Ha Erdélyi Istvánné Papp Lilla egy sétálóutcán jön velünk szembe ismeretlenként, sokkal inkább gondolhatnánk egy elegáns ruhaüzlet ráérős tulajdonosának a mindig derûs, barátságos asszonyt, mintsem a mezőgazdaság aktív szereplőjének. Már pedig Lilla nem csak hogy dolgozik az ágazatban, de a Kukorica Termésverseny legeredményesebbje is a szebbik nem képviselőjeként, így ő érdemelte ki az Agro Napló legjobb női versenyzőnek kijáró különdíját.
Papp László, az édesapa a Szelekta Kft. ügyvezető igazgatója és társtulajdonosa mindig is a mezőgazdaságban dolgozott, és ugyancsak megszerettethette a földet és a gazdálkodást gyermekeivel, ha három utódja közül kettő a családi vállalkozásban dolgozik. Lilla számára a szülői minta éppen elegendő volt ahhoz, hogy az otthon kapott tudást és a munka szeretetét, mint az élet iskolájának tananyagát elsajátítva a mezőgazdasági munkát választotta hivatásul. Ezt megerősítve aranykalászos gazda végzettséget is szerzett a közelmúltban, s szintén jól mutatja a család mezőgazdaság iránti elkötelezettségét, hogy Papp László harmadik gyermeke pedig jelenleg végzi az aranykalászos gazda képzést. S mivel soha nem állt Lillától távol az effajta kemény munka, megtalálta a helyét az agráriumban. Ezt a fajta munkát érzi a magáénak, és a vállalkozásban szívesen dolgozik mindig éppen ott, ahol a legnagyobb szükség van rá. S noha éppen nem a konkrét termelésben vesz részt, az adminisztratív munkák elvégzése mellett, ha kell, a mérlegházban is megállja a helyét – márpedig ott a munka dandárja idején nincs betartható munkaidő.
Lilla ráadásul a mezőgazdaság másik területén is alaposan otthon van, férje ugyanis gyümölcstermesztéssel foglalkozik. S hogy teljes legyen a kép, immáron a harmadik generáció látja a perspektívát a mezőgazdaságban – huszonkét éves leányuk a Kertészeti Egyetem harmadéves hallgatója. Öccsével együtt a szorgalom és kitartás példáját látva, a munka értékének megbecsülésében nőnek fel, maguk is szívesen segítenek a gazdaságban és bizony hozzászoktak ahhoz is, hogy a családi programokat leginkább az aktuális munka, vagy éppen az időjárás szervezi.
Ahogy főszereplőnk mondja: „minden termény és minden növény 365 napot van kint”. Vagyis bármikor történhet valami visszafordíthatatlan, vagy komoly kárral járó esemény – akár az időjárás, akár az emberi tévesztés vagy mulasztás következtében. Szívvel-lékkel kell hát csinálni – mondja Lilla – nagyon „oda kell adnia magát az embernek”, különösen most, az ingadozó piac, a nagy amplitúdójú terményárak mellett. Az eladás kockázati tényezői között szerepel az is, hogy megbízható partnerekre van szükség, akiket pedig csak olyan minőségi munkával lehet biztosítani, amely nem engedi a lazítást. Ráadásul a jelenlegi gazdasági helyzet is meghatározza a termény eladásokat, és a termelés lehetőségeit, így komoly helytállásra van szükség ebben a szegmensben is.
Egy városi ember nem tudja sem átérezni sem elképzelni azt, amit a mezőgazdaságban dolgozók tesznek nap, mint nap – teszi hozzá Lilla, aki a legnagyobb elhivatottsággal és örömmel végzi a mezőgazdasági munkákat. Csak az tudja, milyen sokrétû, és milyen gyakran embert próbáló a mezőgazdaságban végzett munka, aki maga is ebben él. De hogy mekkora örömöt is ad az időben és jól elvégzett munka, azt is csak tudja, aki tisztában van vele, hogy vannak olyan munkák – mint például a növényvédelem – amelyeknél órákban lehet mérni azt, hogy mikor kell azonnal cselekedni. S amíg másoknak a több napon keresztül szakadó eső csak kényelmetlenséget okoz, a mezőgazdaságban dolgozóknak van miért vakarniuk a fejüket, mert bizony súlyos termésmennyiségek veszhetnek oda.
Ehhez az elhivatottsághoz és a sikerekhez szerencsésen társul az a biztos családi háttér, amely pontosan értékén tudja a befektetett munkát, és annak eredményét. S míg kedvenc tárgyként sokak talán valamilyen extra és divatos kényelmi berendezést neveznének meg, Lilla szívéhez legközelebb a Horsch Tiger áll – de szívesen osztja meg a továbbiakban fontosabb és érdekesebb agronómiai tapasztalatait is az Agro napló olvasóival.
