A Gazdanapon a látogatóknak lehetőségük van az egyetem legkiemelkedőbb gyakorlati bemutatóján megszemlélni a legjelentősebb szántóföldi kultúrák termesztéstechnológiáját, amely a talajmûvelés, növényvédelem és tápanyag-utánpótlás elemeit is tartalmazza. A Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központban a közeljövő irányzatait ismerhetik meg a program résztvevői, amely a mai általános gyakorlatot olykor mintegy tíz évvel is megelőzi. Ezek sorában kiemelt szerepet kap az energianövény termesztéstechnológiai fejlesztése, és a zöldtrágyázás jelentőségének megismertetése a szélsőséges klimatikai feltételekhez alkalmazkodni kényszerülő gazdálkodásban. A szántóföldi bemutatókat ezúttal is fontos előadások előzték meg.

Dr. Solti László rektor felhívta a figyelmet arra, hogy hazánk kivételes élelmiszertermelési adottságai valódi stratégiai kincsnek számítanak, mértékét tekintve pedig háromszor akkora populáció ellátására tehető alkalmassá, mint a hazai lakosság. Mindezen adottságokhoz pedig olyan elismert felső szintû agrárszakember-képzés társul, amely 92 éves múltra tekint vissza Magyarországon, ahol mindig az élvonalban szerepelt a Szent István Egyetem illetve jogelődjei. A rektor örömmel üdvözölte, hogy a 15. gazdanap tematikájában tetten érhető volt a kormányzati törekvés a mezőgazdasági munkahelyteremtésre és a leszakadó területek felzárkóztatására éppúgy, ahogy a biztonságos energia ellátásra.

Dr. Solti László

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta az agrárszakember-képzés jelentőségét, mint az ágazat fellendítéséhez szükséges nélkülözhetetlen feltételt. Egyúttal támogatásáról biztosította az egyetem azon törekvését, miszerint a Kárpát-medence oktatási központjává kíván válni – melynek keretében cserediákokat fogadna hallgatói közé. Az előadó hangsúlyozta azt is, hogy a magyar gazdaság számára a perspektivikusan fejlődő agrárium lehet az elsődleges kiút a gazdasági válságból – ehhez azonban elengedhetetlen az ágazat szereplőinek mind magasabb szintû elméleti és gyakorlati képzése. A SZIE egyébként erőteljesen vesz részt a kormány elmaradott térségeket felzárkóztató programjában is, részt vállalva növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti, biomassza előállítási és -felhasználási tervek végrehajtásában egyaránt.

A Belügyminisztérium helyettes államtitkára, Papp Károly kiemelte a mezőgazdasági munkák közfoglalkoztatási programban való jelentős szerepét, célkitûzéseit és eddigi eredményeit. A munkaterv részeként egy-két éves képzés is szolgálja a közfoglalkoztatottak további lehetőségeit, életkörülményeinek perspektivikus változását szolgáló hosszabb távú ösztönzésként. Ennek egyik jelentős iránya az energianövény-telepítés, amely az adott település közintézményeinek hőenergia ellátásához biztosítja az alapanyagot. Ráadásul éppen ezen növénykultúrák telepítése, begyûjtése illetve feldolgozása igényli a legjelentősebb kézimunkaerőt. A megújuló energia részesedést egyébként 2020-ig kell teljesítenie Magyarországnak.

Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar megválasztott dékánja neve összefonódott az általa vezetett Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központ egyik specialitásával, a fás szárú energianövények termesztésével. A tanüzemben ma már a nyersanyag-előállításon túl a biomassza felhasználásáig követhető a teljes folyamat, amelyet a termelők és a felhasználók a gazdanapok keretében megismerhetnek, felmerülő kérdéseikre pedig a legautentikusabb választ kapják.

Dr. Gyuricza Csaba

A közfoglalkoztatási program kidolgozásában és megvalósításában a Belügyminisztérium felkérésére részt vevő Dr. Gyuricza Csaba dékáni kinevezéséhez az Agro Napló ezúton is gratulál. A következő számunkban közöljük a vele készített interjút.

www.agronaplo.hu/szemfules/541

-keresztes-