A konferencia bevezetőjeként Krasznai Gábor, a BASF Agrodivízó vezetője az elmúlt év sikereiről számolt be. Az utóbbi esztendőkben hatékony együttmûködéssel, szakemberek bevonásával külön szőlészeti csapat alakult. Útjára indították továbbá a szőlővédelmi előrejelző rendszert, ami idén további újításokkal segíti a szőlészek munkáját.
A borászok, termelők új kihívásait – a különböző károsítókat és klimatikus jelenségeket – és az ellenük való védekezés lehetőségeit mutatta be előadásában Dr. Mikulás József. A címzetes egyetemi docens szerint a gondok okozata többrétû. Először is, a vegyszerek, az újabb és újabb készítmények ismeretében azt gondoljuk, már minden problémát ismerünk, sőt, azokat meg is oldottuk. Hiszen korszerû és speciális növényvédő szereket alkalmazunk, régi, szélesebb hatású készítményeket pedig már nem használunk. Mikulás szerint ez nem feltétlen jó ötlet, hiszen a régen használt szerek olyan károsítókat is elpusztítottak, amikről nem is feltétlen tudtuk, hogy gondot jelentenek. A szerénytelenség mellett további problémát okozhat, hogy sokszor csak a számítógépen keresztül tájékozódunk a termény állapotáról. Mint ahogy azt a professzor is javasolja, legyen a szőlőültetvénynek „gazdája”, olyan, aki nem csak akkor nézi meg a növényt, ha a mûszer valami problémát észlel.
Az elmúlt évben komoly gondot jelentett a feketerothadás korai megjelenése és ebből kifolyólag erős károsító hatása, továbbá az esca, az Eutypa, a lisztharmat, de a kendermagbogár, az ékköves araszoló, a zöld cserebogár, a kabócák, a szőlőtripsz és a napperzselés következményei is fejtörést okozhattak a gazdáknak. A legnagyobb problémát azonban a feketerothadás jelentette. A hazánkban először viszonylag későn, alig több mint egy évtizede, 1999-ben megfigyelt károsodás az ország szinte minden borvidékén felütötte a fejét. De nem feledkezhetünk meg a szőlészek életét régóta megnehezítő, ám annál kevésbé ismert szőlőbetegségről, az escáról sem, ami gutaütésszerû tőkepusztulást eredményez, és nem kivételez: minden szőlőtermő területen előfordulhat. Korai levéltünete nem összetévesztendő a hasonló külső jegyekkel jelentkező magnéziumhiánnyal, már csak azért sem, mert a korai védekezés elengedhetetlen az esca ellen. A megelőzés alapja az egészséges szaporítóanyag használata, de létfontosságú a higiénikus oltás, a beteg és kivágott szőlőtőkék eltávolítása és hogy elkerüljük a nagy sebek okozását a metszéskor. A hatékony védekezéshez hozzátartozik, hogy az első kezelés már rügyfakadáskor szükséges, és jó, ha tudjuk, hogy a kontakt készítményeket eső előtt a legcélszerûbb használni. A professzor további tanácsa, hogy feketerothadással szemben nyugodtan alkalmazzuk a peronoszpóra, illetve a lisztharmat ellen engedélyezett készítményeket. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában pedig jobb, ha felszívódó gombaölő szereket használunk.
A két portugál vendég, Cecília Rego és José Saramago a dél-európai ország borvidékeit, az ezeket érintő betegségeket és az ellenük való védekezés innovatív megoldásait mutatták be a konferencia résztvevőinek. Lévén országukban igen változatos a talaj, így nagyon különböző karakterû borokkal büszkélkedhetnek, és a felvetődő problémákat is a sokszínûség jellemzi. A náluk megjelenő, a szőlő fás részein olykor súlyos gondokat okozó megbetegedések közé sorolja Cecília Rego többek között a korai tőkeelhalást, a feketelábúság-betegséget, a fiatalkori Petri-betegséget és az escát. A legtöbb problémát a Botryosphaeriaceae-fajok okozzák, ezt követi a fás részek részleges elhalása, majd a korai tőkeelhalás, végül pedig az esca.
A korai tőkeelhalás kezdeti tünetei a levélsárgulás majd vörösödés. A termőterületen a beteg növények megjelenése és eloszlása hektikus. A korai tőkeelhalással a feketelábúság-betegség, illetve a Petri-betegség hozható összefüggésbe.
