A gazdaság ugyan ismét bővült az előző negyedévhez képest, azonban ennek mértéke alig 0,1% volt, ami egyértelmű lassulás a második negyedévben tapasztalt 0,3%-os növekedés után. Azt, hogy ez mennyire messze van egy megnyugtató, robosztus növekedéstől jól mutatja az, hogy a GDP az előző év azonos időszakában megtermelttől még mindig elmarad 0,4%-kal. Az eurózóna húzógazdasága továbbra is a kiválóan teljesítő német gazdaság, míg a spanyol, portugál, görög és olasz négyes továbbra is gyengén muzsikál – bár Spanyolország és Olaszország 2 évnyi recessziót követően legalább már nem esett tovább.
Az elmúlt hónapokban a munkapiac a stabilizálódás jeleit mutatta: a második és a harmadik negyedévben a foglalkoztatottak száma már nem esett, októberben pedig végre csökkent a munkanélküliségi ráta is, a szeptemberi 12,2%-ról 12,1%-ra. De a munkanélküliség így is közel a kétszerese az amerikainak és még több hónapig a történelmi rekord közelében maradhat, így a bérdinamika továbbra is visszafogott, az eurózóna több országa esetén negatív lehet.
Emiatt inflációs nyomásról nem érdemes beszélni, sőt októberben ismét utoljára 2009-ben látott aggasztó szintekre, 0,7%-ra csökkent az eurózóna inflációja. Erre novemberben, a piacot meglepve már reagált az Európai Központi Bank, 0,25%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat és a magyar jegybankelnök azt is megosztotta velünk, hogy az EKB-t kifejezetten aggasztja az erős euró, így azt sem zárhatjuk ki, hogy az EKB végül a kamatcsökkentés mellett rászánja magát arra, hogy ismét üzembe állítsa az USA-ban sikerrel bevetett „pénzpumpát”.
Noha az Egyesült Államokban dübörög a gazdaság, mégis nyögvenyelősen indult a negyedév. A Demokrata és a Republikánus Párt ugyanis nem tudott megegyezni sem a költségvetésről, sem pedig az államadósság-plafon emeléséről október elsejéig, az új költségvetési év kezdetéig, így nem került sor a költségvetési törvény elfogadására sem. Emiatt pedig leállt az amerikai kormányzat jelentős része, a közalkalmazottaknak pedig fizetés nélküli szabadságra kellett menniük. Az áldatlan állapot miatti növekvő politikai és gazdasági feszültség végül jobb belátásra bírta a szembenálló feleket és kedvező fordulatot vettek az események. A leállást és annak kedvezőtlen gazdasági hatásait megszüntetve a demokraták és a republikánusok előbb 2014. január 15-ére tolták ki a megegyezéshez szükséges határidőt, majd meglepetésre annak lejárta előtt már decemberben megállapodtak a költségvetési kérdésekben két évre, így újabb leállástól nem kell félni. Noha az államadósság-plafon emeléséről még nem született megegyezés – erre február 7-ig van mód –, ezúttal elmaradhat a lassan már megszokottá váló feszültség. A Republikánus Párt várhatóan kerüli majd a konfliktust, hiszen az őszi kakaskodás a közvélemény-kutatások eredményei alapján jelentős népszerűség-csökkenést okozott a pártnak.
A leállást leszámítva azonban példamutatóan teljesít az amerikai gazdaság. A harmadik negyedévben a GDP 3,6%-os éves ütemben nőtt. A háztartások fogyasztása a januári adóemelések keresletcsökkentő hatása ellenére lendületesen bővül, elsősorban azért, mert optimistává teszi őket a részvényvagyon gyors emelkedése. Igen kedvezően alakulnak a munkaerő-piaci folyamatok is, havi több mint 200 ezer munkahely jön létre és így novemberben 7,0%-ra, 5 éves mélypontra csökkent a munkanélküliségi ráta. Ráadásul az euózónáét jelentősen meghaladó növekedési számokat komoly költségvetési megszorítás közben sikerült elérni. Egy év alatt (tavaly novemberhez képest) 7,1%-ról 3,7%-ra csökkent a GDP-arányos 12 havi gördülő költségvetési hiány.
A lendületes gazdasági növekedés és a stabil munkaerőpiac alapján az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed úgy döntött, hogy lassítja eszközvásárlási programját és ezentúl havi 85 helyett „csak” 75 milliárd dollárt fecskendez ki a pénzpiacokra. Emellett a jegybank jelezte, hogy amennyiben a gazdasági mutatók az általuk előrejelzett pályán haladnak tovább, folytatni fogják a keretösszeg csökkentését. Így amennyiben a decemberi 10 milliárdos (5 milliárd dollár állampapír, 5 milliárd jelzálog-fedezetű értékpapír) lépésekkel haladnak, 2014 októberére vezethetik ki teljes mértékben a programot. Két tényező intheti óvatosságra a FED-et a kivezetéssel kapcsolatban. Egyrészt az infláció még mindig alacsony, másrészt pedig az ingatlanpiac a gazdaság többi szektoránál még mindig érdemben gyengébben teljesít.
Ideiglenesen mérséklődhetnek csak a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos félelmek a harmadik negyedéves GDP publikálását követően, ami 7,8%-os év/év növekedést mutat. Ez részben annak a fiskális stimulusnak köszönhető, melynek részeként adót csökkentettek a fogyasztás ösztönzése érdekében, illetve direkt kormányzati beruházásokkal (például vasútépítés) is hozzájárultak a növekedéshez. A folyamatos fiskális stimulus azonban nem tartható fenn, és a feldolgozóipari beruházások visszaesése is afelé mutat, hogy jövőre már valószínűleg nem teljesül a 7,5%-os növekedési cél.
A grafikonok forrása: Datastream, OTP Elemzés
