Név: SZANYI István
Életkor: 44
Családi állapot, gyermekek száma: nős, 1 lány gyermek
Hobbi: természetjárás, motorozás
Beosztás: Monsanto Kelet-Közép-Európa kereskedelmi vezető (PL, CZ, SK, HU, SRB, HR)
Szakmai életút: KSZE – vetőmag ágazat, Monsanto – területi képviselő, területi vezető, kereskedelmi igazgató, ügyvezető igazgató, majd Kelet-Közép-Európa kereskedelmi vezető
Szakmai meggyőződés: a mezőgazdaság a jövőben egyre inkább stratégiai terület lesz és egyre jelentősebb szerep hárul rá mind gazdasági, környezetvédelmi és szociális szempontból is. A magyar agrárium lehetőségei nagyon jók és megfelelő tudással, innovációval, összefogással a térség egyik vezetője lehet. Ebben hiszek, ezért dolgozok minden nap.
Habár Csehország hallatán egy tipikusan ipari ország jut eszünkbe a Skodával az élen, mégis a pilzeni sör, a cseh burgonya knédli, a minőségi cseh búza és cukorrépa, a tejtermékek és hús jelzi a cseh agrárium tradícióját és nívóját a térségben. Csehország éghajlata mérsékelt kontinentális, mely szélsőségektől mentes és jellemzően hűvös nyár és hideg, felhős, ködös tél jellemzi. Az éves átlaghőmérséklet a hegyekben mérhető 3,6°C foktól egészen a 12,5°C fokos, a medencékre jellemző skálán mozog. Az éves csapadék mennyisége a mezőgazdaságilag művelt területeken 400–800 milliméter között ingadozik. Az Elba folyó mentén a Cseh-medence és a Morva folyó menti Morva-medence kiváló adottságokkal szolgál a búza-, sörárpa-, komló- és cukérrépa termesztés számára. A hűvösebb területeken jellemzőek az ipari növények, szálas takarmány és burgonya termesztése. A Cseh-medencében találhatjuk a gyümölcs- és zöldségtermelő gazdaságokat. Állattenyésztés szempontjából meghatározó a szarvasmarha- és tejtermelés, sertés-, juh- és baromfinevelés.
A MEZŐGAZDASÁG STÁTUSA, SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN
A cseh mezőgazdaság magas színvonalú termelési szintje, magas fokú gépesítettsége és a magas műtrágyahasználat ellenére földrajzi adottságai, a magas népsűrűség valamint az éghajlati adottságok miatt élelmiszer behozatalra szorul és nem önellátó, az export/import mérlege negatív. A mezőgazdaság, vadászat, halászat 2,3%-ot képvisel a bruttó nemzeti termék előállításban.
A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK
A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2012-ben 4,62 millárd EUR értéket képviselt. Ehhez a növénytermesztés 61%-kal, míg az állattenyésztés 39%-kal járult hozzá. A növényter- mesztésen belül meghatározó az ipari növények aránya, a búza, valamint az olajos növények (16–15–13%). Az állattenyésztés az EU-arányokhoz képest is gyengébb, de ezen belül meghatározó a tej- (18% a teljes értékből) és a szarvasmarha-, illetve sertéságazat (6%, illetve 9%). Általánosságban elmondható, hogy az állattartásban az állatlétszám folyamatosan csökken.
