Az egyik alkalmazott módszer, hogy újraformulázzák a recepteket olcsóbb alapanyagok használatával. Például 2011 júniusában az USA-ban a kukorica ára 15%-kal nőtt, ami a két legnagyobb USA baromfitermelőt arra késztette, hogy a búzát bevegyék a receptúrájukba (Reuters).

Az International Grain Council 2011 júniusi jelentésében a következőket írta: habár az emelkedő hústermelés elősegíti a takarmánykukorica keresletet, azt várják, hogy néhány, árérzékeny felhasználó nagyobb mennyiségben fog alternatív takarmányokat – búzát, árpát – használni.

Az EU-ban a Toepfer International Market jelentette 2011 áprilisában, hogy a kukorica iránti kereslet csökken, és az árpakereslet emelkedik. Az árpát, mint takarmánykomponenst a maximális szinten használják fel a takarmánygyártók a takarmány receptúrájukban.

Hasonlóképpen, az olcsóbb alternatív növényi fehérje forrásokat, mint a bioetanol gyártásból származó DDGS-t, illetve a napraforgódarát vagy a repcedarát, a szójadara egy részének helyettesítésére használják a baromfi takarmányozásában azért, hogy csökkentsék a költségeket.

A kérdés az, hogy az egyes összetevőkből mennyit tartalmazhat a recept, és milyen korlátokat kell figyelembe venni a recept összeállítása során?

Nem keményítő jellegû poliszacharidok



Az olcsóbb, alternatív alapanyagok felhasználása a receptúrázás rugalmasságának növelése érdekében egy olyan költségoptimalizáló módszer, amely alapvető a profit fenntartásában áringadozások idején. Viszont, ezeknek az olcsó alapanyagoknak a baromfi-takarmányozásban való használata az étrendi rost, vagy szakszerûbben, a nem keményítő jellegû poliszacharidok (NSP) mennyiségének megnövekedését eredményezi (1. táblázat).

Nagyításhoz katt a képre

Az NSP, úgymint az arabinoxilán és a béta-glükán (2. táblázat) jól ismert antinutritív anyagok, amelyek meggátolják a lényeges tápanyagok emésztését és a táplálék hasznosulását az állat számára. Két fő mechanizmussal magyarázzák az NSP antinutritív hatását. Az első ahhoz kapcsolódik, hogy a keményítők és a fehérjék rostos sejtfalak által kapszulázottak, így az emésztő enzimek fizikailag sem tudják elérni azokat.

Nagyításhoz katt a képre

A másik a béltartalom viszkózusos természetéhez kapcsolódik, amelyet az oldódó NSP okoz, és így sokféleképpen kihat az adag tápanyagtartalmának felhasználására. A magas béltartalom-viszkozitás hatásait a 3. táblázatban foglaltuk össze.

A takarmányadagok összetettsége



Alternatív takarmánykomponensek felhasználását a receptformulázáskor tovább bonyolítja az alapanyagok tápanyagtartalmának változatossága. Például, a fehérje- és aminosav-tartalom változhat. A keményítő összetétel, amilóz-amilo-pektin arány és a keményítő granulátum részecskeméret eloszlása eltérő lehet.

A különbség a fitát – mint másik jelentős antinutritív faktor – esetében is fennállhat. Mindezek, a takarmánykomponensekben előforduló változatosságok befolyásolják a tápanyagértéket, és következésképpen az állat teljesítményét.

Kutatók kimutatták, hogy a búzás tápot fogyasztó broilerek teljesítményének ingadozása különösen a búza változó NSP szintje által okozott béltartalom-viszkozitás változékonyságának róható fel.

Hasonló változékonyság várható el a búza DDGS takarmányértékében.

Takarmányenzimek



Nagyobb hányadú rostos alapanyag használata csökkentheti az emészthetőséget, szóródást okoz a tápanyag elérhetőségében, következésképpen a baromfi teljesítményében. Ez a probléma nagyrészt megoldható a megfelelő takarmányenzim alkalmazásával.

A külső, exogén enzimek lebontják a sejtfalalkotókat, az oldódó és nem oldódó arabinoxilánt és béta-glükánt, ugyanakkor felszabadítják a sejtfalba „becsomagolt” tápanyagokat, és csökkentik az oldódó rostok által okozott béltartalom viszkozitást.

A nettó hatása: az emésztési problémák enyhítése és ebből eredően az állat teljesítmények növelése.