A portugál szakemberek különböző kísérletek alapján több védekezési formát javasolnak, attól függően, hogy csemetekerti vagy szabadföldi szőlőültetvényről van-e szó. Előbbiben érdemes vetésforgót alkalmazni. Fontos, hogy elvégezzük az alany- és az oltóvessző-dugványok meleg vizes kezelését még az oltás előtt, vagy a gyökereztetés után, 50–53°C-on, körülbelül fél óra hosszan. Az áztatótartályokban használjunk gombaölő szereket, a vágóeszközöket folyamatosan fertőtlenítsük és számoljuk fel a fertőzött törzsültetvényeket. Kerüljük a szőlőültetvények azonnali újratelepítését. Érdemes magas minőségû, fémzárolt szaporítóanyagot használni, ültetés előtt pedig bemártással, gombaölő szeres kezelést alkalmazni. Telepítés előtt véletlen mintavétellel laboratóriumi vizsgálatot végezzünk, kerüljük a kórokozók fertőzőanyagának agrotechnikai mûveletekkel való széthurcolását. Nem feledkezhetünk meg az elhalt vagy beteg növényről sem: a további fertőzést elkerülendő távolítsuk és égessük el, a beteg szőlőültetvényeket pedig számoljuk fel!
A külföldi vendégek előadását a BASF szőlővédelmi előrejelzést folytató csapatának két tagja, Dr. Mikóczy Nárcisz és Najat Attila követte, akik a tavalyi szőlővédelmi előrejelzéseket és tapasztalatokat, illetve a cég online előrejelző rendszerének újításait, újdonságait mutatták be a közönségnek.
A sikeres előrejelzés feltételei többrétûek. Hogy valóban hasznos, a termelők számára alkalmazható adatokkal szolgáljon a cég, pontos meteorológiai adatokat kell az előrejelzésben feltüntetnie. Nem elég azonban az adathalmaz, kell egy (de inkább több) szakember, aki ezeket a számokat kiértékelheti: aki rendelkezik szőlészeti ismeretekkel, aki számára nem idegen a károsítók biológiája, aki képben van, mi történt az előző évben az adott területen, és ismeri a károsítók áttelelésének részleteit. Olyan szakember, aki folyamatosan figyeli az ültetvényt – nem csak a számok tükrében, a monitor villódzó fényeit. Tavaly a rendszer – a www.szoloelorejelzes.basf.hu – tíz saját borvidéki meteorológiaiállomás-hálózat, négy egyéb borvidéki együttmûködés és öt szőlész-növényvédős szakember segítségével nyújtott folyamatosan naprakész információt az oldalra látogatóknak. De miért is éri meg kattintani? Mert itt valódi időjárás-előrejelzést találunk: nem csak az egyedi állomások mikroklimatikus mérései alapján számol a rendszer, de figyelembe veszi az összes mûködő állomás adatait. Továbbá „öntanuló”, vagyis a helyi előrejelzéseket folyamatosan újrakalkulálja a frissen mért adatok alapján, pontosítja a modellt az előre jelzett és mért paraméterek összehasonlításával. Huszonnégy órás előrejelzésen belül nyolcvan százalékos pontossággal jelzi előre a csapadék megjelenését, a hőmérsékletet pedig kevesebb, mint 0,7°C-os hibával „jósolja” meg. A kezelőfelület felhasználóbarát, a számítógéphez kevésbé értők is könnyen kiigazodnak az oldalon, amely szakértői háttérrel, helyszíni szakemberekkel és azok videóival, fotóival, ábráival segít eligazodni a szőlészet aktuális kérdéseiben.
A tavalyi esztendő tapasztalatait az elmúlt ötven év átlagával hasonlította össze Dr. Mikóczky Nárcisz, amiből kiderült, hogy a négy bemutatott borvidéken (Neszmély, Hajós, Tarcal, Villány) az átlagos hőmérséklet akár 3°C-os eltérést is mutathatott – a 2012-es év javára. A csapadékmennyiség, leszámítva a januárt, áprilist és júliust, viszont alacsonyabb volt, mint fél évszázad átlagában. Forró, száraz évet zártunk, ami bővelkedett extrém időjárási jelenségekben is. A leghidegebb állomásokon, Bátán, Gyöngyöstarjánon és Feldebrőn februárban –20°C-os minimumot is mértek, míg a legmelegebb területeken nyáron 40°C fölé kúszott a hőmérő higanyszála. A legtöbb csapadék Villány és Mecsekalja területén hullott, a legszárazabb viszont Tarcal és az Ecséd (Fáy tanya) voltak. Huszonhárom év átlagában a legtöbb megbetegedést és problémát a lisztharmat jelentette. Elengedhetetlen a szakember, aki jól ismeri a gazdanövény fogékonyságát a különböző betegségekre – így tud hiteles, átfogó képet, javaslatot adni a termelőnek, hogyan védekezhet a különböző károkozók ellen a leghatékonyabban. Így elkerülhetőek a felesleges kezelések, csak tökéletes növényvédelmet adhatunk a szőlőnek. Ha a helyzet úgy kívánja (pl. szükség van az azonnali beavatkozásra) eltérhetünk az előre ajánlott technológiától is.
