletkezett jövedelmének teljes összegét az értékesítéstől számított egy éven belül belföldön – a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamában – fekvő mezőgazdasági mûvelésû termőföld vásárlására fordítja, a befizetett adót az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott szerződés másolati példányának csatolásával visszakérheti. Amennyiben a földvásárlás az adóbevallás benyújtásáig megtörténik, az adót nem kell befizetnie.

Krenovszkyné Lovász Andrea

Reg. Okl. Adószakértő

A cikk szerzője: Krenovszkyné Lovász Andrea