AGRÁR EXPORT/IMPORT
A mezőgazdaság és élelmiszeripar export-import mérlegét tekintve elmondhatjuk, hogy az import értéke (6,067 milliárd euró 2011-ben) meghaladja az export értékét (4,472 milliárd euró). Az import 7,4%, míg az export 4,6%-ot képvisel a teljes cseh import-, illetve exportértékből. Az exportra jellemző, hogy dominál az alapanyagok aránya (64,8%), míg a feldolgozott és félkész termékek aránya kevesebb. A teljes agrár export-import esetében dominál az EU-val való kereskedés, ami 90%-ot tesz ki. A kereskedelmi forgalom felét adja Németország, Szlovákia és Lengyelország. A főbb exportcikkek a dohány és dohánytermékek, búza és árpa, tej és tejszín, sör és repce. A főbb importtermékek a sertéshús, pékáruk, készételek. A Magyarországgal való kereskedelem nem meghatározó.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
A Cseh Köztársaság területének harmadát erdő borítja. A mezőgazdasági területek nagysága 45%-ot tesz ki (3,4 millió hektár). A 2,5 millió hektár szántóterületből a legnagyobb területtel a kalászosok és kukorica bír (kb. 1,4 millió hektár). A búza a legnagyobb felületen termesztett növény a maga 800 ezer hektáros területével. Az ipari növények a következő a sorban, mintegy 480 ezer hektáros területtel. Ezen belül is a repce termesztése kiemelkedő, mára a második legnagyobb felületű kultúrává lett, elérve a 410 ezer hektárt. A takarmánynövények 436 ezer hektáron kerülnek termesztésre.
FÖLDTULAJDON, FÖLDHASZNÁLAT
A mezőgazdaságilag művelhető területek döntő hányada magántulajdonban van, mindössze kb. 600 ezer ha terület van állami kézben. Az átlagos farmméret Csehországban a legnagyobb az EU-28-ban és ez a 152,4 hektár kb. tízszerese a 14,2 hektár EU-átlagnak, amit mintegy 40 ezer farm művel (több mint félmillió Magyarországon).
A cseh termőföld ár nagyjából a duplája a magyarországi áraknak. A bérelt területek aránya nagyon magas, ez 83%-ot képviselt (EU 46%, DE 63%, PL 22%), ennél csak a szlovákiai 90%-os arány magasabb. A külföldiek által, vagy részben külföldiek által művelt terület (nem tulajdon) 14%-ot képvisel a teljes mezőgazdaságilag megművelt területből.
TÁMOGATÁSI RENDSZER
A Közös Agrárpolitika keretében biztosított mezőgazdasági támogatások a következőképpen alakultak 2011-ben a Cseh Köztársaságban: teljes kifizetett összeg 1,076 milliárd EUR, amelyből 61,1% közvetlen termelői támogatás. 1,2% piaci intézkedések (intervenció, exporttámogatás) és 37,8% vidékfejlesztésre. Érdemes megjegyezni, hogy a vidékfejlesztésre fordított arány sokkal magasabb az EU-átlagnál, ami 24,8%. A közvetlen kifizetések 40%-a 300 hektárnál nagyobb területtel rendelkező gazdákhoz kerül, akik száma az összes gazdálkodóból 3% körüli.
GÉPESÍTETTSÉG
Csehországban a mezőgazdaságilag művelt területek 90%-a olyan farm, ahol a farmméret 100 hektár feletti. A gazdaságok jól ellátottak mind erő, mind munkagépekkel és különösképpen odafigyeltek a talajkímélő és energiatakarékos technológiai fejlesztésre. A gazdák továbbra is optimisták és folyamatosan fejlesztik gépparkjukat. A 2013-as gépértékesítések értékét tekintve a kelet-európai uniós országok közül a Cseh Köztársaság második helyen áll, követve Lengyelországot. Az éves géppiaci értékesítés (traktorokat is beleértve) 710 millió EUR. Magyarországon ez ugyanerre az időszakra 440 millió EUR. Ha összehasonlítjuk a fejlődést 2007-hez viszonyítva, érdekes, hogy a cseh gazdák folyamatosan fejlesztenek, hiszen a csehek 2007-ben gépekre költött kiadása 587 millió EUR volt, míg Magyarországon 400 millió. (A 75. oldalon a MEGFOSZ bemutatja Csehország mezőgazdasági gép statisztikáit, és tendenciáit– a szerk.)
ELŐREMUTATÓ TRENDEK, NYITOTT GONDOLKODÁS
Érdekes megfigyelés, hogy a cseh mezőgazdaság mennyire nyitott és alkalmazkodó, befogadó az új lehetőségek és technológiák bevezetésében és alkalmazásában. Érdekes tény és jó látni, hogy Csehországban megfér egymás mellett a biotechnológia és GM vetőmagok előnyeit kihasználó gazdálkodó és az organikus termesztést preferáló biogazda is. Jellemző ez mind az agrárágazat irányítóira és a termelőkre is.
