Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvos-tudományi Kar dékánja elmondta, hogy idén nem csak egyetemek válhattak kutató egyetemmé, hanem karok is. Sokszor ugyanis az egyetem egésze nem produkálja az elvárható eredményességet és színvonalat, s ez hátráltathatja az egész kar további fejlődését.
Az 1787-ben alapított karukon immáron 226 éve folyamatos az állatorvos képzés. Az eltelt bő két évszázad alatt a kar célja nem változott, ma is a nemzetközi színvonalhoz igazodva bocsátják ki a jól képzett állatorvosokat. A magas szintû igényeknek azért tudtak minden időben megfelelni, mert elválaszthatatlan egységnek tartották az oktatást, a kutatást, a továbbképzést és a szaktanácsadást. A képzési hangsúlyok azonban időközben sokat változtak: kezdetben a hadászatilag fontos, ezért stratégiai jelentőségû lóállomány egészségének védelme állt az ágazat homlokterében, később áttevődött fokozatosan a súlypont az élelmiszertermelő állatokra, de az utóbbi két évtizedben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a hobbiállatok is. A legutóbbi években azonban az élelmiszer biztonságos előállítása felé fordult a figyelem.
Oktatásuk fejlesztése szempontjából kiemelkedő jelentőségû, hogy a kormányzat az állatorvos képzés időtartamát egy félévvel meghosszabbította, s ezzel nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati képzés. A döntéshozók figyelmét fel kell hívni arra a tényre, hogy az élelmiszertermelés és az élelmiszerbiztonság legfőbb letéteményese a hazai állatorvosi kar, amelynek minőségét megőrizni és az új kihívásokhoz igazodva tovább növelni csak a képzési idő meghosszabbításával tudják. Ezért nem csak az oktatásban, de a kutatásban is kiemelt figyelmet kell kapjon az élelmiszer higiénia, a gazdasági haszonállatok egészségügye, és a járványtan – az orvosi szemlélet mellett.
Az Európai Állatorvos-képző Intézmények Szövetsége által lezárt akkreditáció egyébként már két esetben állapította meg, hogy a kar képzése megfelel az EU irányelveinek, és ez biztató előjel a 2014-ben esedékes teljes akkreditáció elnyeréséhez. A Kar tevékenységének meghatározó, az oktatással egyenrangú fontosságú területe a tudományos kutatás, és a hagyományaikból adódóan teljesítményük jóval az átlag feletti – ez is indokolja a Kutató Karrá minősítésüket.
A háromnyelvû képzést kínáló karra egyébként hétszeres a túljelentkezés a 430-as felvételi ponthatár ellenére, s még az önköltséges szakokon is 400 pont szükséges az érzelmileg motivált pálya képzésébe kerüléséhez.
Megfigyelhető tendencia az utóbbi években, hogy a hallgatók évről évre egyre nagyobb százalékban kívánnak gazdasági haszonállattal foglalkozni.
A Kutató Kar cím elnyerésével járó idei közel 93 M Ft összegû forrást elsősorban a Kiválóság Programra kívánják fordítani. Egyrészt doktori iskolák mûködtetésére, másrészt a független kutatásfejlesztésre, a kutatóhelyek fenntartására, mûködtetésére, és a versenyképesség növelésére úgy, hogy az előző év legjobb publikációs teljesítményét nyújtó kutatócsoportok kapnak dologi kiadásra keretet – a kutatócsoport vezetője és tagjai személyes juttatásra bér jellegû kifizetésként. Új kutatási témák elindítása is szerepel a célok között, amelyekre elsősorban olyan fiatalokat várnak, akiknek eddig erre még nem volt lehetőségük. De a tervekben helyet kapott egy külön diagnosztikai és kutatásfejlesztési központ létrehozása is, valamint a 135 éve megjelenő Magyar Állatorvosok lapja szerzői gárdája (különösen a fiatalok és az először publikálók) számára egy elkülönített forrásalap a honoráriumok fedezetére. Ez azért is nagy jelentőségû, mert ez az egyetlen magyar nyelvû tudományos lap, amelynek impakt faktora van. Az elmúlt év publikációs tevékenysége alapján az első tíz oktatót, mint kiválóságot szeretnék külön premizálni.
Emellett igen lényegesnek tartják a tudományos utánpótlásra való nevelést, így a TDK intézményét, ezért minden egyes konzulens, akinek a hallgatója részt vesz a Tudományos Diákkör Konferencián, százezer forint támogatásban részesül majd az előadások után, valamint a kutatási eredmények terjesztésére is szánnak az elnyert összegből.
Dr. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja óriási presztízsnek tartja, hogy elnyerték a kiválósági támogatást. Véleménye szerint ezt a dotációt és elismerést nem csak a két kar kapta meg, de azokon keresztül az egész agrárium, illetve mezőgazdaság is. Ez pedig egyértelmû üzenet – miszerint túl azon, hogy erre a két karra hosszú távon is szüksége van a magyar kormányzatnak (és ezt ki is fejezték ezzel a támogatással), az is elismerést nyert, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság, az élelmiszerbiztonság kitüntetett szerepet játszik, és azt is kell játsszon a jövő Magyarországán.
