Napjaink növényvédelme alaposan felkészült, naprakészen tájékozott, kreatív szakembereket kíván. Kívülről nézve a napi gyakorlatot – szerválasztás, bekeverés, kijuttatás – egy laikus évente ismétlődő, mechanikus munkának gondolhatná a gyomirtást is. Pedig ez közel sincs így. A szakembernek ugyanis számos tényezőt kell figyelembe vennie, amikor eldönti: mikor, milyen szert, miért használjon, és mivel, hogyan juttassa ki stb. Döntéseinek eredménye csak a termés betakarításakor mérhető. Ráadásul mindezt igyekszik minél gazdaságosabban megvalósítani.
– Annak ellenére, hogy minél jobb minőségben, a lehető legnagyobb termést igyekszünk betakarítani, a költségekre nagyon figyelünk. Évente 600-700 hektáron termesztünk őszi kalászosokat, döntően búzát, de általában csak a terület 60-70%-át gyomirtózzuk – mondja a Keszthelyen végzett fiatal agrármérnök. Mivel jól ismerem a valamivel több mint 2200 hektárnyi szántónk valamennyi tábláját, tudom mikor, mit vetettünk, ezért viszonylag könnyen megjósolható, hogy melyikben milyen gyomok várhatók. Ahol legfeljebb néhány pipaccsal kell számolni, ott elhagyjuk a gyomirtó kezelést, felesleges kiadás lenne. Ahol azonban szükséges, ott alapos mérlegelés után a leghatékonyabb készítményt alkalmazzuk. Panaszra nem lehet okunk, az elmúlt évben a búza hektáronkénti termésátlaga 7 tonna volt, az árpáé pedig 7,1 és ezek az adatok tisztítás, szárítás után értendők.
Mi mindenre figyelnek, amikor arról döntenek, hogy hol, mivel gyomirtózzanak?
Ez összetett kérdés. Az őszi gyomirtást megfelelő tarlóhántással, a magágy tökéletes előkészítésével igyekszünk megelőzni. Ezért gyomirtás csak tavasszal szerepel a technológiánkban, amikor az utóveteményre való tekintettel még a kiválasztott készítmény hatóanyagainak lebomlási idejével is számolunk. Amikor a hó elolvad, bejárom a táblákat és alapos határszemle után határozunk, hogy melyik táblán mivel végezzünk gyomirtást. Az áttelelő állomány állapota ugyancsak befolyásolja a döntést. Például amelyik táblán gyengébben fejlett a búza, ott várható a gyomok felerősödése, tehát célszerû megelőző jelleggel betervezni a kezelést. Ahol repce, vagy napraforgó volt az elővetemény, ott biztosan számolhatunk árvakeléssel, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt is tudjuk már, hogy melyik táblában várható mezei acat, parlagfû, vagy ragadós galaj, tehát ezeket a területeket mindenképpen gyomirtózni kell. A gyengébben gyomos táblákon előszeretettel használok gyökéren keresztül felszívódó szereket, de ez nem kőbe vésett szabály. Tavaly például a korábbi években jól bevált Lintur 70 WG, Sekator OD mellett a Pointer® Star-t is kipróbáltuk. Az utóbbi készítmény kiválóan vizsgázott, idén már biztos helye van a technológiánkban.
Mire alapozza ezt a kijelentését?
Aratáskor a Pointer® Star-ral kezelt táblák gyommentesek voltak, habár szerintem ebbe minden bizonnyal az aszály is közrejátszott. De az is lehet, hogy valóban ennyire hatékony ez a szer. Idén majd kiderül. Azonban ettől eltekintve az egyértelmûen látszott, hogy rendkívül széles hatásspektrumú készítmény, a pásztortáskától a tyúkhúron át a veronikáig mindent vitt, még a mezei acatot is. Mivel a rezisztencia kialakulására ugyancsak figyelemmel kell lenni, ez a készítmény ezt a gondot is megoldja, erre biztosíték a benne található három hatóanyag. Az ugyancsak megnyugtató, hogy a zászlóslevél kiterüléséig bármikor felhasználható. Például az elmúlt évben is akadt olyan tábla, ahol várnunk kellett a gyomirtó kezeléssel, de a hosszú felhasználási határidőnek köszönhetően nem kellett idegeskednünk. Költségkímélő okokból a gyomirtóval egy menetben juttatjuk ki a szárszilárdítót, a gombaölő szert és a rovarölőt. Ezt a kezelést általában a bokrosodás végére, a szárbaindulás elejére időzítjük. Egyébként az ár-érték arány ugyancsak a Pointer® Star mellett szól, hiszen túl az említett előnyein, a kezelés költsége akárcsak a két másik szer esetében ennél is mindössze 3000 forint volt hektáronként.
A tavalyi termésátlagok sejtetik, hogy a Teveli Zrt.-nél nem csak a gyomirtásra fordítanak figyelmet.
A tápanyagpótlást az előzetes talajvizsgálatok eredményeinek függvényében végezzük. Általában még februárban hektáronként egy mázsa ammónium-nitrátot szórunk ki, ilyenkor – tekintettel a felázott talajra – a fejtrágyázást helikopter végzi. Ezt március közepén 2-3 mázsa, áprilisban újabb 1-2 mázsa pétisó követi hektáronként. Gombaölő kezelést kétszer végzünk. Az első a gyomirtással egy menetben történik. Ilyenkor a Harvesan® – Charisma® csomagból a Charisma®-t a búzában, a Harvesan®-t az árpában használjuk fel. Egyébként búzában a Tango Star-t és Amistar Xtra-t ugyancsak rendszeresen alkalmazzuk. A második gombaölő kezelést virágzás elején időzítjük és a búzafajta fuzárium-érzékenységétől függően a Cherokee, a Prosaro és az Alert® S közül választunk – mondta befejezésül Kurfis Károly.
A. Gy.
A DuPont készítmények felhasználása előtt olvassa el és kövesse a termékek csomagolásán lévő címke felhasználási utasításait!
® az E. I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkaneve
