A vetőmagszektort globális szinten képviselő Nemzetközi Vetőmag Szövetség, az ISF (International Seed Federation) szerint a világ vetőmagpiacának értéke az 1991. évi 26 milliárd dollárról 37,1 milliárd dollárra emelkedett 2010-ben. A legnagyobb belső piacot az USA vetőmagágazata képviselte 12 milliárd dollárral, majd Kína piaca következik a sorban 6 milliárd dollárral. Harmadik helyen Franciaország áll a közel 2,5 milliárd dollár értékû piacával, majd Brazília és India 2-2 milliárd dollárral.
A rangsorban említésre méltó helyen szerepelnek az EU következő tagállamai: Németország a 7. helyen, Olaszország a 8. helyen, majd Spanyolország a 12., Anglia a 16. helyen és Hollandia a 19., Csehország a 20., és nem utolsó sorban Magyarország a 21. helyen.
A szántóföldi növények globális vetőmag-termőterületének 28%-án állítanak elő búzavetőmagot és 20%-án kukorica-vetőmagot, továbbá 18%-ot és 12%-ot képvisel a rizs- és a szója vetőmag termőterülete. Az árpa, a cirok, a repce, a napraforgó és a gyapot egyenként 3–7% között részesülnek a globális szaporítóterületből. Ezzel szemben piaci értéket tekintve csaknem 50%-kal részesedik a kukorica vetőmag és közel 20%-kal a szója-vetőmag. A rizs, a búza és a gyapotvetőmagok piaci részesedése 8–9% között van, míg az előbb említett többi növényfajé a 4%-ot sem éri el.
A globális vetőmagpiac növekedése mellett a nemzetközi vetőmag-kereskedelem is egyre nő: az exportra kerülő vetőmag értéke az 1991. évi 2,9 milliárd dollárról közel 8,3 milliárd dollárra emelkedett 2010-ben. A vetőmagexportban Hollandia jár az élen 1,306 milliárd dollárral, majd az USA és Franciaország következik 1,252 milliárd és 1,240 milliárd dollárral. A vetőmagpiac növekedése elsősorban a hibridek előretörésének, a vetőmagcsávázás elterjedésének, és a transzgénikus fajták térhódításának tudható. A kereskedelem élénkülése főként a szállítás olcsóbbá és gyorsabbá válásának, a hibridek fejlődésének, valamint a nemesítés és a termesztés felgyorsulásának köszönhető (1-2. táblázat).
Nagyításhoz katt a táblázatokra
A piac koncentráltságát jól mutatja, hogy az első 10 vállalat a globális vetőmagpiac értékének több mint a 45%-át képviselte 2008-ban, és ebből az első 5 cég 39%-ot. Igaz, hogy ez a koncentrációs szint még mindig alacsonyabb összevetve a növényvédő szerek piacával, de az egyes növényfajokat vizsgálva igen eltérő. Például 3 vállalat reprezentálja a cukorrépa-vetőmagpiac értékének 90%-át, majd az első 5 kukorica-vetőmag előállító tartja kézben a kukorica vetőmagpiac 85%-át, vagy csaknem 5 vetőmaggyártó birtokolja a 70%-át a zöldségvetőmag-termelésnek. A világ legnagyobb vetőmaggyártó cégei piaci érték alapján sorrendben: a Monsanto (USA), a DuPont (USA), a Syngenta (Svájc), a Limagrain (Franciaország), a Land O'Lakes (USA), a KWS (Németország), a Bayer Crop Science (Németország), a Sakata (Japán), a DLF-Trifolium (Dánia), a Takii (Japán) voltak 2008-ban.
Génmódosított növények
A GM növények térhódítása mind az ipari országokban, mind a fejlődő országokban nagyon gyors, a termesztő országok száma közel 30-ra tehető, ebből 19 fejlődő országok közé sorolandó. Világszerte 15,4 millió gazdálkodó termeszt GM növényt, közülük 14 millióan a fejlődő országokban gazdálkodnak. A transzgénikus növények vetésterülete 148 millió hektár, vagyis több mint 10%-a a globális termőterületnek. A köztermesztésben elterjedt GM növények vetésterületének 60%-át a herbicid-toleráns GM növények, 22%-át a két- és háromvonalas GM hibridek illetve 18%-át a rovar-rezisztens növények teszik ki. Jelenleg a szója, a kukorica, kisebb mértékben a gyapot és a repce GM fajtáit termesztik, a felhasználást engedélyező országok száma 59 volt a 2010-ben.
A GM vetőmag-kereskedelem a 36,5 milliárd dolláros vetőmagpiac értékéből közel 7 milliárd dollárral, vagyis csaknem 20%-kal részesedett 2007-ben, majd több mint 11 milliárd dollár értéket képviselt a 2010-ben (3. táblázat).
Hazai vetőmagágazat
A növényfajták vetőmag-szaporításait és a burgonya vetőgumó előállítását az egyes éveket követően nagy ingadozások jellemzik 2000–2010 között, a szaporító terület 100–170 ezer hektár között változott, a táblaszám pedig 6-8 ezer körül alakult. Magyarországon évente több mint 100 különböző növényfaj közel 1500 fajtájának vetőmagját szaporítják és minősítik. Több nemzetközi cégcsoport regionális termelési és logisztikai központként mûködik itt. A vetőmagexport döntő részét is e vállalkozások bonyolítják, és hazai munkaerő-ráfordítással magas hozzáadott értékû, versenyképes termékeket állítanak elő.