Az élelmiszerbiztonság megkerülhetetlenül fontos kérdés, amelynek két oldala van: a hivatali tevékenység illetve a mögötte lévő képzés – ebben pedig az agrár-felsőoktatásnak kell kiemelt szerepet betöltenie. Az MKK elsősorban az alapanyag-előállítás oldaláról tekintve végzett az elmúlt évtizedekben kiemelkedő tevékenységet, és alkotott maradandót. Ma már azonban az oktatás, kutatás, és szaktanácsadás szintjén is nagyon fontosnak tartják a teljes termékpálya végig vitelét. Az élelmiszerbiztonságban benne foglaltatik a takarmánybiztonság is: az oktatásban, a kutatásban és a szaktanácsadásban a teljes termékpályán alaposan és felelősséggel kell eljárni, ahogy az annak megfelelően elvégzett munkában is.
A Kutató Kar elismerés a felsőoktatás mostani helyzetében életmentő is lehet, és segít annak a minőségnek a megőrzésében, amely az egész társadalom érdeke. Az elismert egyetemek illetve karok küldetése, hogy a minőségi képzésből, és a minőségi kutatásból a nehéz körülmények közepette sem engedhetnek. Éppen ezért olyan hangsúlyokat adnak a kiválósági támogatásnak, amelyek lehetővé teszik, hogy ők maguk is a tudományos utánpótlástól kezdődően a doktori iskolákig olyan premizálásokat és támogatásokat adhassanak oktatóiknak, kutatóiknak, és hallgatóiknak, amellyel még jobb teljesítményre sarkallhatják őket. Szeretnék megteremteni a feltételeit annak, hogy ezeket a kiváló mutatókat tovább javíthassák: jelentősebb forrásokat kívánnak az angol nyelvû képzés feltételrendszereinek javítására fordítani, és az eddigi eredményeiket – ebben a tanévben már mintegy száz idegen nyelvû hallgató részesülhet angol nyelvû képzésben – tovább akarják növelni. Karuk e tekintetben versenyhelyzetben van, a több mint húsz agrártudományi képzést folytató egyetem illetve főiskolai kar közül többeknél jelentős fejlesztés következett be az idegen nyelvû képzés területén.
Kiemelendő azonban a külhoni képzésre vonatkozó tervük, amelynek első állomásaként az ukrajnai Beregszászon indul meg a már ratifikált együttmûködési megállapodás értelmében az MKK állattenyésztő mérnök szak kihelyezett képzése a határon túl. Ez év őszétől tervezik Kárpátalján, majd azt követően Csíkszeredában illetve Marosvásárhelyen is hasonló képzések elindítását. Ehhez bírják a kormányzati támogatást is, hiszen politikai, nemzetstratégiai szempontból fontos támogatott területről van szó, ahol próbálnak lépni. Ehhez pedig felhasználják azokat az informatikai lehetőségeket, amelyekkel a világhálón keresztül tudnak oktatási tevékenységet folytatni.
Gyuricza szerint ma egy dékánnak a válságkezelésre kell berendezkednie, de azt a jelenlegi helyzetben nem csak a leépítések és a folyamatos forráskivonások jelenthetik – olyan előremenekülési lehetőségeket kell találni, amelyekkel ez az időszak túlélhető. A karuk számára több ilyen területet is meghatároztak, mint például a hulladékgazdálkodás, és az ahhoz kapcsolódó megújuló energetikai oktatás, képzés, kutatás, szaktanácsadás illetve a vízgazdálkodás. Ez utóbbi egyébként jelentős területe volt az elmúlt évtizedekben a karnak, de sajnos az elmúlt években az agrár-felsőoktatásból eltûnt a vízgazdálkodás, mint képzési és kutatás terület. Ezt szeretnék most újraépíteni, hiszen ezek mind kiemelt stratégiai fontosságú területek. Az élelmiszerbiztonsággal összefüggésben ma már a mezőgazdaságnak több és más funkciói is vannak, mint például a vízgazdálkodás, az egészséges ivóvíz létrehozása, de a megújuló energiában, a biomassza előállításában is kiemelt szerepet kell szánni az agráriumnak.
A karuk számára nyújtott 129 M forint összegû ez évre szóló keret egy lehetőség a mutatóik további javítására. Ezzel a kiválósági támogatással az egyetem egy lépéssel előrébb jutott a megmaradás tekintetében. Megfigyelhető emellett, hogy változóban van a szemlélet is, amelynek köszönhetően egyre népszerûbb irány az állattenyésztő szakon a haszonállat, és a szántóföldi növénytermesztés is. A politika felelőssége ebben óriási, és örvendetes az irány, mert már látható, hogy a korábban gyakorta lebecsült mezőgazdasági agrármérnöki pálya – amely egyébként az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságot a hátán vitte – presztízse az új generációval visszatér, és ez ma már a felvételik során is érzékelhető.
Az élelmiszergazdasági stratégiához a most kiemelt két kar tud leginkább kapcsolódni. Ma, amikor folyamatosan napirenden van az élelmiszerbiztonság, a világot és Európát is az érdekli, hogy Magyarországról milyen biztonságos élelmiszer kerül ki. Ezért kell a képzéseket és a kutatásokat is ehhez szabni – és számunkra sem mindegy, hogy milyen élelmiszert tudunk behozni. Az állatorvosok szerepe itt óriási, mert ma már a nyomon követhetőség nem választható el a termeléstől. A két kar a teljes termékpályát lefedi, és ezek a karok biztosítják a szakértőket is a nemzetgazdasági stratégiai kérdésekben. Éppen ebből a célból kötött megállapodást novemberben a Vidékfejlesztési Minisztérium a Szent István Egyetemmel, amely értelmében a VM stratégai partnerként számít a SZIE-re.
A Kutató Kari címmel járó finanszírozás egyébként a 2013–2016-ig terjedő időszakra, négy évre szól, az összege változó: minden év végén értékelik és újraértékelik a kiválósági támogatás keretét.
-Keresztes-