Tavaly már sok újdonsággal jelentkezett az előrejelző rendszer – 2013-ban is számos innovációra számíthatunk. Az előző években megismerteken kívül öt újabb meteorológiaiállomás-hálózat és két másik borvidéki együttmûködés alapján lesz még pontosabb a rendszer. Az öt új borvidék: a soproni, az ászár-neszmélyi, az etyek-budai, a móri és a balatonfüred-csopaki. A 2012-ben bevezetett videoanyagok továbbra is segítik a szőlészeti munkát, sőt, folyamatosan bővülnek majd újabb és újabb mozgóképes beszámolókkal, amelyekben a szakemberek a terepen mutatják meg, mire érdemes odafigyelni. Ezt később, írásos formában, kör-e-mailben is megkaphatja az, aki feliratkozik a listára. A személyre szabható felületen beállíthatjuk kedvenc borvidékeinket, amelyekről időről időre információt szeretnénk kapni. Szintén tervben van a mobil-alkalmazás bevezetése, a hőösszeg-számításon alapuló rovar-előrejelzés, a rovarcsapdák webes felületen való, online figyelése, amit a rendszer automatikus képkiértékeléssel fejel meg.
Hoffmann Péter és Dr. Füzi István, a BASF fejlesztőmérnökei előadásukban a szőlőbetegségek tavalyi előfordulásáról és az idén várható veszélyekről tájékoztatták a jelenlévőket.
A szőlőlisztharmat 2012-ben nem jelentett veszélyt a hazai szőlészeknek, bár 2011 szeptemberében nagyon kedvező körülmények alakultak ki a kórokozó átteleléséért felelős ivaros termőtestek (kazmotéciumok) képződéséhez. Az október–november környéki, meglehetősen kevés csapadék azonban nem segítette a termőtestek levelekről történő lemosódását és a tőkék kérgén való fölhalmozódását, a februári hidegek következtében pedig a gomba rügyekben telelő szövedéke (micéliuma) is elfagyott. Bár már 2012. április 23–24-én teljesültek először az aszkospóraszóródás időjárási feltételei, a fertőzés mégsem jött létre. Ugyanis bár a levélnedvesség ideális volt, a hőmérséklet a kórokozó számára kedvezőnél hamarabb 10°C alá süllyedt. Így egészen május 4-ig nem teljesültek a fertőzés feltételei – 2012 nem lett a gombák éve. Miután az első fertőzés megtörtént, a lappangási idő lejárta után, május közepe táján megjelent a lisztharmat, de ahogy azt a honlapon (www.szoloelorejelzes.basf.hu) is olvashattuk, nem tûnt nehéz ellenfélnek: „Ahogy arra számítani lehetett, május 11-én megjelentek borvidékeinken (szekszárdi és tolnai borvidék – a szerk.) a szőlőlisztharmat első tünetei a leveleken. A lisztharmat előrejelzését illetően a primer fertőzés tüneteinek fölmérése a legfontosabb esemény, ugyanis a tünetek gyakoriságából és koraiságából a bogyók fogékony időszakában várható fertőzési nyomásra következtethetünk. Mivel idén a tünetek nagyon ritkák és nem is túl koraiak, járványkitöréstől nem kell tartani. A szőlősgazdák bizakodhatnak tehát, hogy sem a peronoszpóra, sem a lisztharmat elleni védekezés nem jelent majd nagy kihívást számukra.” Írta Füzi István, Hoffmann Péter pedig a következőképpen fogalmazott május közepén:
„2012. május 14-én reggel a villányi borvidéken rátaláltunk a lisztharmatgomba tüneteire.” (…) „Lesz-e ebből járvány az idei évben? Az aszkospórás fertőzésből származó tünetek előfordulásának gyakorisága nagyon alacsony: kétszáz tőketörzshöz közel eső levélen átlagosan egy telep látható. Megjelenésük időpontja pedig egyáltalán nem korai, hiszen egyes fajták várhatóan május harmadik dekádjában már virágozni fognak.” (…) „Következésképpen idén járvány helyett inkább a kórokozó lassú, mérsékelt felszaporodása várható.”
És hogy miért is „úsztuk” meg tavaly az erős fertőzést? Mert az első tünetek megjelenésének időpontja és előfordulási gyakorisága erősen befolyásolja a fürtkárt. Tehát minél inkább késik a tünetek megjelenése és minél ritkábban fordulnak elő, annál inkább csökkennek a betegség „esélyei” fajtától, helyszíntől, borvidéktől függetlenül. Ha azonban korán (már hetekkel a virágzás előtt) és nagy gyakorisággal jelennek meg a tünetek, nagy járvány várható az adott évben. Többek között ezért is olyan kiemelten fontos, hogy még időben észleljük a tüneteket, és az adott időszaknak megfelelően módosítsuk a védekezésünket.
