A kiszámíthatóság ötvöződik a biztonság fogalmával is, utalt ezzel a tavalyi GMO-ügyre, amikor is a cég helytállt a termelőkért, a termelők pedig bizalmon alapuló hûségükkel díjazták a cég törekvését. Fontos előrelépésként említette e témában a megvalósulni látszó összefogást mind forgalmazói, mind termelői, mind a kormányzati szektor részéről, amely a jövőben képes garantálni a termelők biztonságát.



A jövőkép felvázolásával folytatta az ügyvezető; nem kevesebb a céljuk, minthogy a kukorica- és repcetermesztők első választása lehessen a Dekalb, ez a küldetés pedig első lépésben csak úgy valósulhat meg, ha a legjobb hibrideket és a legjobb portfóliót tudják kínálni partnereiknek. Belátható, hogy csak ez önmagában kevés. A kiváló genetikai állomány mellett a legszínvonalasabb agrotechnikai ajánlások biztosítása elengedhetetlen, hiszen csak így tudnak a termelők túlélni, a jövőbe nézni, a produktivitásukat, a termelékenységet és hatékonyságot növelni.



Hangsúlyozta, hogy nemcsak a kukorica-, hanem a repcepiacon is Magyarország, illetve Kelet-Európa kiemelt szerepet játszik a Monsanto növekedési terveiben.

Ezt a tényt támasztotta alá Justin Wolfe, a cég kelet-európai marketing és termékmenedzserének előadása is.



A Monsanto, mint innovatív cég, az éves globális nettó árbevételének 10–12%-át költi kutatás-fejlesztésre. A repce pedig az egyik alapvető építőkockája a Monsanto kutatás-fejlesztési projektjének. Az ebből a régióból származó jelentős árbevétel-növekedés, illetve a repce növekvő jövedelmezőségének következtében a Monsanto a repcenemesítési össz. költségvetésének a 32%-át Kelet-Európára irányozza. A különböző fejlesztési területek, mint a genetikai állomány, a kedvező tulajdonságok és az agrotechnikai megoldások keresztmetszetében található megoldási kulcsokon dolgoznak szakadatlanul, hogy a termésátlagok arra a szintre kerüljenek, ami képes kiszolgálni a növekvő népesség igényeit.

Innovatív céghez méltóan lézershow-val megkomponált egyedi előadássorozattal ismertették Major Zoltán, Szabó Szilárd és Müller Gábor tolmácsolásában a cég repce terméspotenciál és termésstabilitás növekedésre irányuló törekvéseit és eredményeit:

Európa-szerte 80 000 kisparcellán végeznek kísérleteket, hogy kiszelektálják azokat a hibrideket, amelyek megfelelnek a modernkori repcetermesztés követelményeinek.



A nemesítői munka célja elsősorban az, hogy a lehető legnagyobb termésszint elérését biztosítsák. Ezt támasztja alá az a tény, hogy hibridjeik évente átlagosan 3%-os termésnövekedést eredményeztek a gazdáknak az elmúlt években Európa-szerte. Másodsorban a nagy termőképességet olyan sajátosságokkal ötvözik, melyek lehetővé teszik a termelőknek, hogy ezt a termésszintet évről évre, a különböző adottságú termőhelyeken meg tudják ismételni. Gondoljunk csak arra, hogy a termelőknek micsoda kihívásokkal kell szembenézniük évről évre, mint például a kiszámíthatatlan csapadékmennyiség vetéskor, téli fagykár, illetve a tavaszi, nyári súlyos aszály, vagy a különböző betegségek.

A jelenlegi nemesítési eredményeik lehetővé teszik például, hogy Észak-Európában alacsonyabb zöldtömegû hibridet vezessenek be.

A nyugat-európai repcetermelő nagyhatalmaknál előforduló betegségek – melyek komoly terméskiesést okozhatnak –, lassacskán nálunk is megjelennek, illetve felerősödnek. A nemesítőiknek sikerült lokalizálni az Rlm7 elnevezésû gént, mely felelős a Phoma gombabetegséggel szembeni rezisztenciáért. Az új generációs hibridjeik jelentős része úgy lettek nemesítve, hogy ezt a kedvező tulajdonságot hordozzák, genetikailag rezisztensek a keresztesvirágúak „feketelábúságá”-nak nevezett fómás megbetegedéssel szemben. Megjegyzendő, hogy a Dekalb-nemesítés csaknem 10 évvel előzi meg a többi nemesítőt ebben a tulajdonságban.



A másik fontos nemesítési erőfeszítés a kipergés-ellenállóságra irányul, mely tulajdonság hiánya akár 20%-os terméskiesést is okozhat. Említésre került a rázópoharas vizsgálat, a szél, vihar okozta hatások modellezésére, a csatornás vizsgálat, mely a betakarítás előtti veszteségek kimutatására hivatott, illetve a független németországi intézet által végzett nyomóerőnek kitett vizsgálat, ami a betakarítás során felmerülő mechanikai hatások modellezésére szolgál. Ezekben a kísérletekben a Dekalb-hibridek megelőzték versenytársaikat.

Kiemelték a franciaországi késleltetett betakarítási kísérlet eredményét – hiszen bármikor előfordulhat, hogy megcsúszik a betakarítás –, amikor is csökkenthetjük a kipergés okozta veszteségeket, mégpedig 120 kg-mal hektáronként, amennyiben Dekalb-hibrideket használunk.



Közép- és Kelet-Európában elsősorban a kiváló télállóságra és a koraiság fejlesztése érdekében folyik a nemesítői munka, e célból minden hibridet szélsőséges, kitett területeken tesztelnek Lengyelországban és Ukrajnában.

Zárszóként visszakanyarodnék Szanyi István előadására, aki a következő bejelentést tette: A Monsantonál egyedülállóan külön fejlesztési csapat dolgozik azon, hogy a portfólióba bekerülő repce hibrideket nagyüzemi körülmények között vetésidő, tőszám, mûtrágyázási és egyedi kísérletnek vessék alá.



Az eredmények alapján országos adatbázist hozunk létre, mely realizálja az országban elért eredményeket. A legjobb eredményeket elérő termelők technológiáját pedig megosztjuk a kereskedőinkkel és a termelőinkkel, ezzel is segítve a megfelelő technológiák elsajátítását, generálva a minél magasabb termésszintek elérését!

-ga-