A higiéniai termékek forgalmazásával foglalkozó szakemberek gyakran találkoznak a következő mondatokkal: „Alaposan elvégeztem a fertőtlenítést, az ajánlott koncentráció kétszeresét, háromszorosát használtam, mégis befertőződött az állomány. Pedig előtte még ki is mostam slaggal az ólat. Nem jó a fertőtlenítőszer, nem hatékony…”.

A fenti mondatok tanúsítják, hogy ugyan a fertőtlenítés jelentőségével általában tisztában vannak az állattartók, hiszen a veszélyt jelentő mikroorganizmusokat el kell pusztítani, de a folyamatot nem mindig végzik el megfelelően. A fertőtlenítés hatékonysága nem csupán egy széles hatásspektrumú fertőtlenítőszer használatán múlik, hanem az előtte elvégzett alapos tisztítási folyamaton is. A bevett gyakorlat szerint a trágya eltávolítását követően a felületeket egyszerûen vízzel mossák le (többnyire hideg vizet használnak), ideális esetben előtte alacsony vagy magas nyomással áztatnak. Természetesen ez jobb megoldás, mintha semmit nem használnának, de egyáltalán nem elég. A probléma a felületekre tapadt szennyeződéstípus sajátosságával magyarázható, mely lehet szerves (pl. trágya, takarmánypor, biofilm) és szervetlen (pl. vízkő, rozsda) eredetû. A szerves szennyeződések eltávolítására lúgos, a szervetlen szennyeződések eltávolítására savas kémhatású vegyszerek alkalmasak. Az állattartó telepeken a nagy állománysûrûség és a speciális mikroklimatikus viszonyok (meleg, párás környezet) következtében többnyire szerves anyagok rakódnak le az istállóban. Legnagyobb mennyiségben a trágyával és a takarmánnyal kell számolnunk. Sajátosságuk, hogy az idő elteltével jelentős vastagságban képesek a felületekre rakódni, így kórokozók melegágyaként komoly veszélyt jelentenek az állomány egyedeire. Ezen kórokozók elpusztítása lenne a célja a felületfertőtlenítési procedúrának, de ehhez a mikroorganizmusokat el is kellene érnie a fertőtlenítő vegyszernek.

Számos vizsgálat igazolja, hogy eredményesen fertőtleníteni kizárólag a szennyeződésektől megtisztított felületeket lehetséges, tehát az előbb említett rétegeket feltétlenül el kell távolítani a fertőtlenítés megkezdése előtt.

A korszerû lúgos tisztítószerek számos fontos kritériumnak megfelelnek, melyek fokozzák a hatékonyságot és biztonságossá teszik a használatot:

- Amfoter felületaktív anyagok növelik a munkaoldat nedvesítő képességét a felületi feszültség csökkentése révén, így hosszan a felületen maradó habot képez a tisztítószer, mellyel jelentősen növelhető a kontaktidő (kiválóan tapad). A stabil hab rendkívül jó zsíroldást tesz lehetővé.

- A kiváló penetráló képesség révén a kijuttatást követően a szennyeződés mélyebb rétegeibe hatolva nagyon gyorsan fellazulnak a lerakódások, barnuló hab jelzi a szennyoldás folyamatát.

- A különösen felületbarát formula következtében a mezőgazdaságban általánosan használt legtöbb felülettípuson (pl. rozsdamentes acél, vörös- és sárgaréz, nyers és eloxált alumínium, galvanizált vas) hosszú használatot követően sem jelentkezik korrózió.

- Alacsony (0,5–1%) koncentrációban is hatékony legyen, mellyel víz, energia, idő és élőmunkaerő takarítható meg. Vékonyabb szennyeződésréteg esetén akár az előáztatás is elhagyható.

- A korszerû tisztítószerek gyártásakor kiemelt figyelmet kap a környezetvédelem is, így a munkaoldat a lemosást követően a környezetbe jutva gyorsan lebomlik.

A tisztítószer használatakor fordítsunk kiemelt figyelmet a következőkre:

- Ügyeljünk a munkabiztonságra, használjunk egyéni védőfelszerelést (pl. overál, kesztyû, maszk, védőszemüveg stb.)

- Alkalmazás előtt mindig próbáljuk ki egy kis területen a vegyszert, meggyőződve arról, hogy nem károsítja a felületeket.

- Kijuttatáskor alaposan fedjük be habbal a tisztítandó felületet.

- Ne képezzünk túl vastag habot, mert a vegyszer így lecsúszik a felületről, és nem lesz elég ideje arra, hogy kifejtse hatását.

- Mindig a gyártó vagy a forgalmazó által előírt koncentrációt használjuk.

- Tartsuk be a megfelelő hatóidőt (általában 20–30 perc).

- Zárt rendszerek tisztításához habképző vegyszert ne használjunk.

- A hatóidő letelte után alaposan öblítsük le a tisztítószert, majd hagyjuk a felületeket megszáradni.

- A mosóberendezésből alaposan ürítsük ki a tisztítószert, mert az a habosító fejbe száradhat. Célszerû ezért külső vegyszertartállyal dolgozni.

A tisztítást követő fertőtlenítést csak a már száraz felületeken kezdjük el, így a fertőtlenítőszer felhígulásától nem kell tartanunk. Megfelelő tisztítószer használatával tehát nem érdemes, sőt egyáltalán nem szükséges a cikkben már korábban említett két-háromszoros mennyiségû fertőtlenítőszert használni, kizárólag a gyártó által javasolt koncentrációt.

A „Minden sikeres férfi mögött is áll egy nő” bölcselet átvitt értelemben az élet egyéb területén, így a mezőgazdaságban is érvényes: A legjobb fertőtlenítőszer mögött is áll egy hatékony tisztítószer!

Litz Tamás

A cikk szerzője: Litz Tamás