Az Agárdon 1000 hektárnyi területen szántóföldi növénytermesztést folytató Szelekta Kft. munkatársaként cikkünk főszereplője a 2011. évi Kukorica Termésversenyen III. helyezést ért el száraz mûvelés, szántás nélküli kategóriában 13 632 tonnás hektáronkénti terméseredménnyel. A Szelekta Kft. kiváló példája az innovatív módszerekkel gazdálkodó és nagyfokú társadalmi felelősségvállalással rendelkező vállalkozásoknak. Utóbbi tekintetében kiemelendő, hogy a cég tíz család számára nyújt megélhetést. Ezzel kapcsolatban utalni kell a vidékfejlesztésben betöltött lényeges szerepre is, amit a helyi foglalkoztatás és az önkormányzat, ill. az állam számára befizetett adó jelent.
Erdélyi Istvánné Papp Lilla édesapjával, Papp Lászlóval a legfontosabb tárgy, a Horsch Tiger mellett
A cégvezető és társtulajdonos Papp László (Papp László levéltrágyázási tapasztalataival külön cikkben foglalkozunk), fiával, ifj. Papp Lászlóval és lányával. Míg fia elsősorban a termelési munkákban, addig lánya leginkább az adminisztrációs feladatok ellátásában vállal szerepet, de mindketten szorosan kötődnek a szántóföldhöz – amit az példáz a legjobban, hogy külön-külön is indultak a Kukorica Termésversenyen. Az itt alkalmazott szántás nélküli technológia, a Horsch Tiger használatával végzett talajmûvelés különösen kedvence Lillának, így nem csoda, hogy ragaszkodik a talajmûvelő eszközhöz. A forgatás nélküli talajmûvelés elsődleges előnyeit pedig a vízmegőrzésben és a talaj szervesanyag készletét gyarapító szén-dioxid megőrzésében látják. A talaj szervesanyag-tartalmának gyarapításához a kukoricaszár lebontását gyorsító baktériumtrágyázás is hozzájárul. A forgatás nélküli talajmûvelést kukoricában egyébként csak kísérleti jelleggel alkalmazzák, aminek oka, hogy a szántás igen fontos szerepet játszik a kukoricabogár elleni védekezésben. Így is a területek több mint felére kiterjed a Horsch Tiger vezéreszközzel végzett 35 cm mélységû forgatás nélküli talajmûvelés. Ez az őszi búzát (330 ha) és őszi káposztarepcét (160 ha) jelenti, valamint 50 hektárnyi kukoricát. A 200 hektárnyi vetőmagborsó, 160 hektár kukorica és szûk 100 hektár napraforgó esetében pedig forgatásos mûvelést alkalmaznak. Az előbb felsorolt növényeken túl igény szerint gyökérzöldség vetőmag, repce vetőmag, ill. olajretek előállításával is foglalkozik a cég, de mint apa és lánya együttesen vallja, tényleg csak igény esetén, hiszen „hobbyból bár lehet csinálni, abból nem élünk meg”.
Részletesen szemügyre véve a Szelekta Kft. kukoricatermesztési gyakorlatát elmondható, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az alapmûtrágyázásra, amely mikroelemekkel kiegészített 0-20-30, vagy egyéb hasonló összetételû kevert mûtrágya formájában valósul meg. Ezt külön kevertetik, hogy a talaj tápelem-ellátottsága és a növény igénye szerinti legjobb tápanyag kombinációt tudják biztosítani. Kiemelendő ez a hozzáállás, amelyet külön hangsúlyossá tesz megfogalmazásuk, miszerint „a 3x15 már a múlté”. A szerző is több írásában bemutatta már a növények által igényelt tápelemek mennyiségét és azok egymáshoz viszonyított arányát. Ez bár növénykultúránként változó és korrigálandó a talaj tápanyag-ellátottságával, minden esetben megállapítható, hogy a növények által igényelt N:P:K arány sohasem 1:1:1!