A két fejlesztőmérnök huszonkét év átlagában mutatta be, milyen módon befolyásolják a lisztharmatgomba járványdinamikáját az időjárási feltételek. Ha egy adott szezonra vonatkozóan a három legfontosabb időszak (termőtestképződés, termőtestek lemosódása és aszkospóra-szóródás) időjárási feltételei kedvezőek, erős fertőzéssel kell számolnunk. Az 1990 óta vizsgált évek közül négyben volt nagyon kedvező ez a három terminus: 1994-ben, 2004-ben, 2008-ban és 2012-ben. Ha csak kettő periódusban kegyes az időjárás a kórokozó számára, szintén kell fertőzéssel számolnunk, igaz, nem olyan erőssel, mint ha mindháromban kegyes lenne. Ha csupán egyetlen időszak meteorológiai viszonyai kedvezőek a lisztharmatgomba számára, viszonylag gyenge károkat várhatunk. Az elmúlt bő két évtizedben mindössze egyetlen esztendőben nem kedvezett az időjárás a gombának egyik időszakban sem: 1996-ban, amikor szinte nyomára is alig lehetett akadni a betegségnek a fürtökön.
Tekintve, hogy tavaly igencsak rossz évet zártak a gombakórokozók, jelentős mértékû módosítást lehetett végrehajtani az ellenük való védekezésben. Különösen a peronoszpóra elhárításában, hiszen ennek a betegségnek a megjelenése hektikus, így dinamikusabban kezelhetjük. Állandóan fönnáll ugyanakkor a lisztharmatfertőzés veszélye, így kevésbé módosíthatjuk az ellene való vegyszeres kezelések menetét.
A peronoszpórajárvány kialakulásának három előfeltétele van: 1. előző évi levélfertőzések; 2. csapadékban gazdag nyugalmi időszak (november–április); 3. esős május–június.
Mire számíthatunk idén járvány ügyben? Mivel 2012-ben közepes lombfertőzöttség alakult ki, a kórokozónak jelentős mennyiségû fertőző anyaga keletkezett, és eddig a nyugalmi időszak időjárása is kellőképpen csapadékos volt a gomba átteleléséhez. Ha a 2013-as esztendő következő 3–4 hónapjában is lesz elég csapadék, meggyûlhet a bajunk a peronoszpórával. Tehát résen kell lennünk, hiszen az eddigi feltételek kedvezőek a peronoszpórajárvány számára.
Ebben az évben a lisztharmat micéliumos primer fertőzése kizárható. Részben azért, mert az előző évben sem fejlődtek ki a „zászlós hajtások” és 2012-ben elmaradt a korai, erős aszkospórás fertőzés is, ami a kórokozó rügybe történő behatolását lehetővé tette volna. Ugyanakkor ősszel bőségesen képződtek a leveleken ivaros termőtestei a kórokozónak, és ezekből a csapadékos október–november során sok le tudott mosódni a szőlő kérgére. Ha az aszkospórák szóródásához is kedvező körülmények jönnek létre, az könnyen járványkitöréshez vezethet.
Arról se feledkezzünk meg, hogy a jó év után könnyen rossz év következhet, hiszen a jóhiszemû gazdálkodó hamar abbahagyja a védekezést, ha nem kell komoly megbetegedéssel számolnia, és ennek árát gyakran a következő évben kell megfizetnie.
Utolsó előadóként Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára lépett a pódiumra, hogy röviden beszámoljon a közelmúltban több változtatáson átesett hegyközségi törvény aktuális állapotáról. Az utóbbi pár hónapban olyan drasztikus változás érte a szabályozást, amire nem számított a közösség. Az október 1-jén, egyeztetés nélkül benyújtott javaslat visszautasítása után – mint mondta – a közösség tagjai megkönnyebbülten dőltek hátra, nem várva, hogy egy, számukra kevéssé kedvező törvény lesz érvényben idén januártól. Legkomolyabb gondot az okozza, hogy a jelenleg hatályos szabályzat nem szerves folytatása a korábbinak, az alapvető elvek, ami alapján a hegyközségi szervezet a XVI. század óta felépült, most sérültek. Emlékeztetett, hogy a hegyközség önszabályozó rendszere is sérült, ami sok bizonytalanságot is okozhat a későbbiekben. Horváth sérelmezte továbbá, hogy a törvény nem eléggé átgondolt, pedig semmi nem indokolta a gyors elfogadást-változtatást. Hogyan tovább? A testület egyelőre tanulmányozza az új helyzetet és reménykedik a törvény ésszerû módosításában, hogy a hegyvidéki közösség továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezheti a munkáját.
Hardi Judit