A takarmányenzim technológia lehetővé teszi a termelőnek és a takarmánygyártónak, hogy alternatív, olcsóbb energia- és fehérjeforrásra váltsanak anélkül, hogy a váltás bármi módon negatívan befolyásolná az állat teljesítményét.

Takarmánygyártási problémák



A gőzkondicionálást követő pelletállás a legáltalánosabb formája a hőkezelésnek a baromfitáp gyártása során. Kereskedelmi, élelmiszerbiztonsági és takarmányhigiéniai okok eredményezték, hogy a gyártás során gyakran használnak 90-95°C-os pelletállási hőmérsékletet, különböző kondicionálási időtartammal.

A magas hőmérsékleten végzett tápgyártás nemcsak a hőérzékeny tápanyagok, és kiegészítők elpusztítását veszélyezteti, de a keményítők kocsonyásodásának növekedéséhez is vezethet, illetve a rostok oldhatóságához is.

Ez a béltartalom viszkozitásának növekedését okozza, ami gyengébb emésztéshez, és csökkentett tápanyag-felszívódáshoz vezet.

A takarmányenzimek kondicionálás és pelletállás alatti stabilitásának kérdése még fontosabbá válik, és új enzimtechnológiákat – mint például az eredendően hőstabil takarmányenzimekre történő szelekció és/vagy a száraz enzimek védelme hő- és nedvesség stabil réteggel – fejlesztettek ki azért, hogy leküzdjék a magas hőmérsékletû eljárásoknál felmerülő kérdéseket.

A hőstabil enzimek hőkezelt takarmányba adagolásának hasznossága alátámasztható publikált adatokkal, amelyek azt jelzik, hogy az exogén enzim hatása csökkenti a baromfi vékonybél viszkozitását. Ez még hangsúlyosabb olyan takarmánynál, amelyik magas hőmérsékletû kondicionálásnak és pelletállásnak volt kitéve.

Korszerû megoldások enzimmel



Egy exogén enzimnek az alapanyag tápanyagtartalmának emészthetőségét megnövelő képessége függ a speciális szubsztrátok elérhetőségétől, valamint a gyártás alatt az enzim stabilitásától.

Amint már jeleztük, az arabinoxilán és a béta-glükán a legfőbb alkotója a rostos antinutritív anyagoknak, amelyek, mint potenciálisan számba vehető olcsó alternatív alapanyagok jelennek meg (pl. árpa, búza, napraforgódara, repcedara).

Így, az Axtra XB – egy új endo-1,4-xilanáz és endo-1,3(4)-béta-glükanáz, 90°C-ig hő-stabil takarmányenzim – használata lehetővé teszi a termelők számára, hogy csökkentsék a takarmányozási költségeket és megtartsák a madarak teljesítményét anélkül, hogy megszegnék a takarmányhigiénia előírásait.

Számos, vezető baromfikutató intézetek által végzett legújabb kísérletek – világszerte az AXTRA XB ajánlott 100 g /tonna bekeverési aránya mellett – átlagosan 14 €/ takarmány tonna nettó hasznot mutattak a broilertakarmány-felhasználásban. Hasonlóan erős és következetes eredményt mutattak ki a pulyka és tojóállomány vonatkozásában is.

Következtetés



A takarmány-alapanyagok áringadozásának belső kockázatcsökkentése – ahol a kulcs, hogy növeljük a formulázás rugalmasságát – lehetővé teszi a váltást alternatív, de olcsóbb alapanyagokra anélkül, hogy a váltás bármi módon negatívan befolyásolná az állat teljesítményét.

Megfelelően és függetlenül bizonyított, hogy a takarmányenzimek ismertek arról a képességükről, hogy megakadályozzák az NSP antinutritív hatását és javítják a tápanyag elérhetőségét, amely megnöveli az alternatív takarmányok baromfitakarmányozásban való használatát.

A Danisco tapasztalata és az Axtra XB mátrix értékeinek ajánlása alapján ezzel a különleges baromfi receptúrával lehetővé teszik a termelőknek, hogy kiaknázzák a takarmányköltség-csökkentés lehetőségét a kevésbe drága alapanyagokra való átváltással úgy, hogy megtartják a madarak teljesítményét és maximalizálják a profitot.

Dr. Ahmed Amerah

global technical services manager,

Danisco Animal Nutrition, Marlborough, SN8 1XN, UK.

A terméket Magyarországon forgalmazza:

Panadditív Kft.

2040 Budaörs, Gyár u. 2./127.

Tel.: +36-23/886-940

Fax: +36-23/886-941

www.panadditiv.hu