Mélyre hatoló gyökérzete révén (20 m-re is lehatol) kalciumot, káliumot és foszfort hoz fel, gazdagítva ezzel a felső termékeny talajréteget. Elővetemény értéke azonos egy közepes adagú istállótrágyázással. Víz- és szélerózió (defláció) ellen védi a talajt, mivel állandó fedettséget biztosít egész évben és több éven keresztül, továbbá erőteljes, a felszínhez közel dúsan elágazó – főként a tarkavirágú fajtáknak – gyökérzete átszövi a talajt. Magyarországon legjelentősebbek a Kékvirágú lucerna, majd ezt követően a Tarkavirágú lucerna fajok. A tarkavirágú (homoki) lucernafajták – elsősorban a felszínhez közel dúsabban elágazó gyökérzetük révén – igénytelenebbek, jobban hasznosítják a talaj kisebb tápanyag- és/vagy vízkészletét, ezért inkább a kitettebb, gyengébb területeken – főleg homokon – terjedtek el, de az újabb fajták a jobb termékenységû talajokon is versenyképesek a kékvirágú fajtákkal (Kruppa, 2006).
Zöldtermése etethető hagyományosan zölden és renden szárítva szénaként, szilázs, szenázs és szárítmányok (lucernaliszt és granulátum) formájában. Kedvező táplálkozás-élettani hatása miatt humán célú fogyasztása (lucernakapszula, lucernacsíra) is terjed. A magyar lucerna vetőmag pedig jól exportálható Észak- és Dél-Európába egyaránt. A világon 33 millió hektáron termesztik. Észak-Amerikában (USA) termesztik a legtöbb lucernát, majd Európában, a többit pedig Ázsiában. Magyarországon a vetésterülete 150 ezer hektár körüli. Ez a 1996–2000-es évek átlagának (216 ezer ha) 70%-a. A lucernaterület csökkenése szorosan összefügg az állatállomány csökkenésével. Átlagtermése 5 t száraz anyag /ha körüli, ami jobb agrotechnikával (öntözéssel) lehetne akár a duplája is (Kruppa, 2010).
A lucerna igen fontos növény az integrált termesztésben, ahol mint pillangós növény jelentős mennyiségû nitrogén tápanyaggal gazdagítja a talajt. Nagy kiterjedésû homokvidékeink (Nyírség, Somogyi Dombvidék, Duna-Tisza közi Hátság) fenntartható hasznosítására (AKG-Integrált növénytermesztés!) a lucerna fajok közül tarkavirágú „homoki” lucerna (Medicago varia) a legalkalmasabb.
A KSH adatai szerint 2012-ben a lucerna betakarított területe 128 ezer hektár, ami 3%-kal nagyobb, mint egy évvel korábban. Az összes 430 ezer tonna lucerna szárazanyag- termés hektáronként 3,36 tonnás termésátlagot jelent, ami 25%-kal maradt el az előző évitől. Ennek oka elsősorban a rendkívüli csapadékhiány volt.
A lucernatermesztés biológiai alapjai Magyarországon – fajtakérdés, vetőmagtermesztés
A magyar lucernafajták kiváló tulajdonságaiknak köszönhetően külföldön is versenyképesek és így vetőmagjuk keresett egész Európában. A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő 31 fajta (1. táblázat) zömében magyar nemesítésû.
Nagyításhoz katt a képre
Magyarországi termesztésben a legjelentősebb a Kékvirágú lucerna (Medicago sativa), majd ezt követően a Tarkavirágú lucerna (Medicago varia). A fajtaminősítő hatóság e két fajt és a fajtákat nem különíti el a Nemzeti Fajtajegyzékben, hanem egységesen Lucerna (Medicago sativa L.) néven sorolja be. Ettől függetlenül azonban figyelemre méltó az az előny, amellyel a tarkavirágú típusú fajták rendelkeznek, és ami gazdasági szempontból is előnyös: ez pedig a felszínhez közeli kb. 2 m-es talajrétegben figyelhető meg a rendkívül dús mellékgyökérzetben. A főgyökere elágazik és – a kékvirágú fajtákhoz hasonlóan – mélyre hatol. Ennek révén jobban hasznosítják a talaj kisebb tápanyag- és vízkészletét és szárazságtûrőbbek. Korábban ezért ezeket a fajtákat – elsősorban a kisvárdai nemesítésû „homoki lucernákat” a gyengébb területeken – főleg homokon telepítették. A legújabb tarkavirágú fajhibrid fajta az Olimpia.
Tarkavirágú (fajhibrid) lucernafajta
Magyarországon (Pannon medence) szaporításra legalkalmasabbak azok a tájegységek, ahol a virágzás és betakarítás időszakában meleg, száraz időjárás jellemző. Talaj szempontjából a gyengébb termékenységû talajok (meszes homok, réti) jobbak a vetőmagtermesztésre. Ezt tükrözi a magyarországi szaporító területének elhelyezkedése is, amely az Alföld melegebb-szárazabb tenyészidőszakú, talajadottság szempontjából pedig gyengébb termékenységû területeire koncentrálódik. A lucerna vetőmag-szaporítások 85%-a Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Szolnok és Heves megyében helyezkedik el. A hazai termesztők ellátásán kívül jelentős a lucernavetőmag-export és külföldi fajták céltermeltetése is folyik Magyarországon.
A NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság adatai szerint 2011-ben az alkalmas lucerna szaporítóterület 3557,9 ha volt, amelyen összesen 695 380 kg lucerna termett (átlagtermés: 195,5 kg/ha). 2012-ben az alkalmas lucerna szaporítóterület 3439,4 ha volt, amelyen összesen 1 269 296 kg lucerna termett (átlagtermés: 369,1 kg/ha). Ebből jelentős mennyiség az export céltermeltetés és a vetőmagexport, amely elhagyja az országot, de látható, hogy a 2012-es szárazabb évben a maglucerna átlagtermése jónak mondható. De mivel a 2011-es és 2012. évi telepítések közül a kedvezőtlen időjárás miatt sok telepítés nem volt sikeres, így keresett lesz a lucerna vetőmag 2013 tavaszán – ezért célszerû minél hamarabb beszerezni!
Dr. Kruppa József PhD
tb. egyetemi docens
címzetes főiskolai tanár
Felhasznált irodalom:
- Kruppa, J.: 2006. Lucernatermesztés – lehetőség a gyenge termékenységû talajokon is. In: Agroinform. ISSN 1786-6219, (15. évf.), 9. sz., 10–12. p.
- Kruppa, J.: 2010. A lucerna jelentősége, biológiai alapjai és telepítésének szempontjai In: Agrárágazat, ISSN 1586-3832 , 2010. (11. évf.), 3. sz., 32. p
A cikk szerzője: dr. Kruppa József