A BIOGÁZTERMELÉS HELYZETE
A biogáztermelés nagy tradícióval bír a Cseh Köztársaságban. Az első biogázüzem még az 1960-as években került megépítésre. Az első mezőgazdasági üzemek ezt a modellt követték, ahol is a nagyobb állattartással bíró telepek trágyahasznosítására alapozott biogáztermelés folyt és alapvetően a hőtermelés volt a cél, kevésbé elterjedt a hő- és elektromos áram termelés kombinációja. A második nagy fejlesztési hullámot a 2005-ben megjelent Megújuló Energia Törvény alapozta meg. Ez a modern szabályozás támogatta a megújuló energiaforrások termelését és felhasználását annak érdekében, hogy az európai és nemzeti célkitűzések megvalósíthatóak legyenek. A szabályozás biogáz esetében 3 fő területet támogat: 1, a mezőgazdasági alapú; 2, a szennyvízből és 3, a kommunális hulladékból származó. A legnagyobb fejlődésnek a mezőgazdasági alapú biogáztermelés és -felhasználás indult és az első ilyen „klasszikus” üzem 2007-ben került megépítésre. Ezek az üzemek a szerves- trágya-használaton felül még és/vagy kizárólag biomassza alapanyagot használnak fel. Ettől kezdve egy rendkívűl dinamikus fejlődésnek lehetünk tanúi. 2008 és 2009-ben évente közel 40 üzem került megépítésre és 2010-ben ezek száma elérte a 91-et a teljes 209 biogázüzemből. Ezek az üzemek kezdetben nagy mennyiségben használták mind a szilárd, mind a folyékony szerves trágyát kiegészítve a silókukoricával. Később számos esetben szimplán silókukorica és egyéb mezőgazdasági termelésből származó termény (CCM kukorica, szilázs) és növényi melléktermék, szármaradvány adta az alapanyagot. A szennyvíz és kommunális hulladék alapú biogáztermelés lehetőségei korlátozottabbak, így a fő fejlődési irány továbbra is a mezőgazdasági üzemek maradnak. 2010-re a biogáz 7,7%-ot képviselt a megújuló energiaforrásokból.
A legfrissebb 2012-es adatok alapján a biogázüzemek száma a Cseh Köztársaságban 487, amiből a mezőgazdasági alapúak 316-ot képviselnek. Természetesen az üzemek építése a növénytermesztés szerkezetének alakulására is kihatással volt, aminek eredményeképpen például a kukorica vetésterülete a 2007-es 274 ezer hektárról 325 ezer hektárra növekedett. Az energiacélú silókukorica így már közel 15%-ot képvisel a teljes kukoricaterületből és folyamatos emelkedést várhatunk. Az új igények új hibrideket és technológiákat igényelnek a termelők részéről.
A BIOGÁZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI RENDSZERE
A Cseh Köztársaságban a biogáz a Megújuló Energia Törvény 180/2005 cikkeje alapján állami támogatásban részesül. A támogatási rendszer 3 fő eleme a következő: 1. Prioritás az elektromos hálózathoz való csatlakozáshoz 2. Fix kapcsolódási díj a hálózathoz a telepített teljesítmény alapján 3. Rögzített ár: amely alapján az elektromos hálózat üzemeltetője az évente előre meghirdetett, garantált áron köteles megvásárolni a teljes megújuló energiaforrásból származó áramot, illetve a „zöld bónusz” rendszer, mely lehetővé teszi a biogáz üzemeltető részére az energia szabad értékesítését a piacon. A biogázüzemek támogatása jelenleg kizárólag a villamosenergia-termelésre korlátozódik. A tarifák és bónuszok szintjét az Energia Szabályozó Hivatal évente frissíti és nyilvánosságra hozza.