A gépszínben a Massey Ferguson társaságában – Lilla itt is otthonosan mozog
Visszatérve a kukorica tápanyag-ellátási technológiájára, az őszi alapmûtrágyázást tavasszal Korn Kali és nitrogén mûtrágya kijuttatása követi, majd Zn-tartalmú levéltrágyázás a Yara készítményével. A kukorica növényvédelmét a Syngenta technológiájával végzik. A vetésforgónak és a forgatásos talajmûvelésnek köszönhetően nem jelentkezik a kukoricabogár lárvájának kártétele. A gyomirtásra poszt-, vagy preemergensen szokott sor kerülni, ezt nem lehet előre eldönteni, csak az évjárat függvényében és az adott tábla előéletének ismeretében. Nagy jelentőség jut a csávázásnak is, a „jó szer fél sikernek tekinthető” a kukoricabarkó, mocskospajor és drótféreg elleni védekezésben. Az eddigi tapasztalatok alapján a Bayer Poncho szere bizonyult az egyik leghatékonyabb szernek. A fajtaválasztás tekintetében fontos elvárás, hogy az ismertetőben szereplő tulajdonságokat a termesztésben is visszatükrözze az adott fajta. Fő szempont ezek közül a gyors vízleadás, hogy a betakarítás megkezdésekor lehetőleg 20% alatt legyen a szemnedvesség-tartalom.
Emellett fontos kritériumot jelent a Cold-teszt megléte, továbbá az, hogy lapos magvú legyen az adott hibrid. A Cold-teszt a hideghatásnak kitett vetőmagok csírázási arányát tükrözi, így a hibridek hidegtûrő képességéről tájékoztat. Általában öt fajtát termesztenek egy gazdasági évben, főleg DEKALB hibrideket, de Syngenta és martonvásári hibridek is elő szoktak fordulni. A termesztett fajták FAO száma 310–420 között változik, és noha jól leírható összefüggés áll fenn a FAO szám és a termésmennyiség között, ez a termesztésben a tőszám-beállítás és a tápanyag-ellátás általi kompenzáció miatt kevésbé jelentkezik. 2011-ben 13 t/ha volt a kukoricatermesztés üzemi átlaga, amely különösen szép eredménynek számít – figyelembe véve a 238 mm éves csapadékmennyiséget. Szerencsére a csapadék eloszlása jobban alakult, mint mennyisége: virágzás időszakában volt eső, ill. július első hetében 54 mm csapadék hullott, ami „helyre tette a kukoricát”.
A kukorica után a Szelekta Kft. által 200 hektáron termesztett borsót is fontos bemutatni, mint egy komoly szakértelmet és odafigyelést igénylő kultúrát, amelyben a vetőmagüzem felügyelete által Lilla is kőkemény részt vállal. Mindezt különösen hangsúlyossá teszi, hogy a termesztési cél vetőmag-előállítás a Monsanto felé és a papírdobozokba történő pakolásig a teljes mûveleti sort cégen belül végzik, így a tisztítást és a szeparálást is. A saját területen megtermelt, ill. tisztításra és csomagolásra a környező gazdák által beszállított mennyiséggel együtt éves szinten 2 500–3000 tonna borsóvetőmag kerül kiszerelésre a vetőmagüzemben. A borsó helye a vetésszerkezetben mindig fajsúlyost kérdést szokott jelenteni, hiszen a növény gyökérgümőin található légköri nitrogén megkötésére képes baktériumoknak köszönhetően jó nitrogén-szintet hagy maga után a talajban, s így klasszikusan a legjobb kalászos előveteménynek tekintendő. Ennek megfelelően a Szelekta Kft. gyakorlatában repce, ill. őszi búza szokta követni a borsót, idén azonban kísérletképpen ki fogják próbálni a kukoricát is, mint utóveteményt. A borsó előveteménye pedig kukorica és őszi búza szokott lenni.
Az előbb említett légköri nitrogén megkötő képesség miatt a borsót viszonylag alacsony, 70 kg/ha nitrogén hatóanyagszinttel szokták ellátni (nagy adagú nitrogén ellátás esetén nem is fejlesztik ki számottevő mértékben gyökérgümőiket a pillangósvirágúak, hiszen nem éreznek igényt plusz nitrogén forrás igénybevételére, így elveszik az az ingyenes lehetőség, hogy a növény igénybe vegye a légköri nitrogént). Fontos viszont kellő mennyiségben kielégíteni a növény foszfor és kálium igényét, melyek közül utóbbit nagyobb mennyiségben igényli. E célból ősszel 0-20-30, vagy hasonló arányú kevert mûtrágya kerül kiszórásra a talaj tápelem-ellátottságának függvényében, pl. 70 kg/ha P2O5 és 105 kg/ha K2O mennyiséget juttatva a talajba. A sikeres borsótermesztés legfontosabb elemeinek a következők tekinthetőek a Szelekta Kft. gyakorlata tükrében: jó gyomirtás és növényvédelem, vetés (ennek előfeltétele a szó szoros értelmében asztal simaságú talajfelszín), valamint az eső.
Benedek Szilveszter, Keresztes Júlia
Fotók: Benedek Szilveszter
A cikk szerzője: Keresztes Júlia