Bár az EU csatlakozás óta jelentős vetőmagszaporító terület csökkenés történt a kalászos gabonáknál, az EU tagállamai közül mégis Franciaországot (84 ezer ha), Németországot (49 ezer ha), Angliát (33 ezer ha) és Csehországot (29 ezer ha) követően 23,4 ezer hektárral az 5. legnagyobb búzavetőmag-előállítók voltunk 2010-ben.
Ennek ellenére valamennyi főbb szántóföldi növény közül itt a legalacsonyabb a fémzárolt vetőmaghasználat Magyarországon, alig éri el a 30%-ot. A KSH külkereskedelmi adatai szerint a búzavetőmag-kivitelünk 2010-ben meghaladta a 250 ezer tonnát, az exportárbevétel pedig 9,7 milliárd forintot ért el.
A kalászosok közül egyedül az őszi durum búza szaporítóterülete nem csökkent, sőt a 2008. évi alig 700 hektárról 1,1 ezer hektárra növekedett az elmúlt évek során. Ezzel az értékkel Franciaországot (14 ezer ha) követően a 2. legnagyobb vetőmagszaporító területtel rendelkeztünk az únión belül 2010-ben.
Előkelő helyen a kukorica-vetőmag előállításban
A kukoricavetőmag-előállító terület az egyes évek során nagy ingadozásokat mutat, a 2010. évi 16 ezer hektártól eltekintve általában 20-30 ezer hektár között változott az elmúlt tíz év során. Ezzel Franciaország után (51 ezer ha) az EU 2. legnagyobb vetésterületén szaporítottunk kukorica vetőmagot. A fémzárolt vetőmagtételek mennyisége 80-90 ezer tonna körül alakult az évek során, és bár a szaporítóterület lényegesen csökkent 2010-ben, a fémzárolt mennyiség mindenkori legmagasabb értéket ért el, közel 95 ezer tonnát. A külkereskedelmi adatok szerint a kukorica vetőmag kivitele 2010-ben 51,8 ezer tonna körül alakult, értékben meghaladta a 37,1 milliárd forintot (137,5 millió euró). A 2008–2010 közötti hároméves időszakban a legfontosabb felvevőpiacok sorrendben Szlovákia, Ukrajna, Franciaország, Oroszország, Németország, Olaszország, és Románia voltak. Ezen országokba érkezett a magyar kukoricavetőmag-export közel 80%-a.
Csökkenő napraforgó-, növekvő repcevetőmag-termelés
Az EU tagállamai közül Franciaországot (11 ezer ha), Törökországot (6 ezer ha), Romániát (3 ezer ha) követően a 4. helyen állunk napraforgó-vetőmag-szaporítás tekintetében. A napraforgó vetőmag terület nagysága 2,8-3 ezer hektár között alakult az elmúlt évek alatt, a fémzárolt mennyiség pedig a korábbi 3 ezer tonnáról 4-5 ezer tonnára emelkedett. A KSH adatai szerint napraforgó vetőmagból 2008–2010 között éves átlagban 7,6 ezer tonna került a külpiacokra, az export árbevétele pedig 2010-ben meghaladta a 6 milliárd forintot (22,4 millió euró).
A szaporítóterület folyamatos növekedése mellett az őszi káposztarepce vetőmag-előállítás már közel 3,1 ezer hektáron történt 2009-ben. Franciaország (9 ezer ha) és Németország (4 ezer ha) után a 3. legnagyobb repcevetőmag termesztő országnak számítunk az unión belül. E termékkör kivitele 2008–2010 között éves átlagban meghaladta a 15,6 ezer tonnát, az export árbevétele 2010-ben 3,1 milliárd forinttal (11,2 millió euró) rekordot döntött. A kiszállított mennyiség mintegy 82%-a rendszerint Ausztriában talált vevőre 2008. óta.
Vezető pozícióban az EU ranglistán
A magyarországi aprómag-termeltetés fontosabb növényei a mustármag, az olajretek, és a mézontófû (facélia). Ezek a növények alapvetően a nyugat-európai növénytermesztés elővetemény igényeit elégítik ki. A termékkör unión belüli piaci helyzetét jól szemlélteti, hogy az olajretek és mézontófû vetőmagszaporító területünk az EU ranglistáján az első helyen szerepel, míg a mustármag vetőmagterület Csehországot (6,8 ezer ha) és Romániát (3,8 ezer ha) követően a 3. legnagyobb a tagállamok közül. Az olajretek vetőmagterület folyamatos növekedésnek köszönhetően a 2005. évi 2,8 ezer hektárról 9,1 ezer hektár fölé emelkedett. Mézontófû vetőmagot 5,3 ezer hektár területen szaporítottak 2010-ben, míg a korábbi években 2 ezer hektár körül volt a vetőmagterület. Habár mustármag vetőmag-szaporító területünk a korábbi 16 ezer hektárhoz képest jelenleg 3,1 ezer hektár körül van, a vetőmagexport árbevétele meghaladta az 1 milliárd forint értéket 2010-ben. Legfontosabb felvevőpiacok sorrendben Németország (66,1%), Ausztria (18,3%), Franciaország (8,6%), Hollandia (5%), és Románia (1,4%) voltak.
Varga Edina
Agrárgazdasági Kutató Intézet
A cikk szerzője: Varga Edina