A MEZŐGAZDASÁGI BIOGÁZTERMELÉS JÖVŐBENI POTENCIÁLJA
Mivel a mezőgazdasági alapú biogáztemelés és -felhasználás kiemelt figyelmet és szerepet kapott a megújuló energiaforrások támogatási rendszerében, ezért a jelentősége évről évre folyamatosan növekedett. A 2010-es statisztika szerint a mezőgazdasági biogázüzem-kapacitás 96,5 MW-ot képviselt, addig a 2020-as tervek 500 MW-ot prognosztizálnak, azaz mintegy 2 milliárd köbméter szabványos biogáztermelést évente. Ez közel 7-szeres növekedést mutat 10 év alatt. A mezőgazdasági alapú biogázüzemek dominanciája miatt fontos kérdés a jövőre nézve, hogy az EU-irányzatokkal összhangban a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések tisztázásra és szabályozásra kerüljenek.
BIODÍZEL/BIOETANOL A CSEH KÖZTÁRSASÁGBAN
Az úgynevezett RED 2009/28 Megújuló Energiaforrásokról szóló és az üzemanyagok minőségéről szóló FQD 2009/30 EU direktívák alapján az európai uniós tagállamok elkötelezettséget vállaltak, hogy a közlekedésben a megújuló energiaforrások aránya eléri a 10%-os üzemanyag-bekeverési szintet és a káros üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 6%-kal csökkentik. Mindezek teljesítéséhez szükséges a biodízel- és bioetanol-termelés és -fogyasztás szabályozása.
Az Európai Unió a világon a legnagyobb biodízel termelő és harmadik a bioetanol gyártást tekintve. Az uniós biodízel gyártás 75%-ban a repcén alapul, míg a bioetanol gyártás alapanyaga 50%-ban cukorrépa, 25%-ban búza és 15%-ban kukorica. A Cseh Köztársaság jelentős támogatást biztosított különösen a biodízel kapacitások fejlesztésére, aminek következtében a cseh biodízel gyártókapacitás 2012-ben elérte a 437 ezer tonnát, míg a bioetanol gyártókapacitás a 213 ezer tonnát. Sajnos a gyártókapacitások nincsenek kihasználva, így a bioetanol gyártás 2011-ben 154 ezer tonnát, míg a bioetanol gyártás 87 ezer tonnát tett ki. Érdemes azonban kiemelni, hogy a biodízel termelő kapacitások kiépítése óriási hatással volt a repcetermesztés alakulására, aminek eredményeképpen ma a repce a második legnagyobb felületen termelt növény és a termés fele biodízelüzemekben kerül felhasználásra Németországban és hazai üzemekben. Míg a Cseh Köztársaságban például a kalászosok vetésterülete a ‚90-es évekhez képest több mint 10%-kal csökkent, addig az ipari növények területe megháromszorozódott, ezen belül is a repce területe 362%-ra növekedett, köszönhetően a biodízel táplálta igényből és a biztos piaci értékesítési lehetőségnek.
ORGANIKUS gazdálkodás
Míg 1990-ben még csak 3 regisztrált termelő volt a Cseh Köztársaságban aki organikus módon gazdálkodott, addig 2011-ben 3920 ilyen termelőt tartanak nyilván, akiknek a gazdasága 483 ezer hektárt képvisel, 11,4%-a a teljes mezőgazdasági területnek. Az organikusan művelt szántóterületek nagysága is folyamatosan növekszik és elérte a 60 ezer hektárt. A biogazdálkodás fejlesztése kiemelt területe a Mezőgazdasági Minisztériumnak, együttműködve nem kormányzati szervezetekkel, termelőkkel, kereskedőkkel és a fogyasztókkal. A biogazdálkodás szerves integrált része a cseh agrárpolitikának, figyelembe véve a környezetvédelmi és vidékfejlesztési aspektusokat is. Ma az organikus élelmiszerek 1%-át teszik ki a teljes cseh élelmiszer fogyasztásnak, aminek 3%-ra való emelése a célkitűzés 2015 távlatában. A cseh agrárpolitika nyitottságát és modern felfogását mutatja, hogy egy olyan ország, ahol engedélyezett és a gyakorlatban használt technológia a GM vetőmagok vetése és előnyeinek kihasználása, a két technológia elfér egymás mellett és minden termelő szabadon választhat